Gömöry Judit – Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: A Művészház 1909–1914, Modern kiállítások Budapesten (A Magyar Nemzeti galéria kiadványai 2009/2)

TANULMÁNYOK - Zwickl András: „A modern művészet háza"

JEGYZETEK A szerző a téma kutatása során Bolyai János Kutatási Ösztöndíjban és Klebeisberg Kunó Ösztöndíjban részesült. 1 Az egyesület 1909. december 4-én alakult meg, a kiállítóterem az első csoportkíállítással december 8-án nyílt meg. Rózsa Miklós: A Művészház története In: Kalauz a Muvészház palotafelavató kiállítására. Szerk. Rózsa Miklós, Budapest 1913 9 (Továbbiakban: Kalauz) 2 Déry Béla: A Nemzeti Szalon művészeti egyesület tíz esztendeje 1894-1904. Budapest én [1904], 9 3 Szurcsikné Molnár Erika: A Könyves Kálmán Műintézet tevékenységének története. Ars Hungarica, 1985 (XIII) 2 , 164. A Műcsarnokból való kivonulás és függetlenedés újra meg újra felbukkant a sajtóban, 1905-ben többek között Rózsa Miklós arról ír, hogy „meg kell alapítani a magyar szecessziót (...], ahol együtt és magában munkálkodhatik a mindig felfelé törők csapatjának elitje". Rózsa Miklós: A magyar szecesszió. Budapesti Napló, 1905 máj 16 9. Idézi: Tímár Árpád: A MIÉNK múvészegyesulet története a korabeli sajtó tükrében I Művészettörténeti Értesítő 57 (2008) 1. sz. 52. (TovábbiakbanTímár I ) 4 Mivel a Műcsarnok nem engedte, hogy külön termekben csoportként mutassák be müveiket, a nagybányai művészek 1897-ben és 1898-ban első, illetve második kiállításukat más helyszínen rendezték meg, és csak az 1899-es Téli kiállítás keretében állítottak ismét a Műcsarnokban 5 A Nemzeti Szalon Modern Magyar művészek sorozatában 1904-ben Strobentz Frigyes, 1905-ben Olgyay Ferenc, Szinyei Merse p

ál és Fényes Adolf, 1906-ban Magyar Mannheimer Guszáv, Iványi Grunwald Béla ós Vaszary János kapott önálló kiállítást 6 A MIÉNK-ről: Parádi Judit: Szintézis és megújulás a MIÉNK keretében. In: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904-1914. Szerk. Passuth Krisztina-Szücs György Kiállítási katalógus, MNG, Budapest 2006 123-128., illetve Tímár I i, m (3 j ) és Tímár Árpád: A MIÉNK múvészegyesulet története a korabeli sajtó tükrében II. Művészettörténeti Értesítő 57 (2008) 2 sz 249-286. (Továbbiakban: Tímár II.) 7 A székházavató egyébként csoportkiállítások tervezett sorozatának az első darabja lett volna. A kiállításról és a közgyűlésről: Tímár I i m (3 j ) 61-64 Rózsa Miklós 1900-03 kozott volta Nemzeti Szalon titkára, de a későbbiekben - így az 1907. májusi közgyűlésen - is aktívan részt vett az egyesület életében „Az utak elváltak" A magyar képzőművészet új utakat kereső törekvéseinek sajtóvisszhangja. Szöveggyűjtemény 1901-1908. Gyűjt., vál., szerk Tímár Árpád JPM-MTA MKI, Pécs-Budapest 2009. 234-246. 8 Szurcsikné Molnár: i. m. (3. j.) 162. 9 Rózsa Miklós: A német műpiac. Műcsarnok, 1899 máj 14 254-255. 10 A Könyves Kálmán Műkiadó Rt. 1903-ban nyitotta meg kiállítási szalonját, amely 1906-tól kezdett új típusú, modern tárlatokat rendezni (a többi között a Modern Magyar Festők tárlatát, Hollósy és tanítványai, 1

