Nagy Ildikó szerk.: ARANYÉRMEK, EZÜSTKOSZORÚK, Művészkultusz és műpártolás magyarországon a 19. században (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1995/1)

KATALÓGUS / KATALOG - I. Művészkultusz a 19. században

zott a Nemzeti Képcsarnokot Alakító Egylet tagjai közé - az első adományozók között a József nádor Nemzeti Képcsarnoknak, ahol 25. leltári számon tartották nyilván. Pedig Szentpéteri büszke lehetett volna képmására. Nemcsak azért, mert az egyik legtehetségesebb festő ecsetje alól került ki, de különösen azért, mert ő volt az első a kortársai közül, akinek arcképe még életében - és különös megbecsülésként egy kortárs művész ajándékaként-a Nemzeti Múzeum birtokába került. (Kupeczky János Önarcképét (MNM TKCs ltsz: 21.) közel egyidőben adományozta a Nemzeti Múzeumnak Nagy István Pest megyei főjegyző.) Hora a festőönarcképek hagyományát követve ábrázolja modelljét. Szűk képkivágatban, mestersége attribútumaival, vésőivel és kalapácssal, az ihletettség állapotát jelképező, a képből kipillantó tekintettel. Az ikonográfiái sémákat ügyesen alkalmazó Hora, a biedermeier személyességével azonban nem díszöltözékben, hanem köténnyel a térdén, munka közben ábrázolja az akkor már hatvanöt éves és meglehetősen keserű mestert. Az előtte megmunkálás alatt lévő darab is azonosítható - ez nem csupán egy a mester hat domborműve közül, hanem az élete főművének szánt, és mindvégig annak is tartott Pórus király fogságba esése című munkájának jobb széle. A domborművet 1842-ben vagy 1844-ben kezdte el és 1 850-ben fejezte be. 1 850-51 -ben az első londoni világkiállításra is kiküldte, majd kiállította a pesti Műegylet 1855. február-márciusi műtárlatán. 1 852-ben megvételre ajánlotta a Nemzeti Múzeumnak. Miután a vásárlásra anyagi okok miatt nem kerül sor, 1857. március 4-én „Szentpéteri József müötvös »Poms királynak Nagy Sándor által fogságba tetele« című ezüst domborművét letétkép adja a múzeumba." (Zádor 1990, 132). A hányatott sorsú mű ma a Budapesti Történeti Múzeum tulajdonában van (ltsz.: IP.70.115.1-2). A történet további rejtélyes momentuma, hogy Kubinyi Ágoston 1850. március 1 -én „felszólítja Hóra Alajos akadémiai képíró urat arczképének valamint életrajzának a nemzeti múzeum számára való beküldésére", de Hora erre a kérésre nem reagál. Irodalom Mátrai 1862, 7,8; Kubinyi 1868, 26; Kapossy 1946, 29, 30, 34; Mihalik Sándor: Szentpéteri József ötvösmester élete, önéletírása és művei. Budapest 1954, 28, 35, 86-100, 128; Fejős 1957, 40, 41, 42; Földes Emília: Szentpéteri József (1781 1862). Kiállítási katalógus, Budapesti Történeti Múzeum. Budapest 1981. (számozatlan lapokkal); Farkas Gábor: Adalékok Hora János Alajos életéhez és művészetéhez. Budapest 1989 (szakdolgozat), 40, 41, 42, 49, 58; Zádor 1990, 128, 130, 132. MNM TKCs ltsz.: 123 Cs. M. I. 2a. 2. DONÁT JÁNOS (1744-1830) Önarckép 1825 Selbstbildnis 1825