Mikó Árpád szerk.: "Magnificat anima mea Dominum" M S Mester vizitáció-képe és egykori selmecbányai főoltára (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1997/1)
KATALÓGUS / CATALOGUE - POSZLER GYÖRGYI, URBACH ZSUZSA: Rajzok és metszetek / Drawings and Engravings (1-20.)
1 PANOFSKY, E.: „Zwei Dürer-Probleme" in: Münchener Jahrbuch der Bildenden Kunst N.E 8 (1931), 1-17. IRODALOM BARTSCH, 76.; TIETZE 1928,127.; MEDER 1932, 70.; PANOFSKY 1948,183.; KNAPPE 1964, 22.; STRAUSS 1980, 22.; PANOFSKY, E.: „Zwei DürerProbleme" in: Münchener Jahrbuch der Bildenden Kunst N. E 8 (1931), 1-17.; HARTLAUB, G. E: „Albrecht Dürers »Aberglaube«" in: Zeitschrift des Deutschen Vereins für Kunstwissenschaft 7 (1940), 176-178.; EISLER, R.: „Albrecht Dürer's Engraving known as the Doctor's Dream" in: The Burlington Magazine 84 (1944), 101-103.; The Illustrated Bartsch 10, 68. Nr. 76. Dürer (Washington), 123.; Dürer (Nürnberg 1971), Nr. 459; Dürer (Princeton): Nr. 9; Dürer (Nürnberg 1978), Nr. 49; Dürer (Frankfurt), Nr. 146; Dürer (Karlsruhe), Nr. 43; MOJZER 1980,157., 6. jegyzet és 161., 59. jegyzet; MOJZER 1975, 380.; MOJZER 1981, 268. München, Staatliche Graphische Sammlung Ltsz.: 1964:427 10. Albrecht Dürer Boszorkányok 1497 B. 75. rézmetszet 185 x 126 mm Albrecht Dürer The Four Witches 1497 B. 75. Copper-plate engraving 185 x 126 mm A „Négy Meztelen Nő", „Boszorkányok" avagy a „Négy Boszorkány: Discordia" címen ismert ábrázolás Dürer legkorábbi datált rézmetszete. A lap különböző elnevezései jól tükrözik a művészettörténet bizonytalanságát az ábrázolás interpretálásában, a történés leírásában. Szűk, egymással tompaszöget bezáró falakkal határolt, kétoldalt keskeny nyílásokkal megnyitott térben négy, különböző nézetben ábrázolt, meztelen női alak áll körben. A legközelebbi, a nézőknek hátat fordító, babérkoszorút visel, kontyban összefogott hajából néhány göndör tincs szabadon lebben hátra. Behajlított karjait szemérmes mozdulattal tartja maga elé. A jobb és bal oldali nők szinte tükörképei egymásnak, mintha ugyanazt az alakot látnánk hátulról, kissé oldalra fordulva, profilban ábrázolt fejjel a bal oldalon, aki a jobb oldalon szemből, balra fordított fejjel látható. Ábrázolásuk a klasszikus kontraposzt szabályait követi, testük enyhe S-vonalban hajlik, tartásuk kissé hanyag, előregörnyedő. A bal oldali magas főkötőt visel, a jobbra álló fejét kendővel kötötte be, melynek hosszan lelógó végét ágyéka elé tartja. A hátul, szemben álló negyedik alaknak csupán gazdagon redőzött kendővel takart feje, szembenéző, kissé szigorú tekintete látható. Az ábrázolás értelmezéséhez kiindulópontot a kompozíció közepén, illetve szélein elhelyezett jelképes tárgyak nyújtanak. Ilyen az alakok között a földön fekvő koponya, a jobb oldalon heverő lábszárcsont, a fejük fölött lógó gömb vagy gyümölcs - melyen az évszám mellett a többféleképpen értelmezett O G H betűk olvashatók -, valamint a bal oldali nyílásban a lángok között megjelenő sátánfej. Mindezek azt sugallják, hogy a téma valamilyen módon a boszorkánysággal függ össze. Kétséges azonban, hogy folyamatban van-e egyáltalán valamilyen cselekmény. Ha a nők kezeit láthatnánk, a düreri beszédes gesztusok bizonyára sokat elárulnának a történetről. Az egymástól eltérő hajviseletek, a fejkendők a nők egyetlen ábrázolt attribútumai. Ez ismét különböző interpretációkra adott alkalmat: a női alakok a négy évszak megtestesítői, vagy a szakirodalomban többször visszatérő mitológiai értelmezés szerint a három grácia Venussal, illetve Discordia a három istennővel, Venussal, Junóval és Minervával. A négy nő minden bizonnyal társa egymásnak, bármit tesznek is, bármilyen kapcsolatban állnak is a mögöttük megjelenő sötét hatalmakkal. 1 A „Boszorkányok" című metszet „A tudós álmá"-val (9.) azon lapok közé tartozik, melyeket Dürer első, 1495ös itáliai útja után készített, és amelyeken a korai akttanulmányokat követően, a meztelen testek ábrázolása központi szerepet kap. Dürer grafikai lapjainak gyors és igen széles körű elterjedésével ezek az aktok is - formájukban, tartalmukban átalakítva, a gótikus szellemiségbe, érzelemvilágba beillesztve - gyakran felhasznált mintaképeivé váltak az északi késő gótikus művészetnek. Az M Z mester Vanitas című lapján (8.) - éppen ott, ahol a kezek formálásának, a kézmozdulatoknak összetartozó sorozatát figyelhettük meg Dürer, M Z mester és a Vizitáció-tábla (I.) között 2 - ábrázolt nőalaknak minden kétséget kizáróan előképe volt „A tudós álma"-metszet aktja, valamint a „Boszorkányok" közül a jobb oldali, szembeforduló. Ahogy M Z mester müncheni rajzának (17.) térdelő nőalakja és a nürnbergi rajz Fortunája (1.) esetében joggal feltételezhető, hogy gótikus köntösbe öltöztetett aktokról van szó 3 , a Vizitáció-kép Mária-alakjának megformálásakor a festő is nyilvánvalóan hasznosította az általa minden bizonnyal jól ismert düreri aktábrázolások tanulságait. A nürnbergi Fortunaalak és a budapesti Mária közti igen szoros kapcsolat akár az alakok testfelépítését, beállítását, akár ruházatuk részleteit tekintjük, figyelembe véve a közös mintának tekinthető schongaueri okos szüzeket (B. 77-81.) is 4 - méginkább megerősíti ezt a feltevést. A lap alul, középen AD-monogrammal jelzett. PGy. 1 A lap leírásában, értelmezésében a Dürer (Washington), a Dürer (Princeton), és a Dürer (Nürnberg 1971) katalógusokat követtem.
