Gömöry Judit – Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: A Művészház 1909–1914, Modern kiállítások Budapesten (A Magyar Nemzeti galéria kiadványai 2009/2)

KATALÓGUS - X. Dokumentumok

X. DOKUMENTUMOK A Művészház iratanyaga nem maradt fenn, de különböző magán- és közgyűjteményekben fellelhetőek olyan dokumentumok, amelyek képet adnak az egyesület működéséről. Az 1909-ben kiadott Alapszabályok mellett 1910 októberében A Művészház ugye címmel jelentette meg az igazgatóság annak a peres ügynek a dokumentumait, amely a Magyar Művészeti Rt.-vei való szétválás hátterét tárja fel. 1911 márciusában a Kristóf tér 2. alatti II. emeleti lakásban kialakított új galériába költözés alkalmával egy képes ismertetőt adott ki a Művészház, amelyben a korábbi legsikeresebb esemény, az Impresszionista kiállítás fontosabb darabjait reprodukálják, és pár fotó az új termeket a Rippl-Rónai József-kiállításnak enteriőrjeivel mutatja, továbbá bőséges sajtóanyagot közöl a Művészház megalakulása, illetve az új helyre költözés alkalmával megjelent cikkekből A Művészház mint egyesület évi jelentéseit is kiadta, két évkönyv, az 1910. és az 1912. évi maradt fenn, a részletes pénzügyi beszámolók tanulságos képet festenek az egyesület működéséről. A Művészház kiállításokat kísérő rendezvényeiről egy program ad képet, a koncertek és felolvasások egyik résztvevője volt Kenczler Hugó művészettörténész. A Művészház finanszírozásának megoldására 1912-ben egy Művészklub megalapítását határozták el, amelyet eredetileg a Fészek Klubból kilépett művészek kezdeményeztek. Az 1912 utolsó napjaira összehívott alakuló ülésen két tábor rivalizált egymással, az egyik a Japán kávéházbeli művészasztal vezetőivel, Lechner Ödönnel és Szinyei Merse Pállal az élen a Művészház képviselőivel állt szemben. Mivel Szinyeiék kivonultak az ülésről, a másik fél győzött. A két párt összetétele jól leolvasható a két fennmaradt szavazólapon. A botrány miatt a Művészháztól elforduló művészeket Teleki Géza elnök körlevélben, a klub célkitűzéseit propagáló szórólappal próbálta meg belépésre, illetve visszatérésre bírni. A konszolidálódó helyzetről tanúskodik a klub 1913 nyarán megtartott közgyűlésének névsora, amelyen a korabeli művészeti élet számos jeles képviselőjének nevét olvashatjuk. A Művészház 1913 őszén szabadiskolát is indított, amelynek tanárai Rippl-Rónai József, Vaszary János és Kernstok Károly voltak. Az iskola később függetlenedett az egyesülettől, tanárai között más művészházas művészek, mint például Egry József és Vedres Márk megfordultak. 1918-ban kiállítást rendeztek a növendékek munkáiból, az iskola vezetője ekkor Kónyay Elemér, a Művészház hajdani titkára volt. A Művészház a kiadványaiban egységes megjelenésre törekedett, az évek múlásával a kezdeti egyszerű arculatot egyre igényesebb váltotta fel. Jól követhető ez a folyamat a levélpapírokon, változó fejlécen, az egyesület emblémáján, amelyeket Jaschik Álmos tervezett, akárcsak a Művészház díszes tagsági jegyét. A Művészház vizuális karakterét hordozták a kiállítások alkalmával kiadott katalógusok, meghívók és a plakátok. Ez utóbbiak közül négyet ismerünk, egy korai plakát pedig magát az egyesületet reklámozta. A Művészház több folyóirattal állt közeli kapcsolatban, az Aurorát tagjai ingyen kapták, később az Interieur kötődött a Művészházhoz, belőle nőtt ki az egyesület rövid életű, mindössze öt számot megért lapja, a Szabad, illetve Új Művészet. A Művészház vezetőit, tisztségviselőit portrégaléria formájában mutatjuk be. Az egyesület megalapítója és hosszú ideig művészeti igazgatója Rózsa Miklós volt. A róla készült olajkép müncheni tartózkodása alatt készült, a fotókon mint a Nemzeti Szalon titkárát, a frissen nősült műkritikust, a sikeres drámaírót és az elegáns világfit láthatjuk. Gróf Teleki Géza, erdélyi arisztokrata az egyesület elnöke volt, aki anyagi eszközökkel is támogatta a Művészházat, és segített az egyesület kolozsvári szakosztályának megalapításában. A Művészház első felügyelőbizottságában foglalt helyet Ernst Lajos, akit Rózsa még a Nemzeti Szalon igazgatójaként ismert meg. Vágó László 1911-től volt az igazgatóság tagja, 1912-ben ő tervezte a Szegfű utcai palota átépítését, és gyűjteményéből is kölcsönzött a kiállításokra. A jelentős mecénások és gyűjtők közül az Impresszionista kiállításra Kohner Adolf és Nemes Marcell bocsátott nagy kollekciót a Művészház rendelkezésére. Nemes más kiállításokra is (RipplRónai József, Vaszary János) számos művet kölcsönzött gyűjteményéből, ő 1913 elején lett az egyesület igazgatóságának tagja. A Művészház megalakulásakor négy magyar művészt tiszteletbeli tagnak választott, ám Szinyei Merse Pál és Ferenczy Károly az 1912-es Művészklub-botrány miatt kiléptek a Művészházból. Rippl-Rónai József és Kernstok Károly aktív szerepet játszottak az egyesület életében: Rippl-Rónai 1911 márciusában a múvésztanács tagja lett (Kernstokot is ekkor választották