Gömöry Judit – Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: A Művészház 1909–1914, Modern kiállítások Budapesten (A Magyar Nemzeti galéria kiadványai 2009/2)

KATALÓGUS - V. Egyéni kiállítások I.

Intézete, kat. 1. (Özv. Vaszary Jánosné úrnő tulajdona); 1961, Vaszary János emlékkiállítása, MNG, kat. 76.; 2007-2008, Vaszary János gyűjteményes kiállítása, MNG, kat. 94 R. Irodalom: Bálint Aladár: Vaszary János új képei. Nyugat, 1912. 7. sz. 653-654.; Jean Preux [Sztrakoniczky Károly]: Vaszary János. A Hét, 1912. 13. sz. 206-207.; (Cs.) [Cserna Andor]: Vaszary János képei a művészházban Egyetértés, 1912. március 24. 13.; (k. k. I.) [Kézdi-Kovács László]: Vaszary János új pikiurája. Pesti Hírlap, 1912. március 24. 10.; (m. e.) [Magyar Elek]: Vaszary János gyűjteményes kiállítása. Magyarország, 1912. március 24. 13.; T. Gy. [Török Gyula]: Vaszary János kiállítása a Művészházban. Magyar Hírlap, 1912. március 24, 14-15.; D. A.: Vaszary János gyűjteményes kiállítása a Művészházban Alkotmány, 1912. március 24. 12-13; (vd) [Várnai Dániel]: Két festő. Népszava, 1912. április 6. 2-3.; Gerő 1925. 231. R.; Haulisch 1963. 22.; Haulisch 1978. 23. Az Egyensúly is, mint a gyűjteményes kiállítás sok más darabja, egy képalkotási problémáról kapta a címét. Ám Vaszarynak olyan egyéni látásmóddal és expresszív erővel sikerült megalkotnia a kompozíciót, