Nagy Ildikó szerk.: ARANYÉRMEK, EZÜSTKOSZORÚK, Művészkultusz és műpártolás magyarországon a 19. században (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1995/1)
KATALÓGUS / KATALOG - II. Egyesületi műpártolás
a Rökk Szilárd-jutalomdíjat, bronzba öntve kiállította a párizsi Salonban is, ahol mention honorab/e-ban részesült. A Rökk Szilárd-díjat a társulati rendes zsűri adta ki, s tekintve, hogy a díjak nagyobb hányada kimondottan festészeti műfajokra volt kiírva, a Rökk-díjjal, melynél nem volt műfaji megkötés, többször jutalmazták a szobrászokat. (Szobrászok díjazására 1898-ban tett emellett alapítványt a Társulat volt elnöke, Harkányi Frigyes.) Róna büszke volt arra is, hogy az új műfajt, a szalon-plasztikát ő honosította meg hazánkban. Noha foglalkoztak mások is efféle kisplasztikákkal, e műfajban kétségtelenül ő nyert díjat elsőként Budapesten. Irodalom Képes tárgymutató az O.M. Képzőművészeti Társulat 1889- 90. évi téli kiállításához. Budapest 1889, kat. sz. 426; Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Közleményei 1890- re, 76; Keleti 1898, 61; Róna 1929, II, 533-534; Nagy 1987, 212-214. MNG ltsz.: 56.546 N (2168) S. K. II. 4e. 2. TÓTH LÁSZLÓ (1869-1895) Szépség, pénz és szellem Triptychon, 1894 Schönheit, Geld und Geist Triptychon, 1894 olaj, vászon; 241 x 1 20 cm, 239 x 229 cm, 239 x 1 20 cm mindhárom részen j. I. b.: Tóth László 1894 Tóth László fiatalon elhunyt festőművész főműve ez az egy keretbe foglalt hármaskép, melyet 1894-ben állított ki, és elnyerte vele a Rökk Szilárd-jutalomdíjat. Képét jelentősnek ítélte meg az egykorú kritika, ezért került az Ezredéves Országos Kiállításra is, majd megvásárolta az állam az Országos Képtár számára. A triptychon-forma a 19. századtól másodvirágzását élte. Klasszikus megoldásain a három kép egy esemény állomásait fűzi össze. Másik típusa nem az ábrázolás időhorizontján ragadja meg a történések egyes szakaszait, hanem filozofikus vagy morális tartalmú szimbólumokat sorakoztat föl. A triptychon a vallásos képekkel kapcsolatos asszociációkat kelt. Éppen a vallásos művészetet, szakralitást felidéző jellege tette alkalmassá a modern szkepticizmus világképének hangsúlyos kifejezésére is. Tóth László triptychonja a modern világot mozgató - bűnös - pénz vagy tőke erkölcsromboló működését állítja elénk: a középképen tőzsdeszerű csarnokban végeláthatatlan a tolongás az aranyborjú körül. E jelenet előterében a pénzimádás morális következményét, a szűz megkísértését, rosszra csábítását láthatjuk. Bal oldalon a modern szépséget az utcára taszított kurtizán szimbolizálja, a jobboldali képen pedig a közjót szolgáló találmányok helyett robbanó elegy összeállításával foglalkozó mérnök - anarchista - jeleníti meg a modern szellemi munkát. Tóth László szimbolikusan értelmezendő, s monumentálisra növelt zsánerképekkel fejezi ki filozofikus mondandóját. Triptychonja a műfajok szerepváltásának is fontos állomása, hiszen az effajta „magasabb" mondanivalót az akadémiai tanítás mindaddig az allegóriához vagy a história műfajához kötötte. Irodalom Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Közleményei 1895, 7; Új Idők 1895, 474; Ezredéves Országos Kiállítás 1896, kat. sz. 562; Lyka 1935, 43-46; Lyka 1982 2 (1951), 81; Lankheit 1959; Szabadi 1993, 200. MNG ltsz.: 1549 S. K.
