Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Borsos József festő és fotográfus (1821–1883) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2009/4)

BORSOS JÓZSEF, A FESTŐ / JÓZSEF BORSOS THE PAINTER - VESZPRÉMI Nóra: Virtuóz táncos az álarcosbálon. Borsos József stílusáról

VESZPRÉMI NÓRA Virtuóz táncos az álarcosbálon BORSOS JÓZSEF STÍLUSÁRÓL A művésszel vagy a korszakkal foglalkozó szakirodalmat fella­pozva Borsos József értékelése sziklaszilárdnak tűnik: ő a ma­gyar biedermeier egyik legjelentősebb képviselője. 1 Amint azonban kapargatni kezdjük a zománcosan megbonthatat­lannaktűnő felszínt, szembesülünk mind a „magyar", mind a „biedermeier" megnevezés problémáival. Borsos József ugyanis szinte teljes festői életművét Bécsben alkotta meg, és a meghatározó hatások és impulzusok mind osztrák mesterek művei és tanításai révén érték - miközben sosem veszítette el kapcsolatát a magyarországi kulturális közeggel: rendszere­sen állított ki Pesten, és sokat dolgozott magyar megren­delőknek. Munkásságának beillesztése a magyar - vagy akár magyarországi - művészet történetébe nem egészen magá­tól értetődő; első monográfusa, Kopp Jenő ezért helyezett olyan nagy súlyt arra, hogy kimutassa a „magyaros tempera­mentum" megnyilvánulásait Borsos műveiben. 2 Ma már a kér­dést is másképp tesszük fel, és más irányból keressük a választ: tekintetbe vesszük, hogy Borsos életművének eredeti kon­textusa éppen az a szoros és sokrétű viszony, amely a korabeli Bécs és Pest-Buda művészeti„szcénáját"összefűzte. Akárcsak magyar születésű művésztársainak többsége, ő is igyekezett mindkét színtéren megnyilvánulni. Az, hogy hol helyezkedett el ebben a bonyolult hálózatban, csak úgy érthető meg, ha ap­rólékosan vizsgálunk olyan kérdéseket, mint hogy kortársai milyen más mesterekhez hasonlították, vagy hogy volt-e kü­lönbség képeinek bécsi és pesti fogadtatása között. Mivel a biedermeier festészet egyik fő központja éppen Bécs volt, a stílus problematikája is szorosan összefügg mind­ezzel: amennyiben Borsos valóban biedermeier festő volt, stí­lusának gyökereit és analógiáit is Bécsben kell keresnünk. A kérdés azonban ennél összetettebb. Lehetséges, hogy Bor­sos József biedermeier festő - de a biedermeiernek milyen de­finíciója szerint? A nemzetközi szakirodalom ugyanis sokféle nézőpontból közelíti meg ezt a nehezen körülírható valamit - (kor)stílust? korszakot? világnézetet? életstratégiát? -, amely­nek meghatározására törekedve lassan már csak annyit állít­hatunk biztosan, amennyit a fizikusok az energiáról: van, vagyis - hiszen mi történészek vagyunk - volt. Az minden­esetre általánosnak tűnik, hogy a biedermeier időszakát az 1815-1848 közötti korszakkal azonosítják, ami azt is jelenti, hogy Borsos munkásságának nagyobb része nem fér bele a ka­tegóriába, miközben tagadhatatlan, hogy a biedermeier jel­lemvonásai igenis ott vannak (vonnak) műveiben. Művészünk tehát az elhagyott oltár papja volt? Vagy inkább, a biedermeier mellett felfedezhetünk munkáiban valami mást is? Ez a tanul­mány ezt próbálja körüljárni. A MEGFOGHATATLAN BIEDERMEIER Amikor valamit ennyire nehéz meghatározni, közhelyekkel való körbedobálása is sokat segíthet. A biedermeier a 19. szá­zad eleji, megerősödött polgárság művészete. Az intim, otthonos, kellemes témákat kedveli. A valóság pontos ábrá­zolására törekszik. Keresetlen, egyszerű - mások szerint meg éppen erőltetett. Nem forradalmi. Fő műfajai azok, amelyekre a polgárság körében volt kereslet: portré, zsánerkép, csend­élet. Képzőművészete szorosan összefügg a lakberendezéssel. A biedermeier otthon kényelmes, a bútorok formái letisztul­tak és kecsesek. Az eredetileg a nyárspolgárokat gúnyoló „biedermeier"szót a 19. század végén kezdték a század első felét leíró kultúrtör­téneti kategóriaként használni, a fenti jellemzők összességé­nek megnevezéseképpen. 3 Ugyanekkor jelent meg azonban használatának egy másik módja is: stílusnévként a bútorok­nak egy jól körülhatárolható, jellegzetes formájú csoportját je­lölte. Biedermeier festészetről Richard Hamann beszélt először 1913-ban. 4 A témával foglalkozóknak azóta okoz újra meg újra visszatérő problémát a korszaknév és a stíluskategória elkülö­nítése: a biedermeier korszakban ugyanis nem volt minden

Next

/
Oldalképek
Tartalom