Nagy Ildikó szerk.: ARANYÉRMEK, EZÜSTKOSZORÚK, Művészkultusz és műpártolás magyarországon a 19. században (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1995/1)
KATALÓGUS / KATALOG - I. Művészkultusz a 19. században
3. Művész-relikviák, egyesületi rekvizítumok a. Müvész-relikviák A Magyar Nemzeti Múzeum működésének kezdetétői fogva gyűjtötte a közéleti személyiségek, politikusok, tudósok, írók, művészek és más hazai hírességek emléktárgyait, a személyükhöz kötődő relikviákat. Gazdag ereklyetárának anyagát, más gyűjteményeihez hasonlóan, már a múlt században kiállításon mutatta be a közönségnek . A múzeumi gyűjtés azóta is figyelmet szentel a relikviáknak. A Magyar Nemzeti Múzeum Ereklyetárából, illetve a Szépművészeti Múzeumból származó tárgyak alkotják a Magyar Nemzeti Galéria Adattárának relikvia-gyűjteményét, amely évről-évre ajándékozás, hagyományozás és vásárlás révén ma is gyarapodik. Ebből a gyűjteményből mutatunk be kisebb válogatást. E tárgyak egy része gyakori szereplője volt a művészünnepeknek, évfordulós megemlékezéseknek. Kiállításunkon azoknak a festőknek és szobrászoknak az emléktárgyai kaptak helyet, akik körül kultusz is kialakult. A 19. századi művészek - közöttük Ferenczy István, Izsó Miklós, Lötz Károly, Munkácsy Mihály - személyiségét felidéző tárgyak között a mindennapi élet használati tárgyai, művészeszközök, ajándékok, oklevelek éppúgy szerepelnek, mint kultuszukkal összefüggő „relikviák" . Sz. L. 3. Künstlerreliquien, Requisitien von Vereinen a. Künstlerreliquien Das Ungarische Nationalmuseum sammelte seit seinem Bestehen schon immer den gegenständlichen Nachlaß von herausragenden Persönlichkeiten, Politikern, Wissenschaftlern, Schriftstellern, Künstlern und der sonstigen Prominenz, desgleichen die Reliquien, die sich an ihre Person knüpfen. Das Material dieser reichen Reliquiensammlung wurde von Zeit zu Zeit bereits seit dem vorigen Jahrhundert dem Publikum vorgestellt. Die Sammeltätigkeit erstreckt sich auch seitdem auf derartige Reliquien. Die Reliquiensammlung des Archivs der Ungarischen Nationalgalerie stammt aus den früheren jeweiligen Sammlungen des Nationalmuseums und des Museums der Bildenden Künste. Vorliegende Ausstellung bietet eine Auswahl aus diesen Beständen. Ein Teil dieser Gegenstände wird oft bei Künstlerfesten und Jahrestagen gezeigt. Für die gegenwärtige Ausstellung haben wir nur Reliquien von Malern oder Bildhauern ausgewählt, um deren Person auch ein Kult entwickelt wurde, in dem diesen Gegenständen eine Rolle zukam. Die hier ausgestellten Gegenstände, die das Andenken, die Persönlichkeit von Künstlern des 19. Jahrhunderts - wie der Bildhauer István Ferenczy und Miklós Izsó sowie der Maler Károly Lötz und Mihály Munkácsy - bewahren, vergegenwärtigen die Gebrauchsgegenstände des Alltags, die Künstlerwerkzeuge, Geschenke, Diplome und Zeugnisse ihres Kultes die verschiedensten Aspekte ihres Lebens. L. Sz. I.3a. 1. A Nemzeti Tudós Társaság oklevele Ferenczy Istvánnak levelező taggá választásáról 1832 Urkunde über die Wahl des Bildhauers István Ferenczy zum korrespondierenden Mitglied der Nationalen Gesellschaft für Wissenschaften 1832 rézmetszet, papír; 460 x 362 mm A Tudományos Akadémiát 1825-ben alapították meg, ám tényleges működését csak 1831-ben kezdte meg. A bécsi udvar érdekeit is figyelembe vevő alapszabályt a király azzal a feltétellel szentesítette, hogy a tagok tartózkodnak a politikai és vallási kérdések vitatásától. A Magyar Tudományos Akadémia nevet elvetve, az alapszabályokat is kidolgozó bizottság a Tudós Társaság név használata mellett döntött, ezzel is kifejezve a szerényebb célkitűzéseket. A Tudós Társaság első tagjait az Igazgatótanács választotta. Az 1832. évi nagygyűlésen titkos szavazással döntöttek a rendes és levelező tagokról. Az első tagok között és első művészként választották meg levelező taggá Ferenczy Istvánt, 27 szavazatból 16 támogatással. Ferenczy István feladata lett az akadémiához benyújtott művészeti tárgyú értekezések lektorálása és javaslattétel azok kiadásáról a Tudománytárban. Ferenczy nemcsak mint híres európai akadémiákon végzett elsőrangú szobrász volt ismert, hanem az 1825/27-es országgyűlés idején egy, a hazai művészképzést elindító szobrásziskola tervével lépett a rendek elé. Az I. Ferenc jóváhagyásával kiadott oklevél Ferenczy István levelező taggá választásáról 1832. szeptember 1 -én kelt. Az akadémiai címerképpel díszített oklevelet Vörös László előrajza nyomán Karács Ferenc (1 770- 1 838) metszette Pesten. A Borúra derű 1831 feliratú címerképet Johann Ender rajza után Franz Stöber (1795- 1854) bécsi réz- és acélmetsző
