Mikó Árpád szerk.: "Magnificat anima mea Dominum" M S Mester vizitáció-képe és egykori selmecbányai főoltára (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1997/1)

TANULMÁNYOK / ESSAYS - POSZLER GYÖRGYI: Selmecbánya és a Mária-templom főoltára

JEGYZETEK 1 DIVALD K.: Felvidéki séták. Budapest 1925,172. 2 A IV Béla által a városnak adott kiváltságlevél elveszett, „de szövegének egy részét németre fordítva bedolgozták a 14. század végi városi jogkönyvbe; ennek eleje felmenti a város bányászait és polgárait... az ország nemeseinek és bíráinak hatalma és bíráskodása alól, majd 40 pontban szabályozza a városlakók jogait, s 19 pontban a bányajogot..." GYÖRFFY GY.: AZ Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. III. Budapest 1987, 245. 3 KACHELMANN, J.: Geschichte der ungarischen Bergstädte und ihrer Umgebung. Bd. II. Schemnitz 1885,113.; PAULINYI O.: „Tulajdon és társadalom a Garam-vidéki bányavárosokban." in: Történelmi Szemle 4 (1962), 174.; PAULINYI O.: „Bányagazdálkodás Magvarországon a fejlett feudalizmus időszakában. II.: Tulajdon és társadalom a Garam-vidéki bányavárosokban. (A német kolonizációs város problematikája.)" in: Történelmi Szeme 22 (1979), 618. 4 PAULINYI O.: /'. m. (3. j. [1962]) 177.; Lux K.: A selmeczbányai óvár. Budapest 1914, 24-25. D HENSZLMANN I.: „Jelentés a bányavárosokba tett régészeti kirándulásról. I. Selmecz-Bánya." in: Archaeologiai Közlemények 5 (1868), 153. 6 PAULINYI O.: i. m. (3. j. [1962]) 175.; FEJES B.: „Selmecbánya története" in: Selmecbányaiak Emlékkönyve. Budapest 1936,12. 7 PAULINYI O.: i. m. (3. j. [1979]) 619. 8 Hont vármegye és Selmecbánya. (Magyarország vármegyéi és városai. Szerk.: BOROVSZKY S.) Budapest [1906,] 89. A bányamester királyi tisztségviselő volt. 9 PAULINYI O.: „A középkori magyar réztermelés gazdasági jelentősége. (Bányaművelés és polgári vagyon Besztercebányán.)" in: Károlyi Árpád Emlékkönyv. Budapest 1933,19. skk. 10 PECH A.: Alsó Magyarország bányamívelésének története. I. Budapest 1884, 75. sk. 11 Az urbura az ezüstnél 8%, az aranynál 10% volt. 12 PAULINYI O.: „Die Edelmetallproduktion der niederungarischen Bergstädte, besonders jene von Schemnitz, in der Mitte des 16. Jahrhunderts." in: Nouvelles études historiques publiées à l'occasion du XII

e Congrès International des Sciences Historiques par la Comission Nationale des Historiens Hongrois. Budapest 1965,1,

182-184. 13 PROBSZT, G. Frh. v.: Die niederungarischen Bergstädte. Ihre Entwicklung und wirtschaftliche Bedeutung bis zum Übergang an das Haus Habsburg (1546). München 1966, 63. 14 PECH A.: i. m. (10. j.) 79. 15 JURKOVICH E.: Besztercebánya múltjából. Tárcagyűjtemény. Besztecebánya 1906, 4-12. 16 JURKOVICH E.: i. m. (15. j.) 13 17 IPOLYI A.: A besztercebányai egyház műemlékeinek története és helyreállítása. Budapest 1878, 58. sk. 18 PECH A.: i. m. (10. j.) 77, 90.; IPOLYI A.: i. m. (17. j.) 41. 19 „Item. Mehr So man ein Taffei auf den hohen Althar in der Kirchen unser liben frauen im Neuensoll machen wirf, bescheid ich darzu florent Tausent..." JURKOVICH E.: /'. m. (15. j.) 16.; PROBSZT, G. FRH. V.: /'. m. (13. j.) 66-67. 20 Idézi: IPOLYI A.: i. m. (17. j.) 44. Az oltár a templomot pusztító 1761-es tűzvészben semmisült meg. Königsberger különleges gazdagságú és szépségű miseruhákat is csináltatott a templom számára. A Zentner (Centner, latinul centenarius, centenárium) magyarul mázsa. Nagysága területenként és korszakonként nagyon változó volt. Lásd: BOGDÁN I.: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig. Budapest 1991, 454-458.; A Fuggerek adományára vonatkozóan: PROBSZT, G. FRH. v.: i. m. (13. j.) 6667. PECH A.: i. m. (10. j.) 80. Uo., 89. PROBSZT, G. FRH. V.: i. m. (13. j.) 216-217. BOROVSZKY S.: i. m. (8. j.) 97. WENZEL G.: AZ alsómagi/arországi bányavárosok küzdelmei a NagyLucsei Dóczyakkal. 1494-1548. Budapest 1876, 51. PECH A.: i. m. (10. j.) 89. Uo., 73/27. KACHELMANN i. m. (3. j.), 129, 131. A városi számadáskönyvek tanúsága alapján azonban az épület bővítése ezután is tovább folytatódik, 1505-ből feltehetően a harangtorony építésével kapcsolatos kiadásokról vannak adatok. MOJZER, M.: „»Vir clarissimi ingenii Joannes Galer de Glogovia maiori...«" in: Seminaria Niedzickie-Niedzica Seminars. III. Krakow 1988, 70. BAKÁCS I.: Hont vármegye Mohács előtt. Budapest 1971, 74-75. MOJZER M.: i. m. (30. j.) 69. HENSZLMANN I.: i. m. (5. j.) 152. KACHELMANN, J.: i. m. (3. j.) 112. Uo., 106-107. Uo., 109-110. Uo., 121. MOJZER M.: i. m. (30. j.) 73/25. Uo., 77.; MOJZER 1976, 6. BAKÁCS L: i. m. (31. j.) 74-77. MOJZER 1980,150. MOJZER M.: i. m. (30. j.) 75. Uo. Uo., 72. PÉCH A.: i. m. (10. j.) 84-85.; WENZEL G.: A Fuggerek jelentősége Magyarország történetében. Budapest 1882, 38-39. A Thurzó-püspökök a Fuggerek római támogatásával, ajánlásával, a Fugger-bankház kötelezettségvállalása mellett válhattak a pápai jövedelmek lengyelországi beszedőivé (collector), míg a Fuggerek az ő támogatásukkal lehettek a Lengyelország és Magvarország, valamint a pápai udvar közti pénzforgalom legfőbb közvetítőivé. Természetes módon a Fugger-bankházat kérték fel így annak az évi 40.000 dukátnak Magyarországra juttatására is, melyet az 1501-ben kötött szövetség értelmében VI. Sándor pápa II. Ulászló magyar királynak a török elleni harcok céljára utalt át. SCHULTE, A.: Die Fugger in Rom, 14971540. Bd. I. Altenburg 1904, 19-25. WENZEL G.: i. m. (45. j.) 22. WENZEL G.: „Thurzó Zsigmond, János, Szaniszló és Ferencz. Négy egykorú püspök a Bethlenfalvi Thurzó családból. 14971540." in: Értekezések a történeti tudományok köréből 7 (1878), 163. PÉCH A.: /'. m. (10. j.) 86. WENZEL G.: i. m. (45. j.) 19.