Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)
Kovács Ágnes: A müncheni Királyi Képzőművészeti Akadémia az 1890-es években
Andor, Kálmán Péter, László Zsigmond, Szabó Dezső, Polányi Géza, és a zseniális nagyváradi festő, Balogh István is, Ady Az én menyasszonyom című verseskötetének illusztrátora. De voltak magyar tanítványai Herterichnek, Zügelnek és Angelo Janknak is. A képzés struktúrája nem változott ezekben az években az akadémián, viszont a szecesszió teljes győzelmének a jegyében megváltoztak például az akadémiai pályázatok témái. A hetvenes-nyolcvanas évek történelmi, vallási, hazafias tárgyai helyett a pályázati kiírások olyan absztrakt fogalmak köré csoportosultak, mint a zene, a tánc, a harc, és az erő. (Egyébként is, mint Paul Klee írta: Münchenben „Nietzsche volt a levegőben, az én felmagasztosulása, ösztönök, korlátlan szexualitás, egy új erkölcsiség." 37 ) Az akadémia ezúttal azonban nem tudott jelentősen megújulni, Stuckot nem követték újabb tanítványok, akik becsempészték volna az új művészeti mozgalmakat az intézménybe. A tizenkét festőből és két szobrászból álló professzori kollégium a 1920-as évekig változatlan maradt. Az expresszionizmus, és a Blaue Reiter képviselői nem találtak utat az akadémiára, és ez egyben azt is jelezte, hogy München, mint művészeti központ, egyre inkább elvesztette vezető szerepét, átengedve azt Berlinnek. A kilencvenes években még azonban a nagybányaiak számára is döntően München a lehetőségek városa, ha nem is mindig az egyedüli iránytű. És nem utolsósorban az a város, amelyben a magyar művészek, több mint fél évszázadon keresztül szinte „otthon" voltak. Hollósy végül nem Münchenben halt meg, mint akarta, és Nagybánya sem lett az a hely, ahol az áhított nyugalmat megtalálta. 38 Köztudott, hogy tanítványai eltávolodtak tőle. Azok az elvek, amelyeket a maga rendszertelen módján „kinyilatkoztatott", mégis kitörölhetetlen nyomot hagytak a nagybányai mesterek oktatási módszereiben, művészet-felfogásában, „világlátásában", sőt Ferenczy, Lyka és Réti révén betörtek az akadémiára is. Jegyzetek 1 Hollósy személyisége és művészi felfogása mély szimpátiát ébresztett Lyka Károlyban, aki a müncheni Hollósy-kör és a nagybányai iskola legfőbb támogatója lett a magyar művészetkritikában. De míg Lyka kortársként, a hozzá közel álló barátok és ismerősök „modernizáló" törekvéseit igyekezett népszerűsíteni, és az akadémiát csak akkor bírálta, ha az éppen ellenállt az újnak számító művészeti irányoknak, addig Fülep Lajos is, éppúgy mint Hollósy, hajlamos volt a „műcsarnoki" művészetet a müncheni akadémizmussal azonosítani és az akadémiai oktatást, mint a művészeti nevelés eszközét, „amely tulajdonképpen már nem is művészet", elvetni. (Fülep Lajos: Művészet és világnézet. Cikkek, tanulmányok 1920-1970. Budapest 1976, 290.) Németh Lajos szintén elveti a „német akadémiák szellemét árasztó" müncheni realizmust, és az egyes francia, valamint német művészek megítélésében is hasonló álláspontot foglal el, mint Hollósy. (Németh Lajos: Modern magyar művészet. Budapest 1972, 15.) 2 Wagner Sándor 1869-től 1910-ig volt a müncheni akadémia tanára. 3 Liezen-Maycr Sándor 1883-tól 1898-ig tanított Münchenben. 4 Otto Seitzről van szó. 0 is Piloty tanítványa volt, 1873-tól 1912-ig akadémiai professzor. 5 Wilhelm Diez 1855-ben egy rövid ideig szintén Piloty tanítványa volt, de nem tartotta sokra mestere stílusát és ki is lépett iskolájából. Eleinte autodidakta rajzolóként működött, a régi holland és német képeket tanulmányozta. 1872-től 1907-ig akadémiai professzor volt. Majdnem olyan népszerű tanár volt, mint Piloty, akivel szemben „elleniskolát" vezetett. 6 Wilhelm Lindenschmidt, történelmi és zsánerképeket festett. 1875-tól 1895 -ig vezetett festészeti osztályt az akadémián. 7 Kari Raupp 1860-66 között Piloty tanítványa volt. 1880-tól 1914-ig volt a müncheni akadémia professzora. Főleg tájképeket festett, és az egyik legjelentősebb mestere a Chiemsee-festőknek. 8 Gabriel Hackl először Bécsben, majd 1865-től Pilotynál és Wagner Sándornál tanult. Fiatal éveiben szerezte orvos édesapjától renkívül alapos anatómiai tudását. 1878-tól 1919-ig tanította a müncheni akadémián az anatómiailag helyes és biztos rajzot. Életképeket és történeti képeket festett, idősebb korában főleg vallásos témákkal foglalkozott. 9 Paul Höckner 1891-től 1898-ig volt professzor az akadémián. 10 Ludwig Löfftz Raupp és Diez tanítványa. 1878-től professzor, majd 1891 és 93 között az akadémia igazgatója volt. Főleg életképeket és tájképeket festett. 11 Hollósy Simon levele Lippich Elekhez, München, 1894. december 5-én. OSZK Kézirattár ltsz. 1927/37. 12 Csók István: Emlékezéseim. Budapest 1990^ (1945), 30. 13 Petrovics Elek: Ferenczy Károly. Budapest 1943, 21. 14 Csók István: i. m. 67. 25 Például a millenáris megbízásokkal küszködtek, mely ünnepet, mint Bernáth Mária írja a „művészek öltöztették fel", és amely alkalomból minden addigit felülmúló lehetőséget kaptak. (Bernáth Mária: Stílustendenciák a millenáris kiállítás festészeti anyagában. In.: Zádor Anna szerk.: A historizmus művészete Magyarországon. Budapest 1993, 149. 16 lásd: Norbert Knopp: Kommentare zur Malerei an der Münchner Kunstakademie im 19. Jahrhundert. \r\.:Tradition und Widerspruch. 175 Jahre Kunstakademie München. München 1985. 27 Egy ezzel kapcsolatos anekdotát mesél el Kacziány Ödön Emlékezések a múlt századból című írásában, amely jól szemlélteti, hogy az ún. belga-realiszrikus irányzatnak, amelynek a sokat szidott Piloty volt a fő képviselője, a korabeli akadémián is voltak ellenzői: „Schwind a mesék (Melusina, Hét holló) nagy alkotója a Probst kávéházban olykor kedélyesen évődött a Piloty tanítványokkal. Egy alkalommal Piloty panaszkodott, hogy mily nehéz megfelelő tárgyat találni alkotásaihoz. »Ugyan hadd el, - szólt közbe Schwind« - neked mégis könnyű, előveszel egy lovagi csizmát s hozzáfestesz valami szerencsétlenséget". MNG Adattár ltsz. 3775.
