Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Borsos József festő és fotográfus (1821–1883) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2009/4)

BORSOS JÓZSEF, A FESTŐ / JÓZSEF BORSOS THE PAINTER - BÉKEFI Eszter: Borsos József, a festő munkássága a tények tükrében

22 Borsos Aladár József és Borsos Zoltán levele Lázár Bélának. MNG Adattár, Itsz.: 3665/1939/1. 23 Uo. 24 Erről bővebben Id. kat. 127. 25 Borsos Vilma publikációiról: Dr. Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. III. Bp., 1941.1035; Bársony Elemérről uo. II. Bp., 1940. 523-530. 26 Csathó 1935. 27 Lázár 1935. 28 Varságh 1971. 29 FL, IV. 1343.Í hagyatéki iratok (12099/1862) H 2907. 30 FL, VII.169. (Dr. Máday Sándor királyi főjegyző iratai) 147/1877. 31 A bécsi levéltári kutatásokhoz nyújtott nélkülözhetetlen segítségért itt szeretnénk köszönetet mondani Dr. Fazekas István bécsi magyar levéltári delegátusnak. 32 ÖstA H H StA Kabinettskanzlei Vorträge 1864:506. 33 FL IV. 1343.d/1/a (A visszaállított Városi Törvényszék iratainak segédkönyvei, válóperek) V. 189/1861. 34 Az asszonyt azért „szakácsnőzhette" le a korábbi gyermek, mert féltette az örökségét. Egyébként Vilmával ekkor már - annak válása miatt - rossz viszonyba került Borsos. 35 Sarkady 1863.28. 36 Kopp 1931.18; Lázár 1913B. 14. 37 Bárány 1837.363. 38 Vannak, akik szerint csak járt Barabásnál (pl. Szvoboda 1983.50.), és akik inkább tanítványaként írják le (pl. Lázár 1913. 303, Kopp 1931. 18, SzendreiSzentiványi 1915. 231, Molnár 1971 A. o. n.). 39 Sarkady 1863. 28. 40 Szvoboda 1983. 50, 86. 41 Barabás nem említi Borsost önéletrajzi írásában, de utal arra például, hogy Marastoni Jakabbal miként vetélkedtek a megrendelőkért. (Barabás Miklós önéletrajza. Szerk. Banner Zoltán. Kolozsvár, 1985.107.) 42 A bécsi Akademie der bildenden Künste archívumában található dokumentumok szerint Borsos 1840. november 3-án iratkozott be, és 1842-ig látogatta Leopold Kupelwieser kurzusait. - Akademie der bildenden Künste Wien, Universitätsarchiv, Bd. 7. (Protocoll. der die k.k. Akademie der bildenden Künste in Wien frequentirenden Schüler, vom Jahre 1797 bis 1850) 318, valamint Bd. 38. (Protocoll. Zeichnen bey den Anticen 1834-1843. Geführt von Professor Kupelwieser) fol. 3. Fleischer Gyula (Magyarok a bécsi Képzőművészeti Akadémián. Bp., 1935.33.) azt írja, hogy Borsos„aktot rajzolt Josef Redl vezetése alatt", ugyanő említi, hogy 1842-től tanult Waldmüllernél. Az első adat nyilvánvalóan téves, hiszen Redl 1836-ban meghalt. Waldmüller tanítványairól pedig nem található dokumentum az Akadémia archívumában, így ez a megjegyzés valószínűleg nem elsődleges forráson, hanem csupán Lázár Béla és Kopp Jenő írásain alapul. 43 Erről egy Bécsben fennmaradt nyugta tudósít bennünket: Wienbibliothek im Rathaus, Handschriftensammlung, Inv.-Nr. 68237. 44 Elsőként Lázár Béla írja ezt: Lázár 1913.303-306. 45 E témáról bővebben Id. kat. 116, valamit Sabine Grabner tanulmányát e kötetben. 46 Borsos és Danhauser kapcsolatáról vö. Sabine Grabner és Veszprémi Nóra tanulmányát e kötetben. 47 Kettejük személyes kapcsolatáról bővebben Id. kat. 18. 48 Kertbeny 1862.124. 49 Amerling, Carl: Friedrich Amerling. In: Oesterreichische Kunst-Chronik. Hrsg. von Kábdebo, Heinrich. Bd. 2. Nr. 6., 1879.júl. 15.88, idézi Grabner 2003A. 23; Franki 1889. 58. Vö. még Grabner 2003A. 23, valamint Sabine Grabner tanulmányát e kötetben. 50 Sarkady 1863. 51 Lázár 1913.307. 52 Lázár 1913.312. 53 Londesz 1904. 