Nagy Ildikó szerk.: ARANYÉRMEK, EZÜSTKOSZORÚK, Művészkultusz és műpártolás magyarországon a 19. században (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1995/1)

KATALÓGUS / KATALOG - I. Művészkultusz a 19. században

I. 3a. 33. Sétahangverseny a Műcsarnokban a Lotz-kiállításon Plakát, 1905. március 9. Promenadenkonzert anläßlich der Lötz-Ausstellung der Kunsthalle Plakat, 9. März 1905 nyomtatvány, papír; 285 x 370 mm A Képzőművészeti Társulat már 1900-ban gyűjteményes kiállításon kívánta bemutatni Lötz teljes munkásságát. Halála után, 1905. február 14-től március 9-ig a Műcsarnok összes termeiben megrendezték a hagyatéki kiállítást, melyet József királyi herceg és Auguszta királyi hercegasszony nyitott meg ünnepélyesen. Feszty Árpád elnök, Benczúr Gyula, DeákÉbner Lajos, Zala György, Balló Ede alelnökök voltak a főrendezők, a mester tanítványai és a család közreműködésével. A kiállítás tiszteletére készített allegorikus emléket Stróbl Alajos tervezte, a kiállítás zárónapján rendezték meg az eseményt mintegy megkoronázó sétahangversenyt. Irodalom Ybl 1938, 72.

MNG Adattár Itsz.: 14223/1961 B. J. b. Relikviák a bohém társaságoktól Emlékezés a Schlaraffia magyarországi egyesületeire Az elmúlt évtizedekben sok mindennel együtt a feledés homálya borította a Schlaraffia társaságait is. A Schlaraffiát 1859-ben Prágában alapította művészek és műpártolók egy bohém csoportja, azért, hogy összejöveteleiken a külvilág zajától távol, önfeledten élhessenek műkedvelő hajlamaiknak, ahogyan azt jelmondatuk is hirdeti: in arte voluptas (a művészet örömében). A Schlaraffia elnevezés egy régi német népmese csodálatos országára, a Schlaraffenlandra utal, amelynek lakói paradicsomi állapotban éltek. A Schlaraffia tagjai is fölépítettek maguknak egy sajátos mesevilágot, amelyben mint schlaraff lovagok éltek. Kötelességüknek tartották a művészek pártolását, a világ fonákságainak kigúnyolását, valamint a barátság eszméjének ápolását. Mindezt heti összejöveteleiken, az ún. S/ppungstagokon művelték, nagy mulatozásokkal szórakoztatva egymást. A prágai Schlaraffia Egyesület német nyelvterületen hozta létre fiókegyesületeit, s tulajdonképpen mind a mai napig a németség sajátos kulturális egyesületének tekintik, mert társasági nyelve a német. Az első prágai alapítású egyesületek közé tartozott a soproni is, amely 1 878-ban szerveződött. Érdekes, hogy minden egyes hazai Schlaraffia más és más anyaegyesületnek köszönheti létezését. A budapesti a bécsi révén, a pozsonyi berlini és grazi közvetítéssel, a fiumei Grazon és Polán, a temesvári Linzen, az eszéki ismét Grazon keresztül alakult meg. Különösen kacifántos „útvonalon" jött létre a Schlaraffia Villa Hermania: Prága - Lipcse - Breslau - Köln - Stuttgart - München - Salzburg - Nagyszeben. A hazaiak közül anyaegyesületté vált a budapesti, amely a teschenit, a soproni, amely a rövid életű tatait, a pozsonyi, amely a Szarajevóit, és az eszéki, amely a zágrábi egyesületet alapította.

1 A soproni és a budapesti Schlaraffia adataiból kitűnik, hogy a művészek, zenészek, színészek, festők stb. és jobb módú polgárok (gyárigazgatók, bankárok, orvosok, ügyvédek, katonatisztek stb.) alkották az egyes tagszervezeteket.

2 Ugyanakkor a soproni Schlaraffia megalakításában nagy szerepet játszottak a helyi arisztokrácia képviselői is (Széchenyi György és Béla grófok). Az egyesületek reichuek nevezték magukat, és a megalakulás sorrendjének megfelelő sorszámot viseltek. így a soproni a 9., a budapesti a 48., a pozsonyi a 91. számot kapta, és így tovább. A reichek latinosan hangzó neveket vettek föl, mint pl. Budapestia vagy Temesia, illetve ahol lehetett, ott a valamikori latin elnevezést használták, mint pl. Bécs (Vindobona) és Eszék (Mursa) esetében. A Schlaraffia elterjedésével egyidejűleg a reicheknek, vagyis a schlaraffok lovagvárainak belső felépítése egyre sajátosabb formát öltött. Először is a külvilág előkelősködését gúnyolva a reichek 300 évvel korábbra keltezték alapítási évszámukat, így próbálva közelebb kerülni a lovagkorhoz. Más formában is a lovagság utánzására törekedtek. A schlaraffok az apród és az úrfi fokozaton keresztül nyerhették el a lovagi címet, amelynek próbája valamilyen művészi előadás volt (dal, vers stb.). A címmel hangzatos lovagi név járt együtt, amely általában az illető lovag civil foglalkozására, vagy tulajdonságára utalt. így lett például Bella Lajos régész schlaraff neve a Sempronia Schlaraffiában Ritter Cserepes. Neveikhez különféle nemesi rangokat is toldottak, mint például Budakeszi grófja,