Mikó Árpád szerk.: "Magnificat anima mea Dominum" M S Mester vizitáció-képe és egykori selmecbányai főoltára (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1997/1)
TANULMÁNYOK / ESSAYS - URBACH ZSUZSA: Marginális megjegyzések M S mester művészetéhez
ideális táj ábrázolásból eredő gótikus rekvizitum. Csak néhány példát említek: Cranach 1508 körül festett Szent Katalin mártíromságát ábrázoló festményén pompás tájképi kulisszaként jelenik meg, míg 1510 körüli boroszlói Madonnájának hátterében romantikát kereső szemünknek is kedves látványt nyújt. 33 Wolf Huber rajzain (például az 1509-es milánói lapon) jelenik meg a sziklára épített vár talán első ízben a természet után megörökítve. 34 Ugyanakkor egy későbbi, a század közepén készült, igen hasonló témájú rajzán (Wolfegg) az épületek, a hegy, a fák arányainak torzulása már arra utal, hogy a tájábrázolás itt ismét fikció." Huber 1503as berlini rajzán a hegyen magasodó vár két tömbjét híd köti össze, amelyet Passau látképével próbáltak azonosítani. 36 A híd motívumának megjelenése ismét M S mestert juttatja eszünkbe. A 16. század eleji dunai és német tájábrázolásokon fikció és valóság keveredik tehát. M S mester archaizáló tájain is előtűnnek valóságos motívumok, ha az ábrázolás egyes elemeinek egymáshoz viszonyított aránya nem is mutat valós léptéket. Az ilyen „reáliák" közé tartozik az a részletekbe menő pontossággal megfestett, a vízben cölöpökön álló épület, amely a térben előbbre helyezett várhoz képest túl nagy méretűnek tetszik. Funkcióját nem sikerült meghatározni. (Endrei Walternek sem volt rá javaslata.) Nem lehet vízimalom, hiszen nincsen kereke, és nem is a parton, hanem a tó közepén áll. Az épület nyeregtetején azonban megmagyarázhatatlan jelentésű szarvasagancs jelenik meg. Hans Baidung Grien egy 1530 körül készült rajzán bukkantam szarvasaganccsal díszített vízivárra, amely előtt álarcos menet halad. Feltehető, hogy az épület itt valamilyen Lustschloss lehet. 37 Német késő reneszánsz kastélyokon számtalan esetben látni szarvasagancs-díszítményeket, mindezek azonban nem adnak magyarázatot a Vizitáció hátterében látható épület díszére és funkciójára. Végül a Vizitáció-kép jobb oldalán látható kapu és az előtte álló két figura jelentéséről szeretnék szólni. Kapu választja el a bibliai jelenet színterét a földi világtól. Szárnyai nincsenek, becsukni nem lehet, jelzés csupán. A kifelé haladó alakok egyike vándor vagy zarándok lehet, kezében botot tart. 38 A vándor a 15. századi képeken rendszerint valamely szent hely felé igyekvő zarándok. Útja az ember földi életének jelképe. A földi élet az augustinusi felfogás értelmében ugyanis nem más, mint peregrinatio. Akiknek van hitük, csak „... vándorok és jövevények a földön...", mondja Szent Pál a zsidókhoz írt levelében (Hbr 11,13). Ezt a gondolatot fűzte tovább Krisztusról írva a Méditâtiones vitae Christi szerzője: „Megsemmisítetted magad azzal, hogy nem király, hanem szolga alakját öltötted magadra, azaz eggyé váltál közülünk, zarándokok és idegenek közül, ahogy atyáink is ...". 39 A táj kizárólagosan vallásos metaforaként való értelmezése vitatható, de a moralizált táj, a pai/sage moralisé megléte a 15. század végi tájképeken még mindenképpen bizonyítható. A homo viator nem egyszerű25. Vízben, cölöpökön álló épület M S mester Vizitáció-képén (restaurálás után) Building in water, supported by poles from the Visitation by Master M S (after restoration) 26. A háttérben, a jobb oldalon látható kapu M S mester Vizitáció-képén (restaurálás után) The gate on the right-hand side of the background from the Visitation by Master M S (after restoration) en zsánerfigura tehát, hiszen az ember élete nem más, mint zarándoklat a földi életen, azaz a földi tájon át. A „földi táj" toposza pedig nemcsak kanyargós út, de sziklás hegyek és vízparti tájak együttese. A Vizitáció-festményen a zarándok előtt Dürernek a Lót és lányai-ké-
