Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Borsos József festő és fotográfus (1821–1883) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2009/4)
BORSOS JÓZSEF, A FESTŐ / JÓZSEF BORSOS THE PAINTER - VESZPRÉMI Nóra: Virtuóz táncos az álarcosbálon. Borsos József stílusáról
VESZPRÉMI NÓRA Virtuóz táncos az álarcosbálon BORSOS JÓZSEF STÍLUSÁRÓL A művésszel vagy a korszakkal foglalkozó szakirodalmat fellapozva Borsos József értékelése sziklaszilárdnak tűnik: ő a magyar biedermeier egyik legjelentősebb képviselője. 1 Amint azonban kapargatni kezdjük a zománcosan megbonthatatlannaktűnő felszínt, szembesülünk mind a „magyar", mind a „biedermeier" megnevezés problémáival. Borsos József ugyanis szinte teljes festői életművét Bécsben alkotta meg, és a meghatározó hatások és impulzusok mind osztrák mesterek művei és tanításai révén érték - miközben sosem veszítette el kapcsolatát a magyarországi kulturális közeggel: rendszeresen állított ki Pesten, és sokat dolgozott magyar megrendelőknek. Munkásságának beillesztése a magyar - vagy akár magyarországi - művészet történetébe nem egészen magától értetődő; első monográfusa, Kopp Jenő ezért helyezett olyan nagy súlyt arra, hogy kimutassa a „magyaros temperamentum" megnyilvánulásait Borsos műveiben. 2 Ma már a kérdést is másképp tesszük fel, és más irányból keressük a választ: tekintetbe vesszük, hogy Borsos életművének eredeti kontextusa éppen az a szoros és sokrétű viszony, amely a korabeli Bécs és Pest-Buda művészeti„szcénáját"összefűzte. Akárcsak magyar születésű művésztársainak többsége, ő is igyekezett mindkét színtéren megnyilvánulni. Az, hogy hol helyezkedett el ebben a bonyolult hálózatban, csak úgy érthető meg, ha aprólékosan vizsgálunk olyan kérdéseket, mint hogy kortársai milyen más mesterekhez hasonlították, vagy hogy volt-e különbség képeinek bécsi és pesti fogadtatása között. Mivel a biedermeier festészet egyik fő központja éppen Bécs volt, a stílus problematikája is szorosan összefügg mindezzel: amennyiben Borsos valóban biedermeier festő volt, stílusának gyökereit és analógiáit is Bécsben kell keresnünk. A kérdés azonban ennél összetettebb. Lehetséges, hogy Borsos József biedermeier festő - de a biedermeiernek milyen definíciója szerint? A nemzetközi szakirodalom ugyanis sokféle nézőpontból közelíti meg ezt a nehezen körülírható valamit - (kor)stílust? korszakot? világnézetet? életstratégiát? -, amelynek meghatározására törekedve lassan már csak annyit állíthatunk biztosan, amennyit a fizikusok az energiáról: van, vagyis - hiszen mi történészek vagyunk - volt. Az mindenesetre általánosnak tűnik, hogy a biedermeier időszakát az 1815-1848 közötti korszakkal azonosítják, ami azt is jelenti, hogy Borsos munkásságának nagyobb része nem fér bele a kategóriába, miközben tagadhatatlan, hogy a biedermeier jellemvonásai igenis ott vannak (vonnak) műveiben. Művészünk tehát az elhagyott oltár papja volt? Vagy inkább, a biedermeier mellett felfedezhetünk munkáiban valami mást is? Ez a tanulmány ezt próbálja körüljárni. A MEGFOGHATATLAN BIEDERMEIER Amikor valamit ennyire nehéz meghatározni, közhelyekkel való körbedobálása is sokat segíthet. A biedermeier a 19. század eleji, megerősödött polgárság művészete. Az intim, otthonos, kellemes témákat kedveli. A valóság pontos ábrázolására törekszik. Keresetlen, egyszerű - mások szerint meg éppen erőltetett. Nem forradalmi. Fő műfajai azok, amelyekre a polgárság körében volt kereslet: portré, zsánerkép, csendélet. Képzőművészete szorosan összefügg a lakberendezéssel. A biedermeier otthon kényelmes, a bútorok formái letisztultak és kecsesek. Az eredetileg a nyárspolgárokat gúnyoló „biedermeier"szót a 19. század végén kezdték a század első felét leíró kultúrtörténeti kategóriaként használni, a fenti jellemzők összességének megnevezéseképpen. 3 Ugyanekkor jelent meg azonban használatának egy másik módja is: stílusnévként a bútoroknak egy jól körülhatárolható, jellegzetes formájú csoportját jelölte. Biedermeier festészetről Richard Hamann beszélt először 1913-ban. 4 A témával foglalkozóknak azóta okoz újra meg újra visszatérő problémát a korszaknév és a stíluskategória elkülönítése: a biedermeier korszakban ugyanis nem volt minden