Mikó Árpád szerk.: "Magnificat anima mea Dominum" M S Mester vizitáció-képe és egykori selmecbányai főoltára (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1997/1)
TANULMÁNYOK / ESSAYS - MOJZER MIKLÓS: A festő hagyatéka, ahogyan ma látjuk
6. A kovácsmesterség. Miniatúra a Behem-kódexből, 1505 körül The Smithery. Illumination from the Codex Béliem, c. 1505 A Selmecbányái búcsúengedélyek listája a városi levéltárban fennmaradt. A jegyzék 1515-ben vagy 1515 körül készülhetett, és 33 búcsúengedélyt sorol fel, többnyire az oltáralapítók nevével és az oltárnál nyerhető búcsúk nagyságával. A város középkori oltárait - bizonyára nem az összesét - ez és az itt közölt temetőkápolnai berendezésjegyzék említi az egykori dokumentumok között felsorolásszerűen. Húsz engedélylevél a Vártemplommal és oltáraival, társulataival, egyegy a schnebergi és városházi kápolnával, a többi tíz a Katalin-templommal kapcsolatos. Ezúttal a jegyzék két legfontosabb tételével foglalkozunk csak, mert közülük az egyik M S mester képeire is vonatkoztatható: a 13as. Eszerint 1506-ban a Vártemplom főoltára 1600 napi búcsú nyerésére kapott engedélyt. Az oltár alapítói Leonhardus Heynitzky és felesége, Dorottya, aki Duschlin András leánya. 3 A kapható búcsú nemcsak a jegyzékben említettek között, hanem általában is az elérhető legmagasabb azaz elvben negyven bíboros (egyenként 40 napot adhattak) engedélyéből áll össze. Közel tízszer akkora például, amennyit - 180 napot - ugyanennek a főoltárnak éppen ötven évvel azelőtt, 1456-ban épített elődje kapott. Az évszámokat különben mindkét főoltár esetében az elkészülés évének kell tartanunk. Egyik oltár sem kapott a jegyzék szerint a későbbiekben további búcsúkat - és a maximumot kapott későbbi főoltár nem is kaphatott volna: ezt az alapítók és a városi plébánia egyszerre és nyilván a befejezés alkalmára szerezték meg. Ez a dátum egybevág a szignatúra 1506-os évszámával, ami kétségtelenül a faragott, aranyozott és festett oltármű utolsó munkaütemének, festésének a befejezését jelenti. Nehezebb az alapító házaspár kilétének felderítése. Egyikük neve sem szerepel például a teljesnek tekint-