Nagy Ildikó szerk.: ARANYÉRMEK, EZÜSTKOSZORÚK, Művészkultusz és műpártolás magyarországon a 19. században (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1995/1)
KATALÓGUS / KATALOG - III. Állami műpártolás
részt vettek a korábbi érmezettek, így Róna feltételezését nem lehet egészen kizárni. Mivel a titkos szavazás eredménye nem volt egyhangú, Róna „csak" a kis aranyérmet kaphatta meg, melyet valóságos „mellőzésnek" érzett. Az anyagi csődtől végül az mentette meg a szobrászt, hogy Széli Kálmán miniszterelnök és Szilágyi Dezső, a parlament elnöke beleegyezését előzetesen elnyerve, művészdeputáció alakult a szobrász anyagi megmentésére, az állami vásárlás vagy támogatás elnyerésére. Széli referált a műről Őfelségének, aki Zumbusch véleményét is kikérve úgy döntött, hogy Savoyai Jenő szobrát a budai vár előtt kell felállítani: „Én megveszem az emlékművet,... de magamnak... És a zentaiak nézhetik a dolgukat. A fukarok..." - mondta Róna szerint a király. Stróbl ellenben állítólag úgy vélekedett: „ Budapesten megint egy rossz szoborral több lesz". Róna visszaemlékezéseiben - bár szubjektív módon - feltárul a művészeti és politikai élet mély összefonódása a századfordulón, s a háttérben zajló informális művészetpolitika mechanizmusai. Irodalom Tárgymutató az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1899. évi tavaszi nemzetközi kiállítására. Budapest 1899, kat. sz. 109; Műcsarnok 1900, 199; Szmrecsányi 1911, 125; Róna 1929, II., 645-657; Lyka, 1983 2 (1954), 44-45; Nagy 1990, 1-21. MNG ltsz.: 547-N.34-61 S. K. III. 3a. 7-8. ROSKOVICS IGNÁC (1854-1915) Szent István a keresztény vallást hirdeti Szent István apostoli királlyá koronázása A királyi palota Szent István terme majolikaképeinek kartonjai 1900 Der heilige Stephan verkündet die christliche Religion Der heilige Stephan wird zum apostolischen König gekrönt Kartons für die Maiolikabilder des Sankt-Stephans-Saales im königlichen Palast 1900 XXV. és XXIV. sz. színes kép olaj, karton; mindkettő 1 220 x 1 605 mm mindkettő j. I. j.: Roskovics A budai királyi palota átépítésekor, a Tabán felé eső Hauszmann Alajos által felépített szárnyba jelentős értékű művészi dekorációk is készültek, freskók, pannók és iparművészeti tárgyak sokaságát rendelték meg. Lötz Károly a Habsburgterem képeit, Feszty Árpád a büfé dekoratív festményeit, Benczúr Gyula a Mátyás-terem pannóit készítette. Roskovics Ignác kapott megbízást arra, hogy a Szent István-terem faburkolatába illeszkedő árpádházi király-sorozatot tervezze meg. A kartonok alapján a Zsolnay-gyárban készítették el a porcelán-fajansz képeket. Roskovics az 1 900-as műcsarnoki tavaszi kiállításon a „kartonokat két formában, vízfestményekben és olajképekben is bemutatta. Az eredeti méretű olajképek szolgálhattak a kivitelezés alapjául. A képsorozat néhány árpádházi királyt és szentet ábrázolt: Szent Imre, I. Béla, Szent László, Kálmán, III. Béla, II. Endre, Szent Erzsébet, IV. Béla, Szent Margit és III. Endre jelent meg az egyes képeken. A királyok sorában különösen fontos volt az uralkodó legitimációjának szempontjából III. Béla ábrázolása, akinek a genealógiai levezetések szerint Ferenc József vérszerinti leszármazottja volt. Az egyes királyokat és szenteket ábrázoló táblák mellett, a bejáratok fölött két hármaskép helyezkedett el: Szent István a keresztény vallást hirdeti és Szent István apostoli királlyá koronázása. Szana Tamás beszámolója szerint Roskovics e képek megfestéséhez alaposan tanulmányozta a Nemzeti Múzeum régészeti osztályán található műtárgyakat, fegyvereket és díszítéseket. Az első kompozíció középpontjában Szent István erőteljes alakja áll, kezében kereszttel és Szent Móric dárdájával, mely a hagyomány szerint Krisztus keresztjéből származó szöget foglalt magában, s melyet Szent István Ottó császártól kapott nászajándékba. Szent István a székesfehérvári templom modelljére adja beleegyezését. Másik oldalán anyja, Sarolta és felesége, Gizella királyné látható az egyházaknak ajándékozott fölszerelésekkel, köztük a Nemzeti Múzeum régiségeivel. A kompozíció előterében egy megtért és egy-két kételkedő pogány harcos alakja látható. A másik supraporta-kép Szent István megkoronázásának jelenetét ábrázolja. Az oltár előtt térdeplő Szent István fejére Asztrik helyezi a szent koronát. Mögötte püspökök állnak a pápai bullával és az apostoli királynak járó kettőskereszttel A másik oldalon Czeba nádorispán s Kujár országbíró pallost és Árpád-címeres zászlót tart. A terem egyik oldalát a Zsolnay-gyár óriási majolika-kandallója díszítette, a falak és a mennyezet román stílusú, sötét diófaburkolatát Thék Endre gyárában készítették, a padlót sötétkék, koronamintákkal díszített selyemszőnyeg födte. A kandalló közepén Stróbl Alajosnak a Zsolnay-gyárban készített Szent István mellszobra állt. A 15 méter hosszú és öt méter széles terem teljes díszítését, miután elkészült, s Thék Endre gyárában maga a király is megszemlélte, kiszállították a párizsi világkiállításra. Az 1 900-as tavaszi tárlaton bemutatott kartonok elnyerték az állami aranyérmet odaítélő bizottság tetszését is. A pályabíróság, gróf Andrássy Tivadar elnökletével, egyhangúan javasolta Roskovics képeire az állami kis aranyérem odaítélését, melyet Wlassics Gyula elfogadva Roskovicsnak „adományozott". A Szent István-terem berendezése a II. világháború idején az ostromban megsemmisült. A Roskovics tervei alapján készült majolikaképekből csupán egy mintadarab maradt fenn Hauszmann Alajos hagyatékában.
