Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Borsos József festő és fotográfus (1821–1883) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2009/4)

BORSOS JÓZSEF, A FÉNYKÉPÉSZ / JÓZSEF BORSOS THE PHOTOGRAPHER - FARKAS Zsuzsa: Borsos József fényképeinek feldolgozásáról

lított össze, és kijelölte a műhelyek működésének időhatárait. Szakács Margit: Fényképészekés fényképműtermek Magyarországon (1840-1945). Bp., 1997. 6 Nádas Péter: Mai Manó kultikus tárgyai. In: Mai Manó fotográfiái. Szerk. Kolta Magdolna. Bp., 2003. 7-11. 7 Cs. Plank Ibolya: Fényképészműtermek Budapesten. Budapesti Negyed, 1997. tavasz, 15. sz. 6-105. 8 Lővei Pál: Magyarország és a világkiállítások. In: Fehérvári Zoltán - Hajdú Virág - Prakfalvi Endre: Pavilon építészet a 19-20. században a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményéből. (A Pavilon különszáma) OMvH, Bp., 2001. 17-47; Hidvégi Violetta: „Pavilonépítmények" Pesten az egyesítést megelőző évtizedben. Uo. 57-67. 9 Hidvégi Violetta: Pesf város Építő Bizottmányának iratai. Repertórium. I-III. (Budapest Főváros Levéltára kiadványai) Bp., 2004. 10 Az ezeroldalas jegyzékben jól kereshetők az ideiglenes építmények is. 11 A régi füvészkert 's környékének térrajza 's ezen kerti telkén lévő építmények csoportozata felett. FL, ÉB 21/1868. 12 Farkas 1996. 13 A füvészkerti fényírda rajza, 1864-ből. FL, ÉB 539/1864. 14 Kugler Ferenc szobrász hagyatékában találtam ezt a felvételt, amelyen a szobrász művei láthatók a Beleznay-kertben. Hasonló Magyarországon eddig még nem bukkant elő. R.: Farkas, Zsuzsa: Reproductions in a Sculptor's Estate from the 1870s: Anna Christ's Photographs of Ferenc Kugler's Statues. In: Annales de la Galerie Nationale Hongroise 2005-2007. Ed. Veszprémi, Nóra. Bp., 2008.142-153. 15 FL, ÉB 431/1862. 16 Cs. Plank: i.m. (7. j.) 6-105. 17 FL, Pesti tanácsi iratok 34.673/1867. 18 2008 júniusában kiállítás nyílt a MagyarTudományos Akadémia dísztermében Az első fényírdák Pest-Budán címmel. A téma építészeti hangsúlya miatt szükséges volt újragondolnom a műhelyek szerkezeti lényegét és jelentőségét, megvédeni azt az ideiglenes jellegéből adódó szakmai kifogásoktól. Ld. Farkas Zsuzsa: Az első fényírdák Pest-Budán. Fotóművészet, 2008. 4. sz. 118-124. 19 A budapesti királyi kereskedelmi és váltótörvényszék cégjegyzéke. FL cégbíróság 1876.2.801. A cég bejegyeztetett a kereskedelmi társas cégek közé. 20 Rados Jenő: Hild József. Bp., 1958. 323. 21 Köszönöm Békefi Eszternek, hogy felhívta a figyelmemet az iratra. FL, Viszszaállított Királyi Törvényszéki iratok, Dr. Máday Sándor közjegyzői iratai 147/1877. 22 Köszönöm Aczél Eszter Krisztinának, hogy pontosította a német rövidítések feloldását. 23 Volt köztük egy francia, nádfonott ülésű arany támlásszék és egy francia kisszék kék virágú szövettel. 24 Ezt láthatjuk a Zichy Mihályt és Mary Etlingert ábrázoló felvételen, (kat. F235) 25 Borsos József reklámtáblája 1863-ból, FL, ÉB 701/1863. 26 Ezt a helyzetet tekinti át a kötet, amelyben e művészek életének, műveinek elemzését kíséreltem meg: Farkas 2005B. (A témához további irodalommal.) A magyar festő-fényképészek közel hatvanan voltak, közülük negyvennégy művész életrajza megtalálható a kötetben. 27 A Geschichte der Fotografie In Österreich című 1983-as kötet, amelyben ábécérendben sorakoznak a szakma jelesei, szintén megadja a fényképészek eredeti foglalkozását, a tanultság megnevezése után pedig elkülöníti a hivatásosokat az amatőröktől.Találunk közöttük hírneves festőművészt, mint például Friedrich von Amerlinget, és számos kevésbé ismert nevet, mint például Georg Egger, Ferdinand Küss, Josef Lőwy, Gustav Prükner, Emil Rabending stb. Ld.: Geschichte der Fotografie in Österreich. Hrsg. Hochreiter, Otto Starl,Timm. Bad Ischl, 1983. 28 Pester Lloyd-Kalender für das Jahr.

