Gömöry Judit – Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: A Művészház 1909–1914, Modern kiállítások Budapesten (A Magyar Nemzeti galéria kiadványai 2009/2)
TANULMÁNYOK - Zwickl András: „A modern művészet háza"
a Művészházban. Népszava, 1910 jún 4 5 Rózsa Miklós visszatekintésében az előadók névsorában Bartók Bélát és Kodály (Kollály 1 ) Zoltánt is megemlíti, erre azonban más forrás nem utal (Balabán Imre neve például nem bukkan fel a névsorban), és mivel a szöveg másutt is tartalmaz pontatlan adatokat, lehet, hogy Rózsa az előadott művek szerzőiként keverte be őket a névsorba Rózsa Miklós; A Művészház története. In: Kalauz im (1 j ) 13. 97 Dénes Zsófia: Gyalog a baloldalon Budapest 1980, 157 98 Budapesti Hírlap, 1913. okt. 18 14. Nem tudni, hogy a koncertre végül sor kerult-e A Művészház 1910 májusi programjában beharangoz egy modern zenéről szóló előadást, „mely alkalommal elsőrendű művészekből álló quartett fogja bemutatni a modern zenekoltőknek: Debussy, D'Yndi, Bartók és Kodály és más zenekoltők munkáit". Valószínűleg már ekkora 1909-ben alakult Waldbauer-Kerpely-vonósnégyes játszott volna, ehelyett került so r Balabán Imre koncertjére Ld még Budapesti Hírlap 1910. jún, 3. 11 99 A koncerten a Bartók-tanítvány Hevesi Erzsébet, Kádár Géza nagybányai festő későbbi felesége is fellépett Budapesti Hírlap, 1914. febr. 19 15 100 Budapesti Hírlap, 1913. márc. 15 16 101 N.N : Divatszínház a Művészházban. A Bécsi Műhely modellkiállítása. Pesti Tükör, 1913 márc 20 4 102 Művészház (Művészeti egyesület), Budapest, IV, Kristóf-tér 2 sz. (Ismertető kiadvány), Budapest 1911 4., 20., 32 Bende János szerint az Aurórát a Muvészház adta ki. Bende János: A képzőművészeti egyesületek története Gépirat, é n [1951?], MTA MKI Adattár, C-II-20/I., 107-114 Mezei Ottó szerint a „Muvészház elkötelezettje" volt, és az egyesület tagjai díjmentesen kapták. Mezei i. m (105. j.) 17. 103 N.N : A Művészház (művészeti egyesület). Kultúra, 1911 november 25 (II félév/16 ), 1-3. A cikk beszámol a Művészház addigi működéséről, az aláírás nélküli cikk szerzője minden valószínűség szerint maga Rózsa Miklós. Az 1912-es II évfolyam több reprodukciót kozól a Neukunstgruppe tagjainak, a hatodik csoportkiállítás résztvevőinek és Vaszary Jánosnak a műveiből. 104 N.N.: A „Wiener Werkstätte" Budapesten, Interieur, 1912 febr 10 1-2 105 N N A Művészház szabadiskolája. Budapesti Hírlap, 1913 okt. 3 14 Későbbi beszámolók arról tudósítanak, hogy az iskolát „egy hónap múlva bezárták s az iskolát magánvállalkozásnak" minősítették át (N.N.: A Muvészház művészeinek tiltakozó ülése. Budapesti Hírlap, 1914. jún 28 16). A szabadiskola ebben a formában a Művészház megszűnése után is tovább működött Mezei Ottó: A Művészház szabadiskolája. Egy század eleji szabadiskola szellemi topográfiája Limes, 1991/2, 5-24 106 Ld. Boromisza Tibor levele Gyöngyössy Nándorhoz (d n , 1913. ősz) (Boromisza Tibor hagyatéka, Szentendre) Mezei i m (105 j) 21-22. Rózsa 1912 december 30-tól az újonnan alakult Művészklubnak is egyik igazgatója volt, erről a tisztségéről 1913 márciusában lemondott. N.N.: Változás a Művészklub igazgatóságában. Az U|ság, 1913 márc 26 12 A Művészház művészeti igazgatói posztjáról való lemondásban