Nagy Ildikó szerk.: ARANYÉRMEK, EZÜSTKOSZORÚK, Művészkultusz és műpártolás magyarországon a 19. században (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1995/1)

KATALÓGUS / KATALOG - A magyar művészeti intézmények megteremtői: pártfogók, mecénások, tisztviselők

Vallás- és közoktatásügyi minisztersége idején (1872-1888) az állami intézmények egész sora létesült: a festészeti mes­teriskola, a Műcsarnok, emlékművek, műalkotásokkal bőven díszített középületek, melyek mind a művészek itthoni fog­lalkoztatását célozták. Nevét azáltal is megörökítette, hogy a Képzőművészeti Társulat 25 éves jubileumán, 1886-ban megalapította az állami aranyérmeket, melyeket a Műcsar­nok kiállításaihoz kapcsolódva a legkiválóbb magyar és kül­földi művek alkotóinek évente odaítéltek. Benczúr képe, melyet 1885-ben ki is állított, Trefortot a maga polgárias miliőjében ábrázolja. Megfestésének közvet­lenségével és a modell tettrekészséget sugárzó mozdulatával ez a kép beletartozik a festő nagy jellemző erővel megfestett „miniszteriális" portréinak sorába. Irodalom Az Orsz. Magyar Képzőművészeti Társulat Műcsarnokában 1885. évben rendezett őszi kiállítás Tárgymutatója. Buda­pest, 1885, kat. sz. 78; Keleti 1889, 7; Horner 1938, 42; Telepy 1963, 29; Mann 1982, 215-216. MNG ltsz.: 6559 S. K. 9. BENCZÚR GYULA (1844-1920) Ipolyi Arnold, a Képzőművészeti Társulat volt elnöke 1892 Bildnis des ehemaligen Vorsitzenden der Gesellschaft für Bildende Kunst, Arnold Ipolyi 1892 II. sz. színes kép olaj, vászon; 71,7 x 56,5 cm j. I. j.: Benczúr Gy. Ipolyi Arnoldról még életében több portré készült, halála után Benczúr Gyula festette meg képmását a Képzőművé­szeti Társulat tanácsterme számára. Korábbi portréi közül említésre érdemes az az államköltségen készült egész ala­kos képmása, amelyen Ipolyi képtár-ajándékozását örökí­tette meg Kovács Mihály. Az Országos Képtár Ipolyi­terme számára készített portrén felirat idézi az adomány­levél szövegét: „Boldognak érzem magamat, hogy ez által is honfiúi kötelességemet teljesíthetem. Pest 1872. már­cius 12." (A kép ma a Nemzeti Múzeum Történelmi Kép­csarnokában van.) A múlt század második felének képzőművészeti életében Ipolyi nemcsak gyűjteménye adományozásával szerzett hír­nevet, hanem a Képzőművészeti Társulat elnökeként is. Ezt a tisztet 1879 és 1885 között töltötte be. A reprezentációs szerepen kívül a Társulat közgyűlésein elmondott beszédei­ben, egy határozott művészetfelfogás alapján állva, a maga­sabb műfajok művelésére buzdította a művészeket. Úgy vél­te, a Társulat elsőrendű célja a „magasabb nemzeti műirány" megteremtésének elősegítése. A történeti festészet támoga­tására alapította meg az Ipolyi-díjat 1880-ban. A Képzőmű­vészeti Társulat elnöki tisztéről történt lemondása után nem­sokára elhunyt. Haláláról ünnepi közgyűlés emlékezett meg. Ekkor határozták el, hogy a volt elnök képmását a tanácste­remben fogják elhelyezni. A Társulat helyiségeiben 1888 elején Ipolyi emlékére kiállítást is rendeztek, főképpen ipar­művészeti tárgyakból álló gyűjteményi tárgyaiból. Benczúr Ipolyi-portréja 1892-re készült el. A képmás méretei adottak voltak, hiszen - hasonlóan a külföldi, s főképpen a bécsi, Kunsthallékban már meggyökeresedett hagyományhoz - a budapesti Képzőművészeti Társulat is már felállította dísz­tagjainak, volt elnökeinek és adományozóinak egyforma mé­retű portréiból álló képgalériáját. Irodalom V. U. 1872, 433; Ipolyi Arnold elnöki megnyitó beszéde 1885. március 8-án. In: Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Közleményei 1885. évre, 2-36; Keleti Gusztáv: Em­lékbeszéd Ipolyi Arnold felett. In: Országos Magyar Képző­művészeti Társulat Közleményei 1887. évre, 11-15, 22; Or­szágos Magyar Képzőművészeti Társulat Közleményei 1888. évre, 1; V. U. 1892, 69; Gerevich 1923, 17-19; Telepy 1963, 36, 136. kép; Ernő Marosi: Arnold Ipolyi. In: Die ungarische Kunstgeschichte 1983, 18-20, 38; Ludányi 1987, kat. sz. 346; Cséfalvay 1989, 96. MNG ltsz.: FK 9701 S. K. 10. STRÓBL ALAJOS (1856-1926) Munkácsy Mihály Büste des Mihály Munkácsy bronz; 35 cm j. I. j.: liptóujvári Stróbl Alajos A Képzőművészeti Társulat 1887-ben - nagy külföldi sikere­ire való tekintettel - tiszteleti tagjává választja Munkácsyt. Ugyanebben az évben Stróbl Alajos tanulmányutat tesz Pá­rizsba. Ez alkalommal felkeresi a festőművészt, aki szívesen látja, barátságába fogadja, meghívja Colpachra is. Nagy a valószínűsége tehát annak, hogy a portré első változatát ­amely csak fej volt, színezett gipszből - Stróbl természet után mintázta, jó jellemzést nyújtva, nagyvonalúan, sommásan. Stróbl művét időben megelőzte két másik, szintén Párizsban készült portré. A baráti körhöz tartozó Friedrich Beer (1 846­1912) 1875-ben mintázta meg Munkácsyt, s a szobrot 1879-ben Kari Sedelmeyer ajándékozta a Magyar Nemzeti Múzeumnak. Valószínűleg erre hivatkozik Ipolyi Arnold 1885. márc. 8-i társulati közgyűlési megnyitó beszédében, mikor a készítendő Lotz-szoborral kapcsolatban ezt mondja: méltón fognak sorakozni műcsarnokunk palotája folyo­sóin Munkácsy mester bronzszobrával, hol azok alkalmasan állandanak művészetünk nemes díszeiül" . Louis Ernest Bar­rias (1841-1905) alkotását 1879-ben mutatta be a párizsi Salon kiállításán. Aktualitását feltehetően Munkácsy magas kitüntetésének köszönhette: a festőművész 1878-ban el­nyerte a francia becsületrend nagykeresztjét. (Ez utóbbi szo­bor 1899-ben a Milton-kép New York-i bemutatásakor a Lennox Library termét díszítette). Stróbl szóbanforgó alkotása egy későbbi, nagyobb szabású­nak ígérkező emlékműhöz szolgált alapul (a fentemlített első változat végül, márványba faragva, a szegedi Pantheonba került).

Next

/
Oldalképek
Tartalom