Nagy Ildikó szerk.: ARANYÉRMEK, EZÜSTKOSZORÚK, Művészkultusz és műpártolás magyarországon a 19. században (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1995/1)

KATALÓGUS / KATALOG - III. Állami műpártolás

mellett talán a legnagyobb népszerűséget elérő belga szimbolista művész - aki széleskörű ismertségét szatirikus illusztrációival teremtette meg - sátáni nőalakjaival és már-már a horror és az obszcenitás fojtott légkörét idéző rajzaival keltett feltűnést kortársai körében. Budapesten huszonhárom rajza és rézkarca szerepelt, amelyek közül a vásárlási bizottság egy viszonylag visszafogottabb hangvételű darabot választott. SZM Grafikai Osztály ltsz.: 1909-2551 T. F. III. 5.12. CHARLES VAN DER STAPPEN (1843-1910) Aggodalom Sorge bronz; 36 cm j. elöl: CH. van der Stappen Van der Stappennek, mint művésznek és pedagógusnak meghatározó szerepe volt a belga szobrászatnak a 19. század második felében bekövetkezett megújulásában. Kiemelkedő rangot elérő növendékek sora is igazolja az új iránti fogékonyságát. Szobraiban az emberi test eredendő lényegét, valódi természetét hangsúlyozta. Elhagyhatatlan résztvevője volt a századvég jelentős nemzetközi kiállításainak. Többször szerepelt Budapesten is, a díjairól és kitüntetéseiről szóló beszámolók a művészeti, közéleti napihírek kedvelt témái voltak a hazai lapokban. 1897-ben állami nagy aranyérmet kapott Városépítők című kompozíciója. Ugyanebben az évben A zsarnok rögeszme, 1902-ben pedig az Aggodalom című bronzszobrát vásárolta meg az állam a Műcsarnok kiállításain. SZM ltsz.: 2199 T. F. III. 5. 13. FRANZ VON STUCK (1863-1928) A Szfinx csókja 1895 Der Kuß der Sphynx 1895 olaj, vászon; 1 60 x 144,8 cm j. I. j.: Franz Stuck A Képzőművészeti Társulat nemzetközi tárlatairól történt, a múzeumot illető állami vételek közt, az 1 895-ös téli kiállításon szerepelt Franz von Stuck A Szfinx csókja című festménye volt a legjelentősebb.