Mikó Árpád szerk.: "Magnificat anima mea Dominum" M S Mester vizitáció-képe és egykori selmecbányai főoltára (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1997/1)

TANULMÁNYOK / ESSAYS - URBACH ZSUZSA: Marginális megjegyzések M S mester művészetéhez

rétegben látható. Az M és S betűk világosan olvasható talpas antikvái között álló jel értelmezése a művészettörténeti szakirodalomban vitatott. Sokan mesterjegynek vélték azt. A forma felső végén látható „zászlócska" azonban csak egy repedés, így ez a jel leginkább egy A vagy egy fordított R betűhöz hasonlít. Igaz, hogy bizonyos festéknyomok kisebb ligatúrát sejtetnek. A szignatúra eszerint körülbelül így olvasható: MAS. Az évszám a betűknél sötétebb vonalakkal húzott és azoktól eltérő formájú. A szignatúra gondosan megtervezett és kivitelezett jeleihez képest a számok elnagyoltnak tűnnek. Az egyesnek nincs feje, a nulla még kurzív írásban is hevenyészettnek hat, furcsán keresztezik egymást a vonalak a hatosnál is. Az évszám alatt viszont az eredeti alárajzolás vonalai látszanak, amelyek azonban nem tűnnek feliratnak vagy dátumnak. Felmerül tehát a gyanú, hogy az 1506-os évszám későbbi - talán barokk kori - megerősítés, ráfestés lehet. Feliratok, esetleg szignatúra, illetve azok töredékei a lille-i Musée des Beaux-Arts M S mesternek tulajdonított, a Királyok imádását ábrázoló képének lépcsőin is láthatók. Ezek hasonló vizsgálatára azonban ez ideig nem került sor. A passió-táblákon az alárajzolás - a festékréteg elvékonyodása, kopottsága és az oxidáció következtében szabad szemmel is láthatóvá vált. A rajz nagyvonalú, csupán a kompozíciót, a figurák elhelyezését felvázoló műhelyrajz, amelyhez a festés folyamán a mester nem ragaszkodott szorosan. Az alárajzoláson jól megfigyelhető, hogy M S mesternél hiányzik a 15. században az árnyékok jelölésére általánosan használt keresztirányú sraffírozás. M Z mester pompás Fortuna-lapján is a keresztirányú sraffírozás jelenik meg. Fontos adalék lehet ez az M Z mesterrel való összehasonlításhoz, hiszen az ő rajzain és metszetein ez a sraffírozás igen jól tanulmányozható. Általában a fiatal Dürer sem alkalmazta ezt a megoldást, amint ez Anzelewsky Dürer-monográfiájának kitűnő reprodukcióin, valamint az általa közölt kevés infravörös felvételen jól követhető.

2 Az 1503-1504re datálható Dürer-képeken azonban - mint például a New York-i Salvator Mundi befejezetlen arcán - már a teljes grafikai kidolgozás látható. Az esztergomi képeken a vidikonos vizsgálat - meglepetésünkre - nem mutatta ki a szabad szemmel oly jól látható alárajzolást. Megállapítást nyert, hogy ez gallusztintával készült, amely nem tartalmaz szenet, így az infravörös képvizsgáló berendezés monitorán nem válik láthatóvá. Ilyen anyagú alárajzolást eddig M S mester két nagy kortársának, a Messkirchi mesternek (Meister von Messkirch) és az ifjabb Hans Holbeinnek képein tudott azonosítani van Asperen de Boer professzor.

3 * A Vizitáció-tábláról készített infravörös felvételek alapján kompozicionális változtatások feltételezése - sem Erzsébet fejtartása, sem a később említett rondella elhelyezése esetében nem látszik indokoltnak. A táblát restauráló Menráth Péter és Hernády Szilvia erre vonatkozó elemzését lásd a restaurálásról írott tanulmányukban. (Szerk.) A Feltámadás-tábláról a holland kutató által készített infrafelvételen csupán egy figurához tartozó drapéria alárajzolásának nyomai sejthetőek a szignatúrától jobbra, a dátum körül láthatók a szíjvég és a pajzs vonalai. Hogy a reflektográfia pontosan milyen kompozicionális változtatásokról tanúskodik, arra természetesen csak a festmény teljes körű technikai vizsgálata és restaurálása után kaphatunk választ. A Kálvária-képről készült két felvételen az ecsettel készült alárajzolás vonalai Krisztus perizoniumánál láthatók. Ezen a részen a megerősített kontúrok is megjelennek. A szignatúrához hasonlóan a kitöredezett festékdarabkák itt is sötét pontokként érzékelhetők, és látható a mindig téglalap alakú repedésháló. A Vizitáció-tábláról 1990-ben a Szépművészeti Múzeumban készültek infravörös felvételek.

4 Ezek ugyan elég nehezen értékelhetők, mégis bemutatok néhányat a velük kapcsolatos megfigyeléseimből. Az Erzsébet arcáról készült felvételen a festékréteg alatti vonalak azt sejtetik, hogy a szemgolyók, az orr és az áll vonala eredetileg feljebb volt felvázolva és a mester festés közben változtatta meg a fejtartást. Erzsébet így eredetileg Máriára nézett.* Ez igen lényeges, a jelenet ikonográfiáját jelentősen módosító változtatás. Ugyanezen a felvételen halványan látható Erzsébet ruhakivágásának rajza is. 3. Krisztus perizoniumának részlete M S mester Kálvária-képén (J. R. J. van Asperen de Boer 1992-ben vidikoncsöves infrakamera képernyőjéről készített felvétele) Detail of Christ's perizonium from the Crucifixion by Master M S (An infrared vidicon made in 1992 by J. R. J van Asperen de Boer)