Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Borsos József festő és fotográfus (1821–1883) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2009/4)

BORSOS JÓZSEF, A FESTŐ / JÓZSEF BORSOS THE PAINTER - Arcképek/Portraits

27 c. Az első magyar népképviseleti országgyűlés meg­nyitását ábrázoló fametszet, 1851 August Trichon (1814-?), William Henry Freeman rajza után (előképe Borsos József és August von Pettenkofen litográfiája) Fametszet, papír; 17,9 x 27,5 cm J. k. és j. I.:„FREEMAN /TRICHON" Felirata:„Assemblée national - séance du 5 juillet 1848." Megjelent: Boldényi, M. J. [ifj. Szabó Pál]: La Hongrie ancienne et moderne. Paris, 1851,216-217. között, 1 853 2 , Paris, 218-219. között, valamint az 1863-as varsói lengyel kiadás 180. MNMTKCs, Itsz.:T. 2474. 27 d. Az első magyar népképviseleti országgyűlés meg­nyitását ábrázoló fametszet, 1888 Morelli Gusztáv (1848-1909) (előképe Borsos József és August von Pettenkofen litográfiája) papír, fametszet; 13,7 x 18,1 cm J.b.l.:„MORELLI G. sc." Megjelent: Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. I. Bp., 1888.173; valamint Kossuth Lajos emiékezete. (A képes Fo­lyóirat 1894. Évi 6-ik füzetének külön kiadása) Szerk. Nagy Mik­lós. Bp., 1894.53. MNMTKCs, Itsz.: 2/1936. Gr. (az eredeti fadúca Itsz.: 78.304) 27 e. A honvédség felállításának megszavazása az alsó­házban, 1848. július 11., 1857 C. Hahn (előképe Borsos József és August von Pettenkofen litográfiája) papír, litográfia; 45 x 55,5 cm J. a képben j. l.:„Hahn" J. a kép alatt k.:„F. F. 0(sérült)'s Lith. 204 Waah. n St. Boston. / Ruzered according to act of Congress in the year 1857 by W. m Henezenberger & C. Hahn in the / U. S. Clerk's Office of the District Court of Mass." Fölirata a kép alatt középen: „RESPECTFULLY DEDICATED TO COLONEL THOMAS C. AMORY, BOSTON. / THE HUNGARIAN DIET VOTING THE SUPPLIES IN PEST, JULY 11 . TH 1848." Alul fölsorolva az emelvényen álló alakok nevei: István nádor és 8 miniszter. MNMTKCs, Itsz.: 60.106 Kat./Cat. No. 27 e. A litográfia számos példányban és átiratban ismert, ami nem véletlen, ha számításba vesszük, hogy az ábrázolt jelenet egy új korszak jelképévé vált. 1 A népképviseleti alapon összehívott országgyűlés a magyar demokrácia első igazi lépcsőfoka volt. Ugyanakkor azt is meg kell állapítani, hogy a kép a saját korá­ban korántsem lehetett olyan forradalmi jelentőségű, mint amilyennek az utókor látta. Számos későbbi leírás csak azt állapítja meg, hogy ez annak az országgyűlésnek az első áb­rázolása, ahol Kossuth Lajos nagy hatású szónoklata után megszavazták a 200 000 fős honvédsereget. Egy 1857-es bos­toni nyomat (kat. 27 e) a következő felirattal jelent meg:„The Hungarian diet voting the supplies in Pest, July 11 th 1848" ­ekkor tehát már félreértelmezték a jelenetet. A képen ugyanis éppen nem Kossuth vagy más neves honfi szólal fel, hanem a nádor, István főherceg. Ő volt az, aki június 5-én a király, V. Ferdinánd nevében beszélt. 2 Miután megnyitotta az ülést, a horvátországi és al-dunai zavargásokra hivatkozva az or­szággyűlés feladatául a belső béke helyreállítását és a pénz­ügyek rendezését tűzte ki. Ilyen értelemben tehát e metszet az 1848-49-es forradalom és szabadságharc azon kevés pilla­natának egyikét ragadja meg, amikor az osztrák és a magyar érdekek - legalább látszólag - egyek voltak. Feltételezhető, bár nem bizonyítható, hogy e nyomatot Borsos későbbi tá­mogatója, Esterházy Pál, a király személye körüli miniszter rendelte meg, békítő kísérleteihez kapcsolódóan, és ezért cí­mezték a lapot épp Batthyánynak. Azt, hogy a kép megalkotói - akár Borsos, akár Pettenko­fen - jelen voltak-e az eseményeken, nem lehet bizonyítani. 3 A helyszín ismert lehetett a festőknek, már csak a műegyleti ki­állítások miatt is. 4 Az ideiglenes dekorációról (szónoki emel­vények, bársonymennyezet stb.) pedig beszámoltak a korabeli lapok. Ugyanakkor ezek az elemek eltérnek egy másik kora­beli ábrázolástól, amit Walzel Ágost Frigyes készített. 5 Az ösz­szegyűlt személyek egy Borsos és Pettenkofen művéhez nyomtatott segédrajzról azonosíthatók (kat. 27 a). Korábbi sokszorosított grafikai művek alapján örökíthették meg őket. 6 Ez a kőrajz a maga nemében unikumnak számít Borsos életművében, nemcsak azért, mert ez az egyetlen, más mű­vésszel közös munkája, 7 hanem egyben az egyetlen saját in­venciójú, történeti témát feldolgozó, sokalakos kompozíciója is. A történeti képeknek sajátos csoportját alkották az egykorú események ábrázolásai. Ebben a portréval határos műfajban talán könnyebben igazodtak el a történeti festészetben járat­lan művészek. B. E.-G.M. 1 Érdekes adat, hogy az egyik első magyar fényképes műtárgyreprodukció erről a metszetről készült. Strelisky Lipót dagerrotípiája ma: Dobó István Vár­múzeum, Eger, Itsz.: 75.33 (erről vö.: 1981 MNG 1830-1870. kat. 568.) 2 Az országgyűlés eredetileg július 2-án kezdődött volna, de az uralkodó, be­tegségére hivatkozva, a nádort bízta meg a megnyitással, így az eltolódott 5-ére. A várból érkező nádort egyébként lelkes, éljenző tömeg kísérte a Duna-partig. Míg a főrendiház üléseit a Nemzeti Múzeum dísztermében tar­tották, addig a képviselőház a pesti Redoute termeiben kapott helyet. 3 Borsos 1848-as pesti tartózkodásáról nincs adatunk. Ittlétét valószínűsíti pl. a Nemzetőr (kat. 28). Pettenkofen aláírása litográfián „Bettenkofer Károly", ami ugyan nem példa nélküli az életművében, de mégiscsak azt mutathatja, hogy e munka kicsit kínos lehetett a bécsi dragonyostiszt számára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom