Mikó Árpád szerk.: "Magnificat anima mea Dominum" M S Mester vizitáció-képe és egykori selmecbányai főoltára (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1997/1)

TANULMÁNYOK / ESSAYS - MIKÓ ÁRPÁD: Misztériumjáték. A táblák sorsa: források és feltevések

3 Az előző jegyzetben i. m. 3 (3. és 4. sz.), 7,17 ,18,19, 28. 4 Lásd erről BuzÁsi E. Koháry Ferenc képmásáról írott cikkét, (in: Zsánermetamorfózisok. Világi műfajok a közép-európai barokk festészetben. Szerk. MOIZER M. Budapest [1994], 181-182.) 5 Vasárnapi Újság 23 (1876) 326-327. b cs-r-i: „Az árvízkárosultak javára rendezett kiállítás..." in: AE (1876), 153-157. 7 I[POLYI] A.: „Magyar mű- és történeti emlékek kiállítása." in: Századok 11 (1876), 502. skk. 8 MASZLAGHY E: AZ esztergomi hercegprímási képtárban lévő művek jegyzéke. Második, bővített kiadás. Esztergom 1891, 121122. (534-537. sz.) 9 KATONA 1976,323. Vö.: ZÁDORI EV. J.: „AZ esztergomi Érseki Képtár leírása." in: Új Magyar Sión 16 (1885), 517. skk. Szeretném megköszönni Cséfalvy Pálnak kutatásaimhoz nyújtott szíves segítségét. Ezekben a régi keretekben örökítette meg őket a Régi Magyar Gyűjtemény néhány üvegnegatívja. (Krisztus az Olajfák hegyén, ltsz.: 158. [bekarcolt régi ltsz.: 9í. és 5024.], Keresztvitel, ltsz.: 157. [régi ltsz.: festett 89. és bekarcolt 5025.], Feltámadás, ltsz.: 156. [bekarcolt régi ltsz.:-90. és 5026.], méretük egységesen 240 x 178 mm; Krisztus az Olajfák hegyén, ltsz.: 1188. [régi ltsz. a tasakon: 39.101.], Keresztvitel, ltsz.: 1189. [régi ltsz. a tasakon: 39.102.] méretük egységen 180 x 128 mm.) Ezeket a kereteket az 1950-es években cserélték ki azokra, amelyekben a táblák ma is láthatók. Varga Dezsőnek tartozom köszönettel az adatért. A fényképek reprodukcióit és az átfestések részletes elemzését lásd Tóth Sándor tanulmányában, e katalógus lapjain. 2 DIVALD 1906,174., képe a 176. lapon. 3 TÉREY G.: A Szépművészeti Múzeum Régi Képtárának leíró lajstroma. Budapest 1906, 9. 4 DIVALD 1910, 51. skk., képek az 53. és az 55. lapokon. 5 DIVALD 1906, 147.; DIVALD 1910, 51. skk.; DIVALD K: „Hézagok a Szépművészeti Múzeumban." in: Magyar Figyelő 1 (1911:4), 411-414.; DIVALD K.: „Csúcsíveskori szárnyasoltárok Bars és Turóc megyékben. [II. közlemény]" in: MMÉEK 45 (1911), 549.; DIVALD K: „Szárnyasoltárok Liptó, Árva és Trencsén vármegyékben." in: MMÉEK 46 (1912), 684.; DIVALD K: „Bars és Hont vármegyei kutatások." in: Múzeumi és Könyvtári Értesítő 5 (1911), 163.; DIVALD K: „Újabb Stosz-irodalom." in: Művészet 12 (1913), 82.; DIVALD K: „A héthársi Szent Márton-templom. [II. közlemény]" in: MMÉEK 47 (1913), 583.; DIVALD K.: „Stósztanulmányok." in: Budapesti Szemle (1914), 416. 6 Voss 1907, 111-114.; HEIDRICH, E.: Die altdeutsche Malerei. Jena 1909, 262. 7 DIVALD K.: „A bányavárosok művészete" in: MM 1 (1925), 265. 8 DIVALD 1910, i. h. 9 Az üvegnegatív a Régi Magyar Gyűjtemény fotótárában van (ltsz.: 1.190. mérete: 180 x 129 mm). Ü DIVALD 1910, i. h. 1 GEREVICH T: „A régi magyar festészet a prímási képtárban." in: Az Újság 3 (1916. július 14.), 5-6. 2 GEREVICH T: A magyar művészet európai helyzete. Budapest 1924, 25. 3 GEREVICH T: „Régi és újabb magyar festők a prímási képtárban." in: Vasárnapi Újság 63 (1916:35), 552-554. 4 DIVALD K: „Hézagok a Szépművészeti Múzeumban." in: Magyar Figyelői (1911:4), 414. 5 MAJTÁN, M.: Názvi obcí na Slovensku za ostatnych dvesto rokov. Bratislava 1972, c. 2489. 6 BÉL, M.: Notitia Hungáriáé novae geographico-historica. T IV Viennae 1742, 698.; VÁLYI, A.: Magyar országnak leírása. II. Budán 1799, 393.; NAGY, L.: Notitiae politico-geographico statisticae inelyti Regni Hungáriáé, Partiumque eidem adnexarum. Budae 1828,169.; FÉNYES E.: Magyarország geographiai szótára. I-IV Pest 1851, II, 235.; Hont vármegye és Selmecbánya sz. kir. város. (Magyarország vármegyéi és városai, Szerk. BOROVSZKY S.) Budapest [1906] 69. 7 Súpis pamiatok na Slovensku. I. Red. GÜNTHEROVÁ, A. Bratislava 1967, 77-78. 28 GERECZE P: „A műemlékek helvrajzi jegyzéke és irodalma." in: Magyarország műemlékei. II. Szerk. FORSTER GY. Budapest 1906. 29 MOL, E 152, Acta Jesuitica, Irregestrata. 215. doboz, 8v.: „Specificatio Templorum Schemniczii et filiarum." 30 MOL, E 152, Acta Jesuitica, 59. doboz, fol. 445-446.: „Quod Sacellum in Goldbach S. Joannis Baptistáé dedicatam sumptibus summi aerarii exstruatur et in futurum etiam tam quoad sarta tecta, quam reliqua necessaria ex parte hujatis Regiae Camerae directae seu indirectae ex Dominio Regio Camerali Saskiensi provisionem habiturum sit... harum vigore attestatur. Schemniczii, die 22. Jan. Anno 1744. Sacratissimae Regnorum Hungáriáé et Bohemiae Regiae Majestatis hujatis Camerae Officiales Primarii." 31 Esztergom, PL, AEV Visitationes Canonicae, Liber 38. B. p. 70.: „Est in eadem [Ecclesia] ara unica eaque novissima, needum tarnen inaura ta et in armoreo cotone vestia, quam hoc anno I. Cameae fieri curavit. Major ara Imago est Transfigurationis Christi minor seu superiore S. Joannis Baptistáé, amba in tela eleganter pictae..." 32 Esztergom, PL, AEV Visitationes Canonicae, Liber 118. „Conscriptio Parochiarum Liberae Regiaeque, ac Montanae Civitatis Schemnicziensis A. 1774." (...) „Secundam filialem extra territórium Civitatis habet in Montano-Camerali Possessione Goldbach a Civitate duabus horis distantem, quae Anno 1745 de novo cooperantibus Pa

