Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Borsos József festő és fotográfus (1821–1883) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2009/4)

BORSOS JÓZSEF, A FESTŐ / JÓZSEF BORSOS THE PAINTER - BÉKEFI Eszter: Borsos József, a festő munkássága a tények tükrében

tező bécsi kancelláriai iratok

32 szerint Vilma születésekor - 1846-ban! - az anya, Farkas (szül. Mauthner) Ernesztin férjes asszony, Farkas Károly magyar földbirtokos felesége volt. Ugyan 1834 óta külön éltek, de hivatalosan a férj volt a gyermek apja. A kislányt az anya halála (1850) óta - a bíróság szerint is példásan - gondozó Borsos csak akkor vehette a nevére, ha a törvény szerinti apa hivatalosan lemondott a gyermekről. Az ügy folytatásáról már nem találtunk dokumentumokat, de a későbbiek fényében logikusan kikövetkeztethető, hogy ez a gesztus hamarosan megtörtént, és az ügy a felek számára kedvezően végződött. És nem is ez a leghomályosabb részlete Borsos József magánéletének. A Fővárosi Levéltárban ugyanis találtunk egy 1861-es ikatatókönyvi bejegyzést, amely Borsos József és egy Maygraber Bauernfeld Josefa nevű hölgy válóperének - mára elveszett - irataira utal.

33 Erről a házasságról semmi bővebbet nem tudunk. A festőnek tehát legalább egy élettársa, egy felesége, valamint egy élettársból lett felesége volt élete során. Bécsben Mauthner Ernesztinnel élt, aki korán elhunyt. Tőle született Vilma nevű lánya. Ezután egy házassága rosszul sikerült: 1861 ben elvált Maygraber Bauernfeld Josefától. Idős korában pedig fiai születtek egy harmadik nőtől, akit halálos ágyán vett feleségül.

34 Ő lehetett Falussy Anna. 2. ISMERETLEN FESTŐ (SCHÜTZ?): Borsos József portréja. MNM (kat. A16) nát attól született gyerekeire hagyta." Csathó végül a fantáziájára hagyatkozott: regényében egy bizonyos - feltehetően fiktív nevű - Kovalszky Idát szerepeltet, mint a festő egyetlen nagy szerelmét, feleségét és leányának anyját. 1971-ben aztán Varságh Erzsébet, a festő dédunokája küldött cikket a Magyar Nemzetbe.

2

* Ekkoriban már nem volt kínos megvallani az igazat, miszerint Borsos Vilma törvénytelen gyermek volt, házasságon kívül született, anyja pedig - a dédunoka úgy tudta - egy bécsi modell volt. Ezért volt hát a ködösítés világra jöttének időpontját és körülményeit illetően. Tisztánlátásunkat segítette, hogy megtaláltuk a Fővárosi Levéltárban azt az 1864-ben kelt végzést, amelyben elutasítják Borsos József kérését, hogy törvényesíthesse Farkas Vilma Friderikát, Mauthner Ernesztin leányát.

29 Meglepődtünk, mert egy másik irat szerint Borsos József 1877-ben minden ingóságát, köztük fényképészeti műtermét Varsághné Borsos Vilmának adta el.

30 Ügy tűnik, addigra mégis sikerült nevére vennie a lányt. További kutatások után a bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchivban felleltük az ügy részleteit is.

31 A magyar bíróság ugyanis egy 1855-ben indult bécsi per 1864-es határozatát közvetítette az akkor már itt élő Borsosnak. Az ügyet részleADATOK BORSOS JÓZSEF TANULMÁNYAIRÓL Míg a biedermeier szemérmességgel elkendőzött családi körülményeket levéltári kutatások által sikerült hozzávetőlegesen tisztázni, addig a festő tanulmányaira vonatkozó adatokat minél jobban vizsgáltuk, annál bizonytalanabbak lettünk. Arról nincs forrásunk, hogy a Veszprémben született Borsos hol élte le első éveit. Egy még életében, 1863-ban, a Sarkady István által kiadott, Hajnal című naptárban megjelent rövid életrajzi ismertető szerint 13 éves korában, tehát 1834ben iratkozott be a pesti rajztanodába.

35 Ezt az iskolát Landau Lénárd vezette 1824-től 1850-ig, így ő lehetett Borsos első tanult mestere. Ezután festőnk a Landauval rokoni kapcsolatban álló Schoefft Józsefhez került, aki egy neves pesti festődinasztia tagja volt.

36 Apja, Borsos Márton Pozsonyban, Bécsben és Pesten is dolgozott, 1833-ban Pesten adta ki gyorsírásról szóló könyvét; feltételezhető tehát, hogy itt élt a család, így Borsos József első rajzleckéit valóban náluk vehette. Egy 1837es forrás „Pestről jött"-nek nevezi Borsos Józsefet.

37 Az már homályosabb, hogy többen is mesterének mondják a nála 11 évvel idősebb művészt, Barabás Miklóst.

38 A Hajnal szerint Borsos bécsi évei előtt„egy ideig Barabás Miklósunk oldalánál segédkezett".

39 Ennek az oktatásnak azonban pusztán informálisnak kellett lennie, és csak 1840 előtt. Barabást ugyanis csak 1843-tól foglalkoztatta a hivatalos tanítás gondolata,

40 viszont 1844-ben, rövid életű magániskolájának megnyitásakor Borsosnak már nemigen volt tőle mit tanulnia. Borsos és Barabás ekkor már inkább riválisok voltak.

41 A hazai szelek Barabás felé fújtak; a fiatal Borsos megpróbálhatta ellesni a mester sikerének összetevőit. A magyar piacra való bejutását célozhatták meg a Barabáséihoz hasonló tematikájú életképei is (pl. kat. 75,106,110-111 ).