Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Borsos József festő és fotográfus (1821–1883) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2009/4)

BORSOS JÓZSEF, A FESTŐ / JÓZSEF BORSOS THE PAINTER - Életképek/Genre Paintings

Kat./Cat. No. 92 (53. kép) 92, A művész álma (A kis festő; Műteremben; Garázdálkodás a műteremben; A kis művész; A festő álma; A kis piktor) /The Artist's Dream (The Little Painter), 1851 Olaj, fa; 55,5 x 44 cm J. j. I.: Borsos József 851 Magántulajdon; KÖH védett: 33315 Proveniencia: Ernst Vilmos vásárolta külföldön 1829-ben, majd Ziegler József tulajdona; 1962-ben BÁV (Molnár Zsuzsa szerint) Mű-Terem Galéria, 11. aukció, 2002, kat. 56. Kiállítva: 1852 Műegylet, kat. kívül; 1930 Ernst, kat. 173. (A kis festő. Ernst Vilmos úré); 1932 OMKT, kat. 45. (A kis piktor); 1937 Műcsarnok, kat. 61. 2007 Mű-Terem, kat. sz. n. Irodalom: M... Béla: Hírharang. Hölgyfutár, 1852. júl. 22. 668. (Művészálma; utólag küldetett be);Gy. N. [Gyöngyösi Nándor]: A műgyűjtő: Ernst Vilmos gyűjteménye. Képzőművészet, 1929. 22. sz. R. 153. (Műteremben); [n. n.]: Klasszikus magyar festmények útja hazafelé. Műgyűjtő, 1929. 3. sz. 84. R. (a képet Ernst Vilmos szerezte meg külföldön gyűjteménye számára); Lázár 1930.14; Új Idők, 1930. január 19. R. 108. (A kis festő. Ernst Vilmos gyűjteményéből); Kopp 1931. 27,44, 57. kat. 54. sz. {Műteremben, 1854); Pipics Zoltán dr.: így nézd a szépet. H. n., 1943. 193. R.; [n. n.]: A legszebb magyar képek. Borsos József: Garázdálkodás a műteremben. Pesti Hírlap Vasárnapja, 1934. nov. 25. 43. R.; Csathó 1936.48, R. (A kis piktor); Szvoboda Dománszky 2007.149. (1264. j.); Lindner Magdolna: Györgyi (Giergl) Alajos festőművész(1821-1863). In: Györgyi Giergl 2007.56. R.;ßesf of Mű-Terem. Válogatás az elmúlt 10 év kiemelkedő alkotásaiból. Szerk. Virág Judit - Törő István. Bp., 2007.207. R. 30. ABF 1/72 Archív adat: MTA MKI Adattár, Itsz.: MKCS-C-I 77/1014/12, 77/1148/1-2, 77/1264/1-3 (MZS); MNG védettségi archívum (karton, fotó; egykor Czigler József tulajdona); IM Ingó: Ernst Vilmos tulajdona (Jelzése: Borsos József 851); Aczél 2001. 72. A festmény készülésének idején a legdivatosabb témákat ötvözte. A 17. századi németalföldi festészetből vett tárgy, a festő műterme, a 19. század első felében ismét egyre gyakoribbá vált. Humoros változatai a közönség köreiben is népszerűségre leltek. A gyermekek ábrázolása is az egyik leginkább közkedvelt téma volt.

1 Borsos legnagyobb sikerei idején alkotta ezt a művet. A kompozíció előképe Josef Danhauser Az alvó festő című alkotása, amelyet Borsos eredetiben is láthatott a festő halála után rendezett életmű-kiállításon 1845-ben, másrészt reprodukcióról is ismerhetett. Danhauser, a bécsi biedermeier festészet egyik meghatározó alakja két változatban is megfogalmazta e témát: a festő a kép előterében alszik, a gyermekek pedig a háta mögött éppen egyik készülő alkotása átfestésével foglalatoskodnak (a második verzió ma: Pfalzgalerie, Kaiserslautern). Andreas Geiger mezzotintója (52. kép) az első, 1841-es változatról készült, és a következő felirat olvasható rajta:„Der schlafende Maler; was der Vater gut macht, verdirbt der Sohn" („amit az apa jól csinál, azt tönkreteszi a fia"). Danhauser, hasonlóan William Hogarth angol művészhez, a monumentális életképfestészet megteremtésére törekedett. Előszeretettel fogalmazott meg akár képpárokban is erkölcsi tanulságokat, megfelelve a klasszicizmusból eredő igénynek, hogy a művészet erkölcsi példát mutasson, vagy társadalmi, morális problémákra hívja fel a nézők figyelmét. Egyes korabeli kritikusok épen a téma morálpedagógia tartalmát hiányolták Danhauser kortársának, Albert Schindlernek (1805-1861 ) Fesfő és gyermek (Humoros műtermi jelenet) című 1841 -es akvarellje kapcsán, melyen a gyermek egy készülő allegorikus témájú festményre egy felismerhető ördögfejet fest.

2 A festő - valószínűleg itt is a gyermek apja - hirtelen felindultságában lever egy vegyszeres üveget, amelynek tartalma éppen a padlóra folyik. Borsos Danhauser kompozíciójához képest egészen a szélre tolta ki a festő alakját, akit az árnyékokkal is elrejteni igyekezett. A kép közepén, világos térben pedig ugyanebben az évben festett, Naplementében című művének (kat. 95) egyik nőalakján munkálkodik egy kisfiú. Segédje - minden bizonynyal lánytestvére - fejére támasztva tartja a palettát. Borsosra jellemző a szinte csendéletszerű, gazdag környezet. A téma újfajta képkivágással, a gyermeki kedvességet hangsúlyozva Borsos más kortársánál is megjelent. Györgyi Giergl Alajos 1853-as művén egy tájképbe fest bele egy kisfiú, akit nővére mintha feltartott ujjal dorgálna cselekedetéért (54. kép). A festményen nem jelenik meg az apa. A képet kedvelhette a közönség; a Műegylet megvásárolta 150 Ft-ért.

3 A. E. K.