tribus Societatis JESU per I. Cameram Montanam Schemnicziensem erecta erat." 33 Esztergom, PL, AEV, Visitationes Canonicae, Liber 127, p. 397. sqq. „Visitatio Liberae Regiaeque Montanae Civitatis Schemnicziensis." p. 413.: „Kollbach. Aram habet unicam, in cujus media icon Transfigurationis Domini ad latera huius binae statua S. Isidori et Sa. Notburga, in supremitate vero Imago S. Joannis Baptistáé." 34 Esztergom, PL, AEV Visitationes Canonicae, Liber 310. „Visitatio Ecclesiae Parochialis Kolbachiensis" (1811. május 24.) p. 3. 35 BÉL, M.: Notitia Hungáriáé novae geographico-historica. T IV Viennae 1742, 699.; VÁLYI, A.: Magyar országnak leírása. III. Budán 1799,356-357.; KORABINSZKY, J. M.: Geographisch-historisches und Produkten Lexikon von Ungarn. Pressburg 1786, 615.; NAGY, L.: Notitiae politico-geographico statisticae inelyti Regni Hungáriáé, Partiumque eidem adnexarum. Budae 1828, 166.; FÉNYES E.: Magx/arország geographiai szótára. I-IV Pest 1851, IV 93.; Hont vármegye és Selmecbánya sz. kir. város. (Magyarország vármegyéi és városai, Szerk. BOROVSZKY S.) Budapest [1906] 65. 36 GYÖRFFY GY.: AZ Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. III. Budapest 1987, 254. 37 BAKÁCS I.: Hont vármegye Mohács előtt. Budapest 1971, 36,196. 38 Esztergom, PL, AEV, Visitationes Canonicae, Liber 1. pag. 154.: „Zenth Antal. Est Caesareae Majestatis, possidetur ad Chabragh: Plebanus in ea civitate est Bartholomaeus Petj, ordinatus Tirnaviae per R. P Zondinum, habet literas, habet et uxorem: anno 1559. hic plebanus effectus est lutheránus: Ecclesia solum habet unum calicem, quem Plebanum citavi ad futuram sinodum." 39 Divald 1910, 51. 40 Esztergom, PL, AEV, Visitationes Canonicae, Liber 11. „Ecclesiae Sancti Antonii, quae est dedicata honori Sancti cujus dedicatio celebratur Dominicain festum Patrocinii immediate subséquente. Templum est ex lastribus construeta, habet sanctuariam cum sacristiam fornicatam, reliquum corpus (...) tabulatum. Altaria duo primus B. M. V antiqui operis et Sancti Antonii cum tribus statuis desuper nempe Sancti Regis Stephani, S. Ladislai et S. Emerici Ducis, aliud est S. Annae, choros duos cathedram simplicem ex asseribus materia viridi obductam..." 41 Esztergom, PL, AEV, Visitationes Canonicae, Liber 15.A. „Visitatio S. Antonii Abbatis in Comitatu Hontensi existentibus die 12. Julii Anno 1713 retracta." (...) „Est lapidea, zelo et sumptibus antiquorum catholicorum aedificata et honori S. Antonii Abbatis dedicata, cujus dedicatio celebratur Dominican! festum subsequentem. Sanctuariam cum sacristia, ac