.. in Verbindung mit einem Adressenbuche für Handel un Gewerbe von Pest, Ofen und Alt-Ofen. Hrsg. von der Pester Lloyd-Gesellsch. Pest, 1859-1868. 29 A festő-fényképészek első nemzedékének (1840-1860) egyes alkotói különleges és egyedi életpályáját jártak be. A kötet szerkesztésekor vita tárgyát képezte, hogy a tíz- vagy húszévenkénti tagolást lehet egy-egy nemzedéknek tekinteni. Borsos szempontjából is fontos ez a szakaszolás, mely megmutatja, hogy a fénykép felfedezéséhez viszonyítva melyik korcsoporttal milyen változások következnek be. Én a húszéves tagolást javaslom, mert ez egyben a változó magyar politikai helyzethez is jól köthető, sőt véletlenszerűen jól illeszkedik a fényképészet technikai haladásához is. Vö. Gyáni Gábor: A generáció mint történelmi jelenség. Subject (A Trafó Kulturális Magazinja), 2007.1. sz. 2-23. A festő-fényképészek második nemzedékének (1860-1880) művészei az alábbiak: Barabás Miklós, Borsos József, Brodszky Sándor, Bülch Ágoston, Canzi Ágost, Csillagi Lajos, Deutsch Móric, Doctor Albert, Fiala Antal, Glatz Tivadar, Gondy Károly, Gschwindt Róbert, Klimkovics Ferenc, Kohaut József, Koller Károly, Kovács Mihály, Landau Alajos, Maszák Hugo, Mayer György, Mezey Lajos, Molnár József, Munkácsy Mihály, Nagy György, Oldal István, Országh Antal, Pesky Ede, Plachy Ferenc, Pósa Gusztáv, Rostagni Alajos, Roth Imre, Schärfer Béla, Schöfft Béla, Schrecker Ignác, Simonyi Antal, Szathmári Pap Károly, Udvardy Gyula, Urlaky János, Vastagh György, Vízkelety Béla, Weber Xavér Ferenc, Weinwurm Mátyás, Wünsche Emil, Zichy Mihály, Zoó János. 30 Ehhez a kérdéshez vö. Farkas Zsuzsa: Festő fényképészek 1840-1880. Fotóművészet, 2005. 2. sz. 10-11. 31 Ehhez vö. kötetünkben Békefi Eszter tanulmányát. 32 Tájfestészet szakon végzett Glatz Tivadar. Weinwurm Mátyás 1829-ben a rézmetszők szakosztályába került. 33 1834-ban Roth Imre, 1836-ban Szathmári Pap Károly, 1844-ben Pósa Gusztáv, 1865-ben Weber Xavér Ferenc, 1866-ban Munkácsy Mihály. 34 Benjamin, Walter: A fényképezés rövid története. In: Uő: Angelus novus. Értekezések, kísérletek, bírálatok. Ford. Bence György. Bp., 1980.687-1035. 35 Festményeik szigorúan követik az akadémiai szabályokat, fényképeik viszont ezernyi részletet mutatnak meg korukból. 36 Barabási Albert-László: Linked. Behálózva. A hálózatok új tudománya: hogyan kapcsolódik minden egymáshoz, és mit jelent ez a tudományban, az üzletben és mindennapi életben. Bp., 2003; 2. bővített, átdolgozott kiadás: 2008. 37 Borsos életművének kutatásakor elkezdtem a fényképészetre vonatkozó 1860-1880 közötti hírlapi repertórium összeállítását. Tisztában vagyok azzal, hogy 1860 nem sajtótörténeti kulcspont, ezért az anyag ilyen formában való közlése megkérdőjelezhető, tehát ma még lehetetlen vállalkozás. 38 Egymás közötti szerződésük nem ismert, a pesti Tanácsnál bejelentési kötelezettségük volt, ez az irat nem maradt meg. A cégről a közös felvételeken keresztül, illetve hirdetésekből van tudomásunk. „Borsos József és Doctor Albert új fényképészeti intézete"első hirdetése a Jövő (1862. febr. 2.) című lapban jelent meg. 39 Vasárnapi Újság, 1862. jún. 8. 275. 40 [n. n.]: [cím nélkül]. Fényképészeti Értesítő, 1896.14. sz. 223. 41 FL, Pesti tanácsi iratok 1862. X. 1240 42 [n. n.]: l/egyes hírek. Pesti Hírnök, 1863. nov. 19. o. n. 43 Az említett egyik típusú kirakat tervén látjuk a tervezett nagyságot: 90 cm széles, 3 m magas. FL, ÉB, 701/1863. 44 Gróf Batthyány Párizsból huszonnégy arcképet rendelt meg magának. Sürgöny, 1863. okt.4. 45 Balassa János betegei, 1863,13x 18 cm, 10x15 cm, albumin, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum Itsz: 73.17.16, 73.35.1-3. Ld.: A modell 2004. 271-272. kat. IV-20-23. (Farkas Zsuzsa) 46 Lisznyay Kálmán és Vahot Imre arcképe, 1862, vizitkártya, albumin, OSzK Kézirattár, Anal. Lit. 3757/1 -7.