Mikó Árpád szerk.: "Magnificat anima mea Dominum" M S Mester vizitáció-képe és egykori selmecbányai főoltára (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1997/1)
TANULMÁNYOK / ESSAYS - TÖRÖK GYÖNGYI: M S mester virágábrázolásai és a középkori műhelygyakorlat
címereslevelét 1519-ből, vagy Imreffy Miklósét 1523-ból. Matthias Corvinus und die Renaissance in Ungarn 1458-1541. Katalógus: Schallaburg 8. Mai - 1. November 1982. Wien 1982. 49-50. színes kép.; Pannónia Regia. Művészet a Dunántúlon 10001541. Katalógus. Szerk.: MIKÓ Á.-TAKÁCS I. Budapest 1994, IX57, IX-59. sz. THÜSS, D.: „Georg Hofnagel und seine Beziehungen zur Gent-Brügger Buchmalerei." in: Jahrbuch der Kunsthistorischen Sammlungen in Wen 82/83 (1986-87) 199-211. A külföldi magángyűjteményben található, papírra festett akvarell mérete: 25,4 x 33,4 cm. KORENY, F.: „A coloured flower study by Martin Schongauer and the development of the depiction of nature from van der Weyden to Dürer." in: The Burlington Magazine 133 (1991), 588-597; uő.: Der hübsche Martin i. m. (5. jegyzet) 108-111.; TÖRÖK, Gy.: „Die Verwendung von Schongauers Suchen in der Ungarischen Tafelmalerei." in: le beau Martin, i. m. (5. j.) 299-306. Der hübsche Martin, i. m. (5. j.) 109. KORENY, E: Albrecht Dürer und die Tier- und Pflanzenstudien der Renaissance. Graphische Sammlung Albertina, Wien 18. April - 30. Juni 1985. München 1985. Kat. Nr. 35. (114-118.) PACHT, O.: „Early Italian Nature Studies and the Early Calendar Landscepe." in: Journal of the Warburg and Courtauld Institutes 30 (1950), 13-47.; BEHLING L.: i. m. (4. j.) 90. A kép letisztítása után nemcsak a léggyökerek, de a vetett árnyékok is a leveleken jól láthatóvá váltak. KORENY, E: i. m. (8. j.) Kat. Nr. 66. (188-191. A papír felső szélén látható monogram és az 1508-as évszám nem Dürertől származik.) M S mester Vizitáció-képén a teljes nőszirom a szárral együtt: 47,5 cm, a pünkösdi rózsa: 42 cm magas. TOWNDROW, K. R.: „A note upon Dürer's Virgin with the Iris." in: The Burlington Magazine 89 (1947), 102. WINKLER, E: „Dürers Zeichnungen von seiner ersten italienischen Reise (1494/95)." in: Jahrbuch der Preussischen Kunstsammlungen 50 (1929), 123-126.; Jacopo Bellini. Der Zeichnungsband des Louvre. Hrsg. DEGENHART, B.-SCHMITT, A. München 1984, Taf. 70. (A vázlatkönyv 56. folióján Bellini a virágfejet 9 cm-es nagyságban igen pontosan festette meg, de a szárból csak egy indító jelzést adott meg.) JENNI U.: i. m. (4. j.) 14 PANOFSKY, E.: Albrecht Dürer I-II. Princeton 1948. A nőszirom korábbi északi ábrázolásairól: BEHLING, L.: „Zur Ikonographie einiger Pflanzendarstellungen von Dürer." in: Jahrbuch der Kunsthistorischen Sammlungen in Wien. 82/83 (1986-87), 43-56. 15 KORENY in: Albrecht Dürer i. m. (8. j.) 188. 16 Meisterwerke i. m. (2. j.) 310. 17 TÖRÖK Gy.: „Újabb ismeretek az oltárépítő műhelyek munkamódszereiről" in: Ars Hungarica 23 (1995), 181-188. A rajzok a Feltámadás-kép hátoldalán a jobb felső sarokban találhatók, a térdelő figura 27 cm, az álló 28 cm magas. A kompozícióhoz számtalan hasonló példát lehetne említeni Szent Katalin, vagy Szent Borbála lefejezésének jelenetei közül, itt most csak M Z mester metszetére, ill. a besztercebányai Borbála-oltár egyik jelenetére utalunk. 18 MARETTE, J.: Connaissance des Primitifs par l'étude du Bois du XII e au XVI e siècle. Paris 1961, 149-150, VI. tábla; OELLERMANN, E.: Der Hochaltar der Schwabacher Stadtkirche. Schwabach 1983,131, 140. Köszönettel tartozom Eike és Karin Oellermann-nak az 1996. december 12-én kelt levélben küldött információért és fotóért. 19 Erwin Emmerling (München) három alkalommal is megtekintette a képet a restaurátorműhelyben, melyről írásos jelentést is leadott. (1992. 6. 2., 1993. 6. 12., 1994. 2. 22.) 1993-ban a képről a Bayerisches Landesamt für Denkmalpflege (Hamamatsu C2400-03, CCIR, System B, Kamerakopf 1, N2606-IR-Vidikon típusú) készülékével infrafelvételeket készítettünk. Alárajzolás annál nagyobb mértékben, mint ahogy szabad szemmel is látható, nem volt felismerhető. Ez a legszembetűnőbb Mária jobbján, ill. ujjai hegyén. A Mária hasán látható kereszt-jelzés kompozíciós szerkesztési pontként is értelmezhető. Az alárajzolások és a bemetszések egymást követő munkamenetéről vö.: Meisterwerke i. m. (2. j.) 277-280. 20 Voss, J.: „Werkzeichnungen spätmittelalterlicher Bildhauer, ein unbekannter Typus." in: Sculptures médiévales allemandes. Conservation et restauration. Actes du colloque organisé au musée du Louvre. Paris 1991. Paris 1993,177-200. A tanulmány a szobrászoknak arra a munkamódszerére hívja fel a figyelmet, hogy a domborművek kompozícióját egy előkép alapján 1:1 méretben a fára durván felvázolták.
