Mikó Árpád szerk.: "Magnificat anima mea Dominum" M S Mester vizitáció-képe és egykori selmecbányai főoltára (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1997/1)
TANULMÁNYOK / ESSAYS - TÓTH SÁNDOR: M S mester hat képe régi reprodukciókon
pribék derekánál lepergésre utaló nyomok vehetők észre. A Feltámadás-kép bal szélén az íjász körül mintha elpiszkolódott volna a felület. Mindkét keskenyebb kép jobb szélén egyenes vonal érzékelhető, amely feltehetően korábbi keretre utal. Mojzer Miklós az átfestést barokknak minősíti, sőt, még hozzá való díszes keretről is tud. Állítását örömest el lehetne fogadni, ha nem létezne az a legelső adat a képekről, amelyre épp ő hívta fel a figyelmet: eszerint Coburg herceg (a hontszentantali kastély ura) 1876-ban Budapesten három passió-jelenetet mutatott be az árvízkárosultakjavára rendezett kiállításon M. S. 1506. jelzéssel. 26 Ha Gerevich Tibor említett állításának hitelt adunk, akkor csak arra lehet gondolni, hogy az átfestés mégis 1876 után keletkezett. Akár így, akár úgy, az arcvonásokat sem kímélő átfestés a két kevésbé durván kezelt esztergomi képen, a Keresztvitelen és a Kálvárián is jelen volt. A Vizitáció és a Születés, amely ezekkel együtt alkothatta egykor két oltárszárny külső oldalát, 27 ilyen állapotban nem volt sosem - akár van javítás az utóbbin, akár nincs. 28 A festmények állagváltozásai kétségtelenül annak felelnek meg, ahogyan sorsuk eredeti összefüggésük felszámolása után alakult. JEGYZETEK 1 DIVALD 1910, 52. 2 Lia, 55. 3 Ltsz.: 1190 (negatív), a pozitív hátán 40.270. szám. Képméret 168 x 116 mm, a szélesség fent a reprodukción 115 mm (itt 1 mm hiányzik a kép széléből). 4 GENTHON 1931,134-135.; Dejiny vytvarného na Slovensku. Trnava 1930, 114. Vö.: még BÜCHNER, E.: „Die ältere Breu als Maler" in: Augsburger Kunst der Spätgotik und Renaissance. Augsburg 1928, 323. 5 A másodközlés alkalmával, GENTHON 1932, 86. kép, a keret már elmaradt. 6 Der Ursprung des Donaustiles. Leipzig 1907, X. tábla. Előbb csak kis méretű és homályos reprodukció jelent meg, DIVALD K.: „Magyarországi képek a XV és XVI. századból" in: Művészet 5 (1906) 176., amely bizonyára egyező állapotot mutat. 7 Die altdeutsche Malerei. Jena 1909, 65. kép. 8 GENTHON 1931, 52-53., illetve 133. 9 GENTHON 1932, 85. kép; vö.: 5. jegyzet. 10 Középkori magyar festészet. Budapest 1948, 25. kép. Előbb pl. HEKLER, A.: Ungarische Kunstgeschichte. Berlin 1937, 109. kép.; RADOS J.: Magyar oltárok. Budapest 1938, LX. tábla. A Magyar Nemzeti Galéria Régi Magyar Gyűjteményének fotótárában mindezeknek megfelelő üvegnegatív ltsz.: 2518 (régibb szám a lemezen: 5388). 11 Lásd Menráth Péter és Hernády Szilvia tanulmányát e kötetben. 12 „Beszámoló az Országos Szépművészeti Múzeum munkájáról, 1940-1953." in: Bulletin 5. Budapest 1954,138. 13 Üvegnegatívok, ltsz.: 2516 (összkép), 2509, 2514, 2515, 2517, 2520, 3541, 3542 (részletek). 14 A két első: A magyarországi művészet története I—II. Főszerk. FÜLEP L. 1. A magyarországi művészet a honfoglalástól a XIX. századig. Szerk. DERCSÉNYI D. Budapest 1956, VI. tábla (színes); RADOCSAY 1957, 205. 15 Die Kunst in der Slowakei. Red. SOUREK, K. Prag 1939, 56. 16 uo., 332. kép (332a.: részlet a pásztorokkal). 17 SEVEROVÁ, K.: „K problematike monogramistu M. S." in: Ars 2 (1968:1) 161. A lelőhely a képfelirat szerint: „V zbierkach SNG v Bratislave." 1990-ben a kép a hontszentantali templom szentélyének északi falán volt. A templomot adja meg lelőhelynek VACULÍK, K. is („Fenomén »podunajskeho« a »nepodunajskeho« v slovenskom maliarskom vyvoji prvej stvrtiny 16. storocia" in: Zborník Slovenskej Národnej Galerie. Galéria 3. Staré Umenie. Bratislava 1975, 108.), aki a bal térdelő pásztorról furcsa hiányokat mutató részletfelvételt is közölt, (uo., 114.). 18 DIVALD 1910, 52-53. 19 Esztergom műemlékei I. Múzeumok, kincstár, könyvtár. (Magyarország műemléki topográfiája I. Szerk. GEREVICH T) Budapest 1948, 42. 20 „Régi és újabb magyar festők a prímási képtárban" in: Vasárnapi Újság 63 (1916),'552., illetve GENTHON 1931,136-137., 139140. A Keresztény Múzeumban őrzött fotók a Szépművészeti Múzeum duplum-anyagából származnak. A többi a Magyar Nemzeti Galéria Régi Magyar Gyűjteményének fotótárában található (ltsz. 4755-4758.). 21 Mint 19. jegyzet. Vö.: GENTHON 1931,130., illetve 100. 22 RADOCSAY 1955, 423. 23 MOJZER 1976, 35. 24 „Esztergomi műkincsek" in: Prímás-album. Budapest 1928, 214. 25 A szignatúráról részletfotót mindeddig csak Radocsay Dénes közölt 1957-ben. RADOCSAY 1957, 228. 26 HENSZLMANN I.-BUBICS Zs: A magyarországi árvízkárosultak javára Budapesten Gf. Károlyi Alajos palotájában 1876. évi májusban rendezett műipari és történelmi emlék-kiállítás tárgyainak lajstroma. Budapest 1876, 38. Vö.: MOJZER 1976, 5. 27 Vö.: MOJZER 1976, 7. és MOJZER 1980,149. 28 Mojzer Miklós 1976-ban - MOJZER 1976, 6. - indokolatlanul vélte a hontszentantali képet az esztergomiakhoz hasonlóan átfestettnek. Az, hogy a kép Simor révén jutott-e a plébániatemplomba (uo., 5.), kérdésesnek látszik. Ha így lenne, az megintcsak az esztergomi képek 1876 utáni átfestése mellett szólna.
