Mikó Árpád szerk.: "Magnificat anima mea Dominum" M S Mester vizitáció-képe és egykori selmecbányai főoltára (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1997/1)

TANULMÁNYOK / ESSAYS - MOJZER MIKLÓS: A festő hagyatéka, ahogyan ma látjuk

3. MS mester: Vizitáció (részlet). Budapest, Magvar Nemzeti Galéria Master M S: The Visitation (detail). Budapest, Hungarian National Gallery Geiler von Kaysersberg vagy Temesvári Pelbárt korában a prédikátori szó óriási népszerűsége természetszerűen inkább bizonyult közvélemény-formálónak, mint a festett-faragott formák az oltárokon. Persze utóbbiak éppen párhuzamosak az előbbiekkel térben és időben is, de a kultúrhistóriai párhuzamosságban egy pillanatra részesítsük őket - az irodalmiakat (velük a századfordulóval elszaporodó metszeteket is) - előnyben mint szellemi környezetet, művelődéstörténetet. A mesterek a művészettörténeti oldalról, ezúttal százalékarányosán negyedsorban ahhoz képest, ami igazában fennmaradt tőlük, kevéssé nevesíthetőek. Az oltáralapítást követően rendesen a plébános és az egyházgondnokok (Kirchenväter, vitrici, templomatyák) szerződtek az oltárkészítő mesterrel (és társaival, ha kellett), de kevés szerződés maradt meg, és sokszor azok is azokról az oltárművekről, amelyek idővel elenyésztek. A szárnyasoltárokat ritkán jelezték. A későbbi dokumentumok pedig szinte sohasem említik alkotóikat. Rendszerint több alkotóval kell számolnunk; a nagyobb szárnyasoltárok esetében asztalossal, szobrásszal, festővel (az ő dolga általában az aranyozás is), és ha az aranyozás igen gazdag, külön aranyverővel; és ötvös is lehetett társszerző, ha fémdíszeket, ékszereket alkalmaztak a figurákon vagy háttereken. Egy-másfél évtől a tíz évet is meghaladó munkával készült el egy-egy oltármű. A megrendelő költségkímélés céljából igyekezett hozzá biztosítani azokat az anyagokat, amelyeket tudott. A munka előrehaladtával - búcsúengedélyt már csak a népszerűsítés céljából is kieszközölhettek az alapításkor és építés közben, meg a befejezéskor is - további adományok, hozzájárulások is fedezhették a költségeket. A pénzekkel gazdálkodás, az érdeklődés ébrentartása, az előkészületek igen igényes munkát kívántak az állíttatóktól és a szervezőktől is. Jó esetben az utóbbiak elvezethetnek bennünket a mesterhez vagy mesterekhez talán.