szerepet játszhattak a Művészklubbal kapcsolatos események is 107 Ld. például: Radisics Elemér: Bécsi festők kiállítása Budapesti Hírlap, 1913 dec 21 13 108 Bende János: A képzőművészeti egyesületek történet Gépirat, én [1951?] MTA MKI Adattár, C-II-20/I., 113 A budapesti német nyelvű sajtóban már a Művészház megalakulása kapcsán is találkozhatunk a később félreértést okozó fordítással: németül mind az új intézményt „Muvészház (Kunstlerhaus)", mind a Műcsarnokot „das alte Kunstlerhaus" ugyanazzal a szóval fordítják le. N.N.: Eine neue Kunstlervereinigung. Pester Lloyd (Morgenblatt), 1909 dec 5. 12. Ld. még Dobrovics Péter Kiállításokról Alföld, 1914 ápr 108-110 Köszönöm Sümegi Györgynek, hogy felhívta figyelmemet a cikkre 109 NN: Bécsi ügyek A Kéve könyve VII , 1914 márc 31 , on Az írás mindkét kiállítás kapcsán megjegyzi, hogy a bécsi művészek nem voltak elégedettek a budapesti kiállításokkal, és csalódottan távoztak Hermann Bahr a Neukunstgruppe kiállítás-megnyitóján „megígérte, gondoskodik róla, hogy ha a magyar művészek Bécsbe látogatnak, hasonló fogadtatásban részesüljenek " N. N. : Die Ausstellung „ Neukunst- Wien ".. Pester Lloyd (Morgenblatt), 1912. jan. 7. 9. 110 Boloni György. Magyarok Bécsben Világ, 1914 márc. 24 13. A sajtó szerint a bécsi kiállításra előkészített művek ládáinak egy részét, „melyekben a legfiatalabbak munkái voltak", itthon felejtették. N.N.: A Muvészház művészeinek tiltakozó ülése Budapesti Hírlap, 1914 jún 28.5-16. 111 Passuth 2001 173-174 NN.: A király és a modern művészet. Független Magyarország, 1914. márc. 22 15 Ld katalógusunkban 194-199 112 „ Rippl-Rónai József és Vedress Márk a bécsi Kunstlerhaus kiállításán elnyerték a nagy, illetve kis aranyérmet . " Budapesti Hírlap, 1914. ápr. 26. 17 113 Nem tudni, hogy az évi 8000 korona állami támogatásban mikortól fogva részesült az egyesület. A főváros 1912 őszén, 300 koronát befizetve alapító tagként belépett a Művészházba. Erdei 111. 114 NN.: A Muvészház csőd előtt Titokban elárverezték a palotáját. Esti Újság. 1914 má| 10 5-6 115 Kisfaludi Stróbl Zsigmond: Rózsa Miklós portréja. 1909. R: A Hét, 1909. dec 19 címlap, -a -s: Művészház, Ország-Világ, 1909 dec 19 1131 ; -s -ő A Művészház kiállítása Erdélyi Lapok, 1910 júl 1 381-382 116 Az első botrány 1910 őszén tört ki, amikor a Művészház végleg szakított Mihályi Deák Jenővel és a Magyar Művészeti Rt műkereskedéssel NN : A Muvészház botránya. Magyar Szó. 1910. szept. 23 II, N N : Mi történt a Művészházban? A megtámadott igazgató - Bezárták a kiállítást Budapesti Napló, 1910. okt. 11 9. A Művészklub megalakulása koruli botrányok pedig 1912 nyarától egészen 1914 tavaszáig tartottak. N.N.: Kilépések a Müvészházból. Pesti Hírlap, 1912 jún 1 12 ; N.N Művészklub vagy játékbarlang? Botrány a művészek gyűlésén. Pesti Napló, 1912 dec 31 8-9 , N N A Muvészház sajtópörei A Nap, 1914. márc 21 4 117 1910-bena Modern művészet folyóiratban, 1911-bena Művészházról szóló Ismertetőben 118 Picasso Mandolinozó nője az Ermitázsban, Kokoschka Adolf Loos portréja a berlini Nationalgalerie-ben látható, Klimt Halál és élet c'mü képét a bécsi Leopold Múzeum, Van Gogh Olajfaerdó című festményét a Kansas City-beli The Nelson-Atkins Museum of Art őrzi.
