Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Borsos József festő és fotográfus (1821–1883) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2009/4)

BORSOS JÓZSEF, A FÉNYKÉPÉSZ / JÓZSEF BORSOS THE PHOTOGRAPHER - FARKAS Zsuzsa: Az 1865-1867. évi országgyűlési képviselők arcképeinek albuma

FARKAS ZSUZSA Az looD—loo7. evi országgyűlési képviselők arcképeinek albuma Az 1848-as forradalom után összeülő magyar országgyűlés követei a politikai reprezentáció részének tartották, hogy arcképeiket összegezzék. Az 1865-1867-es országgyűlés alsóháza, a képviselőház háromszáztizenöt tagból állt; a felsőház meghívott tagjai: négy főherceg, huszonegy herceg, ötvenkilenc főpap, tizenegy zászlósúr, harminchét főispán, négyszázharminc gróf, száznyolcvannyolc báró, vagyis összesen hétszázhuszonkilenc személy. Az arisztokraták beleszülettek a felsőházba, mely az 1885-ös vagyoni és életkori korlátozásig a született kiváltságokhoz tartozott. Mivel a felsőház jogai egyre szűkültek, az arisztokrácia jelentős része a képviselőházba is beválasztatta magát. 1848-ban 6 % (tizenhat gróf és tíz báró), 1861 -ben 12 %, 1867-ben 16,4 %, 1872-ben 8,6% a képviselőházban az arisztokraták aránya.

1 A 19. század elejétől szokás volt, hogy a politikusok arcképeit litografált alakban, maradandó emlékként, könyvekben publikálják. Ehhez a hagyományhoz kapcsolódott az új médium, a fényképezés. A fenti számok alapján is látható, hogy nem mindennapi feladat ennyi előkelő férfi arcképének elkészítése. Ezért az arcképek megvalósítását sürgető felhívásokban patetikus hangvételű, érzelmi befolyásolással is találkozhatunk. „Legalább ez emlékműben hadd legyen az egész országgyűlés együtt mindörökre"

2 - fogalmazta meg a képek készítésének értelmét Borsos József. A fényképészek között harc kezdődött a nagy mű létrehozása körül, követni tudjuk a mesterek terveit és ígéreteit az újságok híradásain keresztül. Elsőként Szentkuty István jelentette be fényképezési vállalatát,

3 majd 1865 novemberétől megjelent a Borsos és Doctor cég hirdetése is. Az ő programjuk szerint két albumot szándékoztak kiadni a képviselők arcképével, az egyikben a képviselőház összes tagja szerepelt volna, a másikban a felsőháznak az országgyűlésen megjelent tagjai. Az első tervek szerint az ötszáz képet tartalmazó képviselői album címlapjára a nevezetes Az 1848-as pesti országgyűlés megnyitása című litográfia (kat. 27) reprodukcióját helyezték volna. Terveztek egyszerűbb albumokat ötven forintjával és díszpéldányokat a Nemzeti Múzeumnak, a Magyar Tudományos Akadémiának és az Országgyűlési Levéltárnak.

4 A tiszta jövedelem egyharmad részét, felezve a magyar írók segélypénztárába és a Nemzeti Színház nyugdíjintézete javára ajánlották föl. Schrecker Ignác az év végén jelezte hasonló szándékát, Szentkuty pedig már kész terveket mutatott be a Fővárosi Lapok szerkesztőségének. Az utolsó jelentkező Mayer György volt, aki hétszáz képből álló albumot akart összeállítani.

5 Az említett fényképészek mind megkezdték az országgyűlési követek felkérését, megörökítését. Borsos és Doctor felhívása 1865 végén arra utal, hogy a „fényképészeti műterem azon jó előnnyel bír, hogy fáradság nélkül elérhető, miután a földszinten fekszik [...], továbbá közel fekszik az országházhoz, a régi füvészkertben. A nevezett fényképészek mindent el fognak követni, hogy az albumnak mind külső, mind belső kiállítása megfeleljen az igényeknek."

6 1866 januárjában további ígéretek hangzottakéi, Borsos és Doctor a Fővárosi Lapokban minden képviselőnek és megyéjének egy-egy nagy kópiát szándékozott ajándékozni.

7 1866 februárjában újabb hathatós hirdetés tettek közzé: „Az »Országgyűlési album«, melyet a tudomány és művészeti aranyéremmel kitüntetett hazai fénykép-intézet, a Borsos és Doctor urak fényirdája, az emlékezetessé teendő 1865-diki országgyűlés felső- és alsóházi tagjainak arcképeiből állít össze, a legpompásabb díszműnek van tervezve, a minő csak valaha nálunk e nemben megjelent. E műteremnek, mely a magyar fővárosban fennállása óta mindig oly nagy pártolásnak örvend, derék vezetője Borsos, ki mint jeles arcképezőfestész sokáig kedvence volt a magyar főúri s egyidőben a bécsi előkelő köröknek is - minden képességét kifejti, hogy a tervezett album méltó s műtekintetben is maradandó értékű emléke lehessen országgyűlésünknek. Eddigelé már több arckép készült az album számára, melynek teljes összeállítása annál