904; Csók István, 1905) Szurcsikné Molnár: i. m. (3. j.) 161-180 , illetve Molnár, Erika Kálmán Könyves Art Institute. In: Artists' Studiosand Exhibition Spaces Public Spaces of Modern Architecture in Budapest 2., Ed Katalin Keserű, Budapest 2003 221-226, Tímár I. i, m. (3. j.) 50-51. 11 Az Ifjúság kiállításon résztvevő festők kétharmada szerepelt később többkevesebb gyakorisággal a Művészház tárlatain. A kiállításról Rózsa Miklós is írt kritikát a Budapesti Naplóban Rózsa Miklós: Ifjúság. Budapesti Napló 1907 jún. 5 2-3 „Az utak elváltak" i m (7 j.) 264-265 12 Passuth Krisztina: A Nyolcak művészete Budapest 1967. 13 K.: Muvészház Magyar Hírlap, 1909 dec 21 1-2. 14 Rózsa Miklós: A modern művészet háza. Egyetértés, 1909 máj. 30. 15 Tímár Il i. m. (6. j.) 15 N.N.: Muvészház. Modern Művészet, 1910. |an 1 1 (A cikk szerzője valószínűleg maga Rózsa Miklós.) A Muvészház (művészetiegyesület) alapszabályai 1909. Budapest 1909. Művészház (Művészeti egyesület). Budapest, IV. Kristóf-tér 2 sz (Ismertető kiadvány), Budapest 1911. A kiállítás-katalógusok végén olvasható Tudnivalók a belépni kívánóknak kivonatot közöl az Alapszabályokból 16 N N : Művészház. Vasárnapi Újság, 1909. dec.19. 1063. 17 TímérÁrpád/1 Magyar Művészet Műkereskedés nagyváradi kiállítása 1908ban In: Nulla dies sine linea. Tanulmányok Passuth Krisztina hetvenedik születésnapjára Szerk. Berecz Ágnes, L. Molnár Mária, Tatai Erzsébet, Budapest 2007. 75-81 Tímár I i m. (3 j ) 77 18 Rózsa Miklós: A Muvészház története. In: Kalauz i. m, (1. j ) 9 Teleki Gézáról: Murádin 2008, 153-159. Az igazgatóság jelentése In A Muvészház (művészeti egyesület) évkönyve 1910. Budapest 1911 8-9 19 Gróf Zichy István festő- és grafikusművész 1913-tól 1919-ig a Történelmi Képcsarnok vezetője volt, Horthy Béla ugyanakkor országgyűlési képviselő és a Művészház mindössze egy lapszámot megélt első folyóiratának, a Modern Művészetnek is a főszerkesztője volt, mindketten többször kiállítottak a Művészházban 20 „A Szervita-téri »Magyar művészet műkereskedés« igazgatója: Mihályi Deák Jenő és dr. Rózsa Miklós buzgóságából, akik a műkereskedést geniális ötlettel uj művészegyesuletté gyúrták át, melynek élére gróf Teleki Gézát nyerték meg." Kezdi Kovács 1909. 5-6 21 Ernst Lajos neve mint felugyelőbizottsági tag a korabeli forrásokban a legváltozatosabb írásmóddal szerepel: a sajtóban például „Ernszt Lajos dr."-ként (N.N.: Magyar művészeti egyesülés. Budapest, 1909. dec. 5. 12), az 1910-es évkönyvben kétféleképpen is: „dr. Ernust Alajos" (25). illetve „Dr. Ernuszt Lajos" (26-31 ), de - mivel az 1910-es budapesti lakcímjegyzékben nem fordul elő hasonló név - nincs okunk feltételezni, hogy nem Ernst Lajosról van szó Tímár Árpád felhívja a figyelmet arra, hogy Rózsa Miklósa magyar impresszionista festészet című könyvében (1914. 44.) arról ír, hogy a Művészház „mintegy a felbomlott Miénk művészi törekvéseinek letéteményeséül" annak programját folytatta. (Tímár I. i. m. [3 j] 47.) Ugyanakkor Rózsa a MIÉNK második kiállításáról rendkívül kritikusan írt Tövis (Rózsa Miklós]: MIÉNK. A Hét, 1909 febr.21. 138-139. (Tímár II i m |6. jj) 22 A Művészház első müvésztanácsának tagjai közül a MIÉNK első két kiállításán Boromisza Tibor és Gulácsy Lajos, a másodikon Mikola András vett részt. 23 A Művészház kiállítóhelyeiről Id. katalógusunkban kat X 72 , X 74., X.75. 24 Ld Kiállítások jegyzéke, katalógusunkban 247. 25 A Nemzeti Szalon 1907-es, Ferenczy Károly rendezte székházavatója is egy tervezett sorozat első csoportkiállitása lett volna. Ld 7 j 26 Rózsa Miklós már korábban - például a Nemzeti Szalon székházavató kiállítása kapcsán - is hangsúlyosan képviselte a fiatalok érdekeit Rózsa Miklós: A Nemzeti Szalon új palotája. Budapesti Napló, 1907 márc 9. 2 (Tímár I i m [3 j ] 57) 27 -a-s [Rózsa Miklós]: Muvészház Ország-Világ, 1909. dec. 19. 1131. Ennek ellentmond az 1910-es évkönyv igazgatósági jelentése, amely arról ír, hogy „a csoportos kiállításoknak alapszabályaink szelleméhez híven nem volt és a jövőben sem lesz határozott jellege és stylusa", 12 Az 1909-es Alapszabály annyit ír, hogy az alapító tagoknak joguk van „alkalmi, vagy véglegesen megalakítandó kulon csoportokban" kiállítani. 5. A második csoportkiállításról a sajtóban az jelent meg, hogy az „újjászervezett Nagybányai művészkolónia első kiállítása". Budapesti Hírlap, 1909. dec 29. 12 28 A csoportkiállítások résztvevői közül tizen szerepeltek kétszer ilyen típusú tárlaton, de többen időről-időre nagyobb kollekciót mutattak be a zsűrimentes kiállításokon is Ld. katalógusunkban 27., 87 29 A kiállítás az eredeti cím alapján egyúttal három művész gyűjteményes kiállításának is tekinthető: Teplanszky Sándor, Nagy István, Gedó Lipót gyűjteményes kiállítása. Vlll-ik csoport kiállítás 30 Alapszabály, 5. Ez a mondat az egyesület megalakulása kapcsán a sajtóban is megjelent. N.N.: Művészház. A modernek tömörülése. Független Magyarország, 1909. dec. 5. 6 Ez nem azonos a régi egyesületek zsűrimentességével, amely csupán néhány kiemelkedően elismert tag - az OMKT esetében például Benczúr Gyula - privilégiuma volt. A Művészház zsűrimentes kiállításaival kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az első három alkalommal a benyújtott müvek (fejenként egy alkotás) száma nem érte el a százat, ezért azokat körülbelül kétszer annyi - zsűri által válogatott! - művel egészítették ki, a negyedik zsünmentes tárlatra viszont úgy érték el, hogy megfelelő nagyságú anyag gyűljön össze, hogy mindenki két müvet adhatott be. 31 A hivatalosan Téli kiállítás elnevezésű tárlatra a sajtó ragasztotta az Ellenszalon nevet. L.A. [Lakos Alfréd]:/! Művészház kiállítása. Az „ellenszalon" Magyar Szó, 1910 nov 27. Il-lll. 32 Az egyéni kiállítások rendezésével is a Nemzeti Szalon Ernst Lajos-féle programját követték tulajdonképpen az ö igazgatósága idején induló Modern magyar művészek című sorozatot vették át és folytatták 33 A botrányos körülmények között lezajló szétválásról a lapok hosszasan beszámoltak, sőt az egyesület szükségesnek látta, hogy A Művészház ugye címmel kiadjon egy füzetet, amelyben részletesen tájékoztatta tagjait a jogi útra terelt konfliktusról. A Művészház ugye. Kiadja az Országos Magyar Képzőművészeti Főiskolában 1910 október hó 8-án tartott művészgyűlés rendező-bizottsága, Budapest 1910 34 A Váci utca 9. alatti kiállító helyiség a Művészház kiköltözése után rövid ideig Művészotthon néven működött, majd itt nyílt meg a Corso mozi: ma a Pesti Színház működik az épületben 35 Gróf Edelsheim-Gyulai Lipót 1909 tavaszéig a Nemzeti Szalon egyik alelnöke volt, ekkor buktatták ki Ernst