Mikó Árpád szerk.: "Magnificat anima mea Dominum" M S Mester vizitáció-képe és egykori selmecbányai főoltára (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1997/1)
TANULMÁNYOK / ESSAYS - TÓTH SÁNDOR: M S mester hat képe régi reprodukciókon
TÓTH SÁNDOR M S MESTER HAT KÉPE RÉGI REPRODUKCIÓKON Úgy látszik, a művészettörténet egyre inkább rászorul a műtárgyakat ábrázoló képi források gyűjtésére és tanulmányozására, legyen szó akár elpusztult, akár meglévő munkákról. M S mester esetében a Vizitáció-kép restaurálásának előkészítése hozta magával 1992-ben ezt a feladatot. Most, négy évvel utóbb, a restaurálás befejezése kapcsán tervezett kiállítás előkészületei közepette tanácsosnak mutatkozott az efféle vizsgálódást a mester Selmecbánya környékéhez fűződő többi képére is kiterjeszteni. A rendelkezésre álló képi források mindezek esetében a 20. század jellegzetes termékei: zömmel fekete-fehér fényképek, többnyire kinyomtatva, részben eredeti pozitívok alakjában. Eredeti negatívok - akárcsak színes képek - e körben, úgy tűnik, az 1950 előtti időkből nemigen maradtak fenn. A reprodukciók tanulmányozásától természetesen főleg a festmények állapotváltozásaira nézve remélhetünk adatokat, kiegészítésül azokhoz a szűkszavú írott megjegyzésekhez, amelyek ilyen változásokra a különféle közleményekben utalnak (egyéb írott dokumentáció a tárgyak korábbi kezeléseire vonatkozólag nemigen maradt). A Vizitáció-kép reprodukcióinak elemzése talán annyiban hasznos volt, hogy felhívta a figyelmet bizonyos restaurálási kérdésekre, de a munka közben az is nyilvánvalóvá lett, hogy pusztán a fényképek alapján helytelen lenne akár a korábbi beavatkozásokra, akár a festmény eredeti állapotára nézve messzemenő következtetéseket levonni. A fényképezés, a klisé-előkészítés és a nyomtatás technikájából eredő számos bizonytalanság miatt olykor még a műtárgy állapotváltozásának tényét sem lehet pusztán a reprodukciók alapján egyértelműen megállapítani. Tanulságosan példázzák az értékelés buktatóit a hontszentantali templom Születés-képének régibb reprodukciói. A képet Divald Kornél közölte először 1910-ben, megemlítve, hogy „copf stílű" fakeretben, körülfűrészelt állapotban függ a templom falán, és a „reátapadt pores koromrétegtől" igen foltos. 1 Reprodukciója 2 a festményt balról megvilágítva, sima keretben mutatja, amely fent a lebegő angyalok csoportját és a jobbra közelebb álló oszlop fejezetét vágja. Balra az állatok és fent a háttéri motívumok igen homályosan jelennek meg, de Mária, József és a két pásztor alakján számos részlet főleg a ruhák redőződésében - élesen, keményen kirajzolódik. A Magyar Nemzeti Galéria Régi Magyar Gyűjteményében őrzött fényképek között fennmaradt (pozitívjával) egy üvegnegatív, amely a festményt a nyomtatott reprodukcióval egyező kivágásban, méretben és megvilágításban, de a kemény, vonalas részletek nélkül, sokkal lágyabb és ezért részletgazdagabb tónusban mutatja, éspedig tagozott keretben, amely azonban csak három oldalon jelenik meg: a fotó felső széle oldalainál vágja azt. 3 A keret még egyszer megjelenik azon a reprodukción, amelyet Genthon István közölt 1931-ben, a 1. M S mester Jézus születése-képének reprodukciója (Genthon 1931) A reproduction of the Nativity by Master M S (Genthon 1931)
