Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Borsos József festő és fotográfus (1821–1883) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2009/4)

BORSOS JÓZSEF, A FESTŐ / JÓZSEF BORSOS THE PAINTER - BÉKEFI Eszter: Borsos József, a festő munkássága a tények tükrében

A BORSOS CSALÁD REGÉNYE Borsos származásának és családi életének részletei jól példázzák a tények és legendák fentebb leírt szövevényét. Biztosan tudjuk, hogy Borsos József 1821. december 20-án született Veszprémben, apja Borsos Márton, ügyvéd, újságíró volt. Róla, a reformkor prominens személyiségéről számos adat maradt fenn. Elbeszéléseket, verseket írt, sőt műkedvelő festő is volt: 1826-ban Pesten megfestette Kisfaludy Sándor arcképét.

13 írásait eleinte a Rajzolatok közölte, majd ő szerkesztette az Ismertető című, elsősorban gazdasági folyóiratot (1836-1840), valamint az ennek mellékleteként induló, de később főlappá vált, Világ című politikai lapot (1841. jan. 2 - aug. 14.). „Borsos politikailag színtelen, vagy inkább szín nélküli volt" - írja róla Kosáry Domokos,

14 Borsos Márton lapjainak arculatát ugyanis nem saját szilárd meggyőződése, hanem inkább a körülmények és a szerkesztők határozták meg. A Világ eleinte plebejus szemléletű lap volt, a szabadelvűek mérsékeltebb képviselőihez szólt, kevésbé radikálisan, mint a Pesti Hírlap. Politikai támogatottság hiányában azonban váltani kényszerült: a Világ hamarosan a Dessewffy Aurél indította konzervatív irány fő lapjává vált. Borsos Márton egyszersmind a lap kiadó-tulajdonosa is volt 1844. jún. 28-ig. Ezután lett e lap jogutódja a Budapesti Híradó, amit 1844. júl. 2-től 1848. jún. 15-ig szintén ő adott ki - a forradalom és szabadságharc alatt ez volt szinte az egyetlen konzervatív sajtóorgánum.

15 Borsos több életrajza szerint az apa ellenezte fia festői karrierjét.

16 Ez azonban tipikus művészlegenda-toposz, amely esetünkben sem feltétlenül fedi a valóságot. Több mozzanat is arra utal, hogy Borsos Márton mint befolyásos laptulajdonos inkább támogatta fiát: ő közölte annak első ismert grafikáját (Psyché ajándéka, kat. 120), és igen kedvező, figyelemfelkeltő kritikákat jelentetett meg róla.

17 Borsos József anyjának nevét Kopp Jenő - egy nehezen olvasható anyakönyvi bejegyzés alapján - a különös „Cateae Leeb"formában közli.

18 Egy későbbi, 1878-as levéltári adat szerint azonban Borsos Mártonné született Szántó Anna volt.

19 Ezen ellentmondás logikusnak tűnő magyarázata, hogy utóbbi a második feleség lehetett. A levéltári dokumentumok pusztulása miatt azonban ma ez már nem bizonyítható. Nehezebben oldható fel az az ellentmondáshalmaz, amely Borsos József feleségeire és gyermekeire vonatkozik. A kutatók véleménye sem nejeinek, sem utódainak számában nem egységes. Koppnak egy feleség nevét - Falussy Annáét - sikerült kiderítenie, s azt, hogy ő 1875-ben halt meg.

20 Borsos József fiai azonban azt írták egy levélben Lyka Károlynak, hogy anyjuk 1883 után hunyt el.

21 Egy Lázár Bélának szóló másik levélben pedig egy Falussy Ignác nevű nagybátyjukra hivatkoznak, ami arra látszik utalni, hogy Falussy Anna volt a két fiútestvér, Borsos Aladár József és Zoltán anyja.

22 Az 1875-ös halálozási dátumot tehát ezek a források cáfolják. A két fiú egyébként igencsak hiányos ismeretekkel rendelkezett apjuk festői múltjára vonatkozóan: bécsi akadémiai beiratkozásának idejét például két évet tévedve adták meg.

23 Ezért is valószínű, hogy jóval fiatalabbak voltak, mint nővérük, akit levelükben szintén említenek. A leányról, Borsos Vilmáról már több adatot sikerült fellelnünk. Tudjuk, hogy első férje Varságh Imre volt; apja segédje, majd társa a fényképészműhelyben.

24 Vilma tőle elvált, majd második férje Bársony Elemér, író, újságíró lett, aki 1. AUGUST VON PETTENKOFEN: Borsos József portréja, 1840-esévek SzM (kat. A20) később tréfás vadásztörténetekkel és természetleírásokkal vált ismertté.

25 Csathó Kálmán - aki regényének írása közben végzett kutatásokat - 1935-ben cikket írt Borsos József három felesége címen.

26 Lykától és Kopptól szerzett adatokra hivatkozik, valamint egy családi forrásra: Varságh Jánosra, Borsos Vilma fiára. Az unoka szerint Borsos József még Bécsben vette el feleségül egy festő egyetlen leányát; ő volt az 1850-ben született leánygyermek anyja. Az asszony 3 év múlva meghalt, tehát - vonja le a következtetést Csathó - ő nem lehetett Falussy Anna. Varságh János még egy - összesen tehát harmadik - házasságról is tudott, amelyet nagyapja a betegágyán kötött, halála előtt pár nappal. Lázár Béla a Budapesti Hírlap hasábjain nyílt levélben szólította fel Csathót, hogy mégis inkább a kétfeleséges verziót írja meg.

27 Informátora Bársony Elemér - szintén Vilma fia, a második házasságából -, aki elkísérte anyjához. Borsos Vilma ekkor elmondta, hogy ő 1840-ben született, és anyja valóban korán meghalt. Borsos József később „együtt élt szakácsnőjével, és halálos ágyán feleségül vette, mindent ráírt, és vagyo-