Nagy Ildikó szerk.: ARANYÉRMEK, EZÜSTKOSZORÚK, Művészkultusz és műpártolás magyarországon a 19. században (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1995/1)

KATALÓGUS / KATALOG - A magyar művészeti intézmények megteremtői: pártfogók, mecénások, tisztviselők

vonulásáig, 1869. március 4-ig a Nemzeti Múzeum első kinevezett igazgatója. „A múzeum körül szerzett érdemei tekintetéből" 1845. október 30-án királyi tanácsos, 1857. augusztus 16-án császári és királyi kamarás. 1845-ben az ő kezdeményezésére alakult meg a Nemzeti Képcsarnokot Alakító Egyesület, melynek közgyűlése 1846. június 2-án helyettes elnökévé választotta, majd e tisztségében 1861. január 20-án megerősítette. Ö költöztette át a Nemzeti Múzeum gyűjteményeit a Ludoviceumból az 1846-ban elkészült új palotába. Nagy érdemeket szerzett a forradalom és a szabadságharc, majd a katonai megszállás idején a múzeumi gyűjtemények megőrzésében és fejlesztésében. Losonc főutcája ma is az ő nevét viseli, annak emlékére, hogy az oroszok által 1 849-ben elpusztított város számára néhány hét alatt összegyűjtött könyv- és pénzadományokból megvetette az új városi könyvtár alapjait. 1868 márciusában saját költségén kiadta A Magyar Nemzeti Múzeum Képtárának Lajstromát, melynek bevételét a Nemzeti Képcsarnokot Alakító Egyesületnek ajánlotta föl. 1868. május 3-án ünnepelte huszonöt éves igazgatói jubileumát, melynek emlékére átvehette azt az „igen díszes, gazdagon aranyozott ezüst-serleget, melyet neki emlékül szenteltek tisztelői és barátai" (Mátray). Igazgatósága alatt a Nemzeti Múzeum számtalan rendezvénynek adott otthont, az első iparműkiállítástól az első „terménykiállítás"-ig, azaz az első országos mezőgazdasági bemutatóig, melynek megrendezését is ő kezdeményezte. Ennek emlékét őrzi a Lieder Frigyes festette képmás. Ugyanis „az első terménykiállítást rendező választmány a vállalat alapítójának Kubinyi Ágoston királyi tanácsos és múzeum igazgató úrnak aláírás útján készített arczképét ajándékozá a múzeumi képtárnak" . Az ajándékozás napja bizonytalan, a források május 31 -ét és június 4-ét említik. Valószínűsíthető 1852. június 1., hiszen a június 2-i lapok már hírt adtak az adományozásról. A német származású, de magát a jelzésben is honi magyarnak (indigena hung.) valló Lieder Frigyes, aki évek óta kapcsolatban állt Kubinyival, könnyen olvasható képet festett modelljéről, az úrról, a tudósról, az állami hivatalnokról. Kubinyit a Nemzeti Múzeum tisztviselőinek ünnepi öltözetében, a hozzá tartozó díszkarddal ábrázolta, mely ebben az esetben nem csupán a viselet tartozéka, hanem hivatali rangjelző is. Jobb és bal oldalán két fő tevékenységi körének megjelenítői. Bal válla fölött a nyitott ablakból a Nemzeti Múzeum épülete látszik, jobb oldalán kis asztalon díszes fémvázába rendezett virágcsokor, előtte lapos tányéron gyümölcsökből és gabonafélékből összeállított csendélet utal a botanikusra és az első országos terménykiállítás kezdeményezőjére. Irodalom Mátrai 1862; V. U. 1865. XII. 13., 164; uo. XII. 15, 176; Mátray 1868; Mátray Gábor: Töredék jegyzemények Magyarország történetéből 1848149-ben. Bev. tanulmány Fülep Katalin. Budapest, 1989; Fejős 1957, 40-47; Zádor 1990, 121-134; Cs. M. 4. BARABÁS MIKLÓS (1810-1898) Mátray Gábor képmása 1857 Bildnis des Gábor Mátray 1857 litográfia, papír; 491x90355 mm j. a képben I. b.: Nyomt Röhn A Pesten 1857 j. I. b.; Barabás 857 A kép alatt középen Mátray Gábor aláírásának facsimiléje, alatta felirat: „Széchényi-országos könyvtár őre a' m.nemz. Múzeumban a' pest budai /hangászegyleti zenede igazgatója, m.tudós társasági I.tag./ Hála emlékül/ a' zenedei négy énekosztály mindkét nembeli növendékei 1857/58" . Mátray (1837-ig Rothkrepf) Gábor költő, műfordító, lapszerkesztő, zeneszerző, zenetudós, az utolsó nagy polihisztorok egyike. A pesti piarista gimnáziumban töltött évek után jogi tanulmányokat folytatott. 1 81 7 őszétől Széchényi Lajos Károly fiának, a könyvtáralapító unokájának nevelője lett. Közben zenetörténeti kutatásokat végzett. 1825-től a Tudományos Gyűjtemény munkatársa volt, mely 1828-tól négy éven át közölte az egyetemes és magyar zenetörténetről írott munkáját. 1 833 áprilisában heti kétszeri megjelenéssel megindította az első magyar szépirodalmi és divatlapot, a Regélőt. Melléklapja a Honművész állandó szinikritikai és zenei rovattal. 1833 novemberében zenetörténeti, zeneszerzői, irodalmi és szerkesztői munkáját a Magyar Tudós Társaság levelező tagságával ismerték el. 1837-1840 között a pesti Nemzeti Színház zeneigazgatója volt (társ-igazgató Bajza József). 1 840-ben a Filharmónia elődjeként tisztelt Pestbu-