Gömöry Judit – Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: A Művészház 1909–1914, Modern kiállítások Budapesten (A Magyar Nemzeti galéria kiadványai 2009/2)
KATALÓGUS - VI. Egyéni kiállítások és a Keleti kiállítás
VI. 11. Lándori Vilmos (1872-1923) A rágalmazó, 1910-11 Bronz, m.: 143 cm J. n. MNG, Itsz.: 56.419-N Proveniencia: Lándori 1911-es Művészház-beli kiállításán Budapest Főváros megvásárolta, és a Széchenyi Fürdőben helyezte el Kiállítva: 1911, Italo Brass és Lándori Vilmos gyűjteményes kiállítása, Művészház, kat. II/3. (A rágalmazó) R. o. n. A szobor egy fatönk formájú talapzaton ülő ruhátlan férfit ábrázol, aki kissé balra hajolva, jobb kezével combja fölött átnyúlva a tonk szélére támaszkodik. Bal karja könyökben hajlítva, bal kezének hüvelykujjával válla fölött hátrafelé int. Az inas, csontos, sovány mezítelen férfi arca groteszk grimaszba torzul. Az allegorikus férfiakt a Bibliában, a Talmudban és a rabbinikus irodalomban megbélyegzett bűnhoz, a rágalomhoz kapcsolódik A rágalmazó bűnt követ el, amikor igaztalan állításokkal, vádakkal illet másokat, azok jó hírnevét (legtöbbször alaptalanul) beszennyezi. A rágalmazást már a mózesi könyvek tiltják, mint bűnt a Zsoltárok és Példabeszédek könyve is megbélyegzi. Ilyen értelemben Lándori plasztikája moralizáló mű. Sz. J. VI.12. Lándori Vilmos (1872-1923) A gond árnyéka, 1910 körül Gipsz, m.: 44 cm J. a talapzat jobb oldalán: Lándori MNG, Itsz.: 58.42-N Kiállítva: 1911, Italo Brass és Lándori Vilmos gyűjteményes kiállítása, Muvészház, kat. 111/11, (A gond árnyéka) R. o. n. Lengyel Géza a Nyugat 1911. évi 19. számában a Művészházban rendezett kiállítás kapcsán írja Lándoriról: „Szobrász, aki a világtól elvonulva, mintegy maga-magának kénytelen dolgozni [...] Szinte iskolás példa Lándori esete arra nézve, hogy az így elzárt szobrász belekényszerül úgynevezett eszmék, maga-szülte gondolatok megmintázásába...". Ennek a „gondolat-plasztikának" egyik példája A gond árnyéka című gipsz, amely egy kerekded talapzaton, sziklaszerű emelvénynek támaszkodó, töprengve ülő férfiaktot ábrázol. Bal karjával jobb térdét öleli, összegörnyedt pózban, magába roskadva, összeráncolt szemöldökkel ül, mindez
