Nagy Ildikó szerk.: ARANYÉRMEK, EZÜSTKOSZORÚK, Művészkultusz és műpártolás magyarországon a 19. században (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1995/1)
KATALÓGUS / KATALOG - III. Állami műpártolás
III. 3a. 3. LÖTZ KÁROLY (1833-1904) Arckép (Lötz Kornélia fekete ruhában) 1895 Bildnis (Kornélia Lötz in Schwarz) 1895 olaj, vászon; 163,8 x 80,3 cm j. n. Lötz Károly 1 896-ban az Országházba készülő freskók tervezésekor súlyosan megbetegedett, s a millenniumi ünnepélyek idején élet-halál között lebegett. A Képzőművészeti Társulat új műcsarnokának ünnepi megnyitására Lötz Kornélia előző évben festett feketeruhás képmását állították ki, melylyel a mester elnyerte az állami aranyérmet. Ezen túlmenően június 6-án a király a Szent István Rend kiskeresztjét is neki adományozta. Lötz szerencsésen felgyógyult, s még része lehetett a művészi pályájának 50 éves jubileumán rendezett ünneplésben. Egy évre rá, Wlassics Gyula előterjesztésére megkapta a királytól a Pro I Uteris et artibus díszjelvényt is. Kornélia fekete ruhában című műve Lötz portréfestészetének egyik csúcspontja. Már a kortárs kritikus, Keleti Gusztáv is úgy vélekedett e kép kapcsán, hogy az „felötlő congenialitást mutat a legmodernebb angol arcképfestők termékeivel". A kevés színre építő festmény már a hosszú, álló képformában is az angol portréfestészet befolyását muiatja. Whistler portréfestészetének mélyebb ismeretéről és megéréséről tanúskodik a fekete ruha foltszerű belesimulása a téri viszonyokat dekoratív mintázattá változtató kárpitokba, szőnyegekbe, és méginkább a Kornélia feje mögött, mintegy glóriaként ragyogó tükör. Irodalom Ezredéves Országos Kiállítás 1896, kat. sz. 712; Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Közleményei 1897, 4; Keleti 1898, 40; Kőszegi László: Lötz művészetének világjelentősége. A Corné/iák. ín: Képzőművészet 1931. június, 126-130; Ybl 1938, 406-409; Lyka 1982 2 (1947), 43. kép; Bernáth 1993, 156. MNG ltsz.: 3531 S. K.