Lajossal és többek kőzött Szinvei Merse Pállal, Iványi Grünwald Bélával és Vaszary Jánossal együtt. Tímár II i m. (6 j.) 36 Dr Madarassy Beck Gyula (1873-1939) báró. bankár, 1910-tól országgyűlési képviselő, Rózsa Miklós feleségének, Beck Blankának a rokona. Szullő Géza 1910-ben a bazim kerület (Pozsony vm ) országgyűlési képviselője volt 37 A Művésztanács új tagjai kozul a MIÉNK tagja volt Csók István, Kosztolányi Kann Gyula, Olgyay Ferenc és Vaszary János Az igazgatóság korábbi tagjai közül a helyén maradt Horthy Béla és gróf Zichy István. 38 Rózsa Miklós. A Művészház története In: Kalauz Lm (1 j ) 13 39 A Muvészház utolsó kiállítása a címe alapján csoportkiállításnak és három művész gyűjteményes kiállításának is tekinthető. Ld 29 j 40 Rózsa Miklós „1911 karácsony havában" írta a bevezető szöveget, amelyből az is kiderül, hogy egy sorozat első kötetének szánták, a kísérőfuzet címoldala is erre utal („Modern magyar képtár, I 1911."). Ld. katalógusunkban 220-221 41 A Zichy-palota megvásárlásáról: Budapesti Hírlap, 1912. márc. 31. 14., ápr. 17 13., máj. 3 14 42 A Művészház 1910-es bevételeinek 92 %-át ugyanakkor a tagdíjak adták. Ld. Évkönyv 1910 26 43 Az 1911. évre szóló előirányzat teljes összege: 74 000 korona volt, ennek közel 18 %-át tette ki a Magyar Művészeti Rt-nek visszafizetendő, 13 500 korona részlet. Évkönyv 1910. 31 Az 1911. június 14-i rendkívüli közgyűlésen „a Pesti magyar kereskedelmi banktól fölveendő folyószámlahitel ügyeinek megvitatása" kerül napirendre, de nem tudni, hogy ez ügyben milyen döntés született. N.N.: A Művészház június tizenegyedikén délután rendkívüli közgyűlést tart Budapesti Hírlap, 1911 máj. 30. 15 44 A Művészház (művészeti egyesület) évkönyve 1910. Budapest 1911., illetve A Művészház (művészeti egyesület) évkönyve 1912. Budapest 1913 45 Ez a rész nem szerepel az 1909-es Alapszabályban, a katalógusok végén található Tudnivalók alatt olvasható mint „Kivonat az alapszabályokból". Ld. például az Impresszionista kiállítás katalógusa, 53 Az 1910-es év bevételeiből egyébként 111 380 korona származott a tagdíjakból és 2709 korona a képeladási jutalékokból Évkönyv 1910 26. 46 Alapszabály, 5 A katalógusok névsorai alapján valóban kiderül, hogy a Művészház kiállítói kozul nagy számban fordulnak elő olyanok, a<ik kizárólag a zsűrimentes tárlatokon szerepeltek. „Miután pedig művószegyesuleteinkbe bárki beléphet tagul - akár számgyakornok, akár asztaloslegény, akár messenger-boy az illető, aki ecsetet vett a kezébe és művészeiét kent vele valamely anyagra, ezt kiállíthatja és ennek alapján ki is írhatja a névjegyére, hogy a »Muveszhaz« jurymentes kiállítója [. ] Nálunk ezt a tagdíjakban jól jövedelmező rendszert a »Muveszhaz« című egyesület honosította meg " k k I. [Kezdi Kovács László] Jurymentes kiállítás. Pesti Hírlap, 1912. máj. 26. 4. 47 Alapszabály, 4. „Hát lehet, hogy nem lehetséges, de a Művészház ifjú gárdája - úgy látszik - a lehetetlent is megcsinálja. Megcsinálja pedig úgy, hogy áldozatokat hoz maga is, és nem csak kér - mint a többiek - államtól, fővárostól, műpártolóktól. A nyereményül szolgáló műtárgyakat ugyanis az alapító-tagok majdnem ingyen adják az egyesületnek . " NN Művészház Modern Művészet, 1910. jan 1 1