Nagy Ildikó szerk.: ARANYÉRMEK, EZÜSTKOSZORÚK, Művészkultusz és műpártolás magyarországon a 19. században (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1995/1)
KATALÓGUS / KATALOG - II. Egyesületi műpártolás
Nemzeti Múzeum képcsarnoka számára. A Görög nő Henszlmann által oly nagyon kárhoztatott frivolságában különben a korszak kedvelt „odaliskáinak" feltárulkozó karaktere testesült meg, az ekkoriban divatos orientalizmus jellemző példájaként. Irodalom A ' Pesti Müegyesület által 1845 évben kiállított müvek lajstroma. Pest 1845, kat. sz. 171; Henszlmann Imre: Az 1845. évi Pesti Műkiállítás. In: Pesti Hírlap 1845. Újra közölve: Henszlmann 1990, 190, 391, 392, 453-455; Péter 1936, 14, kat. sz. 25; A Pesti Műegylet Évkönyve 1853-ra. Pest 1854, 34; Sinkó 1981, 100. MNG ltsz.: 2726 S. K. II. 1. 7. HAAN ANTAL (1827-1888) Levelet olvasó férfi 1849 Mann beim Brieflesen 1849 olaj, vászon; 30 x 22,5 cm j. I. b.: Haan A. Haan bécsi akadémiai stúdiumának emléke ez a festmény, amely Godfried Schalckennek (1 643-1706) a bécsi császári képtárban lévő képe hatásáról tanúskodik. Schalckent a gyertyavilágítás mesteri megfestéséért csodálták, s a fiatal művész gyertyafénynél olvasó öregembert ábrázoló képével a világítási effektusok mesteri elsajátításáról tett tanúbizonyságot. Haan a bécsi akadémián Kupelwieser tanítványa volt, de látogatta Waldmüller magániskoláját is. Waldmüller ez időben a császári galéria képeinek restaurálásával volt megbízva, de maga is sok másolatot készített régebbi holland képekről, és erre bíztatta tanítványait is. A szabadságharcban is résztvevő Haan 1849-ben ajándékozta képét a Nemzeti Múzeumnak. irodalom V.U. 1888, 354; Széchy 1897, 283-284; Lyka 1981 3 , 158. MNG ltsz.: 2739 S. K. II. 1. 8. KOMLÓSSY FERENC (1817-1892) Bakonyi erdő részlete (Részlet a Bakonyi erdőből) 1851 Teilansicht des Waldes im Bakony-Gebirge 1851 olaj, vászon; 84 x 114 cm j. I. b.: KF 1851 Prágában 1852 októberében vásárolta meg 160 forintért a Nemzeti Képcsarnokot Alakító Egylet ezt a képet, melyet Komlóssy Ferenc Prágából küldött be a Pesti Műegylet 1851 -es tárlatára. Komlóssy képe azért is megérdemelhette a közfigyelmet, mert a festő az ötvenes évek elején elsőnek tört lándzsát Pesten Waldmüller akadémiai reformjainak bevezetése mellett. A művészet alapjául egyedül a természet tanulmányozása szolgálhat - vallotta Komlóssy rajziskolai tanárként, a Marastoni iskola korrektoraként is. Bakonyi erdő részlete című művén is egy konkrét tájat állít elénk, az erdő árnyékában bujkáló fényekkel s a lombok sátorában szinte elvesző cifraszűrös kanász alakjával. Komlóssy a tájat és az embert - a természetet, a „milieut" és az abban élő népességet -
