Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Borsos József festő és fotográfus (1821–1883) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2009/4)

BORSOS JÓZSEF, A FÉNYKÉPÉSZ / JÓZSEF BORSOS THE PHOTOGRAPHER - FARKAS Zsuzsa: Borsos József fényképeinek feldolgozásáról

81. BORSOS JÓZSEF - DOCTOR ALBERT: Ismeretlen nő festménnyel, 1862-1865 (kat. F50) 1860-1880 közötti második generáció tevékenységét azonban még csak vázlatosan ismerjük.

26 A festő-fényképészek 1840-1880 között, a fényképészet első negyven évében nemcsak Magyarországon játszottak jelentős és meghatározó szerepet.

27 A fényképezés korai évtizedeiben előnyt jelentett a festészeti előképzettség ahhoz, hogy első osztályú művek, jelentős és sikeres életpályák, műhelyek jöhessenek létre. Ez a kör vonzódott leginkább a festményhez hasonló felépítésű fényképek készítéséhez (beállítás, rekvizitumok, hátterek). A művészi fényképezés megteremtésének a vágya rendkívül erős volt; festészeti akadémiai tudásukat, komponáló tehetségüket arra használták, hogy fejlesszék az új műipart. Céljuk az volt, hogy úgy használják a gépeket, mint a litográfia a köveket. A festmény jellegű fényképek az elvárásoknak megfelelően tökéletesen tudtak simulni és alkalmazkodni a festészeti stílusokhoz és a divathoz (81. kép; kat. F50). A festő-fényképészek csoportja ki akarta emelni a műipar státusából a fényképészetet, és ha nem is a magas, de legalábbis az alkalmazott művészethez, a metszetek és a litográfiák mellé akarta felzárkóztatni. Sikerüket illetően megoszlanak a vélemények. A pesti festők és fényképészek között a Pester Lloyd-Kalender segít tájékozódni. 1859-ben huszonegy festő nevét és címét közölték. A festők száma robbanásszerűen növekedett: 1860-ban már harmincnégyen voltak. 1864-ből való a leghosszabb - ötvennégy tételes - névsor.

28 A Pester Lloyd nyil82. BARABÁS MI KLÓS: Barabás Ilona ülő térdképe, 1863 Magántulajdon vántartása arról is árulkodik, hogy a művészeknek nem kellett az általuk megadott adatok valódiságát igazolniuk, bárki festőnek vagy művésznek nevezhette magát. Találunk közöttük akadémiát végzett mestereket éppúgy, mint néhány évig praktizáló, de egyébként ismeretlen alkotókat. A festők növekvő száma az iparrendtartás lazulásának következménye is, hiszen senki nem ellenőrizte, hogy valójában kinek mi a foglalkozása. Hasonló zajlott le a fényképészek között is, mivel a két mesterséget együtt is lehetett gyakorolni, a festők fényképészként is szerepelhettek. A fényképészek neve műtermük címével együtt található a pesti jegyzékekben. 1859-ben tizenöt pesti „dagerrotípozó és fényképész" adatait közölték. 1860-ban már csak fényképészeket tartottak számon, 1861ben húsz, 1862-ben harmincegy, 1863-ban negyvenkét, 1864ben huszonnyolc, 1865-ben huszonhét mester hirdette magát. A számok mutatta változás hátterében a fényképészipar fejlődése, az anyagi gyarapodás esélye rejlik. A Borsoshoz hasonló utat bejárt festő-fényképészek szinte mindegyikének fényképészeti életműve analógiás bázisul szolgálhat a további elemzésekhez.

29 Műveik egymáshoz, illetve képzőművészeti alkotásaikhoz való viszonyának feltárása még sok érdekes dologra világíthat rá. Felmerült a kérdés, vajon művészeink képzettsége hozzájárult-e ahhoz, hogy szakmát változtassanak.

30 A bécsi Képzőművészeti Akadémián a Kupelwieser vezetése alatt álló antik rajzosztály a festői műveltség alapjait teremtette meg, valójá-