54 A Londesznél előforduló további, korábban nem jegyzett adatok, amelyeknek hitelét a magunk részéről megkérdőjelezzük: 16 éves korában festett Három grac/óját Veszprém-szerte csodálták; felvételekor a bizonytalankodó akadémia igazgatónak rögtönözte a Milói Venust, aki ezután a szegény művészt saját házába fogadta (Három gráciának nevezett képét [kat. 109] valójában az 50-es években festette, első képeit azonban valóban 16 évesen készítette [kat. 120-123], Borsos az Akadémia irattárának adatai szerint [Id. 42. j.] a Schleiffmühlgasse 774. alatt lakott a beiratkozásakor 1840-ben); igazi férfiszépség volt, „der fesche Borsos"-nak nevezték (ezt a róla készült arcképek alapján nem cáfolhatjuk); III. Napóleon Párizsba akarta hívni udvari festőnek, de ő nem akart menni (egy ilyen ígéret nemigen volt visszautasítható, az viszont elképzelhető, hogy maga Borsos találta ki ezeket a anekdotákat, amiket aztán utódai meséltek); a Kíváncsiság című zsánerképe a schönbrunni kastélyba került (kat. 107); 300-300 forintért szelencékre miniatűröket festett a császárról a tábornokoknak szánt ajándékként a solferinói csata emlékére (ezekről a császári vásárlásokról, illetve megrendelésekről nincs dokumentum, a bécsi Heeresgeschichtliches Museumban nem tudnak a szelencékről); tőzsdén vesztette el vagyonát (elképzelhető, bár más forrás szerint [Ujházy Ferenc feljegyzése, MNG Adattár, Itsz.: 1903/1925/34] elkártyázta). Míg Csathó Kálmán regényének kitalált momentumait a művészettörténészek nem vették át, Londesz valósnak tűnő adatait igen. 55 A gróf utazásairól naplók maradtak fenn: Gróf Károly György naplófeljegyzései 1833-1836. Szerk. Fazekas Róza. Nyíregyháza, 2002; itt közlik részletes életrajzát, és azt, hogy pl. a keleti útjára egy francia festőt vitt magával (21.). 56 Kopp 1931. 46. Az biztos, hogy egy csendélete járt ott (kat. 118), hogy ő maga is, az kétséges. Ld. még 54. j. 57 Erről Id. Veszprémi Nóra tanulmányát e kötetben. 58 Főként Kopp 1931, pl. 13, 23, 29. 59 A bécsi művésztársaságokról bővebben: Schmidt, Rudolf: Das Wiener Künstlerhaus. Eine Chronik 1861-1951. Wien, 1951; Aichelburg, Wladimir: Das Wiener Künstlerhaus 1861-1986. 125 Jahre in Bilddokumenten. Wien, 1986; Aichelburg 2003. Itt szeretnénk megköszönni Wladimir Aichelburgnak a kutatásokhoz nyújtott segítségét. 60 1846-ig a Gasthof zum roten Dachlban, majd a Zum goldenen Lammban (Naglergasse) és a városfalon kívüli Zum blauen Strauß (Laingrube) fogadókban találkoztak, miközben saját székházuk építését tervezték. 61 Wiener Stadt- und Landesarchiv, Künstlerhausarchiv, taglista, Itsz. n.; Aichelburg 2003. 20. Érdemes megjegyezni, hogy az alapítványt jegyző Joseph Preleuthner 1845-ben igen pozitív kritikát közölt Borsosról (Preleuthner 1845.492.); talán többek közt az ő támogatásával kerülhetett be a társaságba. 62 Jórészt az Imrédytől kapott kölcsönből építették a társaság székházát. Vö. ehhez: Aichelburg 2003. 63 Aichelburg 2003. 34. 64 Wiener Stadt- und Landesarchiv, Künstlerhausarchiv, jegyzőkönyv, Itsz. n. 65 Wiener Stadt- und Landesarchiv, Künstlerhausarchiv, taglista, Itsz. n. 66 Wiener Stadt- und Landesarchiv, Künstlerhausarchiv, Itsz. n. 67 A művek: 1, 7,42. kép, valamint August von Pettenkofen: Borsos József portréja, 1847, olaj, vászon. Landesmuseum für Kunst und Kulturgeschichte, Oldenburg, Itsz.: LMO 13.992. 68 Szendrei-Szentiványi 1915. 231; Weixlgärtner 1916. 69 Weixlgärtner 1916. 70 Pettenkofennek a bécsi Wienbibliothek im Rathaus kézirattárában őrzött leveleiben nem találtunk utalást kettejük kapcsolatára. 71 Erről Id. Sabine Grabner és Veszprémi Nóra tanulmányát e kötetben. 72 Lieder Frigyes festő arcképe, olaj, vászon; 73 x 57 cm. Ismeretlen helyen. Proveniencia: egykor a Lieder örökösök tulajdonában; Kende, Bécs, 103. auk-