Gömöry Judit – Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: A Művészház 1909–1914, Modern kiállítások Budapesten (A Magyar Nemzeti galéria kiadványai 2009/2)
KATALÓGUS - VII. A Palotafelavató és az Iparművészeti kiállítás
VII.46. Juhász Árpád (1863-1914) Emberalakok, gyermekjátékok, 1910-es évek eleje Keményfalemez, lombfűrészelt, festett, talpa becsapolt, szürkére festett. A famunkát Inotay Lászlóval közösen készítették. A kétoldalas figura színes lakkfestésű. Stilizált öltözék. Proveniencia: vétel Juhász Árpádtól 1913-ban. Kiállítva: 1913, Iparművészeti kiállítás, Művészház (?) Irodalom: Geller Katalin - Keserű Katalin: A gödöllői művésztelep Budapest 1987; Keserű Katalin: Juhász Árpad szerepe a gödöllői művésztelepen. In: StudiaComitensia 10. 41-49. Szentendre 1982.; Sáfrány Zsuzsa: „A matyóviselet dekoratív szépségéről ". Juhász Árpád rajzai és festményei a Néprajzi Múzeumban. In: A gödöllői művésztelep 2003. 150-153.; „...csak néztem és gyönyörködtem". Népművészet a gödöllői művésztelepen. Szerk. Lábadi Károly-Nagy Veronika. Gödöllő 2004. Juhász Árpád (1863-1914) a Mintarajziskolában tanult 1886tól, rajztanári diplomát kapott 1890-ben. 1892-ben munchen és olaszországi tanulmányúton járt, 1894-96-ban Lötz Károly mesteriskolájában tanult. 1905-ben költözött Gödöllőre feleségével, Omelka Vilmával, s élete végéig a művésztelep tagja maradt. 1908-ban grafikáival aranyérmet nyert Londonban, ezek a rajzai még nem népi ihletésűek, a népművészeti téma, a népi motívumok felhasználása a későbbiekben viszont egész művészetét áthatja. A Malonyay-vállalkozás kiemelkedő és kitartó rajzolója volt, mind az öt kötetben szerepelnek munkái. Egyaránt fontos volt számára a művészi tevékenység és az egyszerű dokumentálás. 1910-1914 között sokat tartózkodott Mezőkövesden, itt készült munkáiból viszonylag sok megmaradt. Ez a vidék ihlette egyetlen írását, amelyet rajzsorozat egészít ki. („A matyóviselet dekoratív szépségéről", Magyar Iparművészet, 1913); Gyűjteményes kiállítása volt a Nemzeti Szalonban Faragó Gézával együtt 1912-ben; a Múvészházban mezőkövesdi bábuit mutatta be 1913-ban. A Néprajzi Múzeum sok rajzát, festményét őrzi, az általa gyűjtött matyó hímzésű viseletdarabokkal együtt. Iparművészeti munkásságára is a népművészet, főként a matyó viselet volt hatással: kisméretű, farostlemezből kivágott, festett fafiguráinak többsége a Néprajzi Múzeum tulajdona. Alkotásai vannak még a gödöllői Városi Múzeumban. Asszony, két kezében fehér batyuval. NM, Itsz.: 101806 Barna fejkendős asszony, narancssárga szoknyában, zöldhímzéses köténnyel (sure). NM, Itsz.: 101810 Lépő asszony, profilban, hátán fehér batyuval. NM, Itsz.: 101811 Gyermekét hátán cipelő asszony profilban, szoknyája lila csíkos. NM, Itsz.: 101812 Borjúszájú inges, gatyás legény, köténnyel (sure) és mellénnyel. NM, Itsz.: 101814 Nyitott esernyőt tartó zöldszoknyás, rózsaszín, buggyos ujjú, blúzos asszony, szemben ábrázolva. NM, Itsz.: 101816 Bordókendős asszony profilban, sötétkék ujjasban (litya), rózsaszín szoknyában. NM, Itsz.: 101818 Gyermeket hátán cipelő nő, profilban. NM, Itsz.: 101827 Leányka profilban, sárga kerekű zöld kis kocsiban gyereket húz. NM, Itsz.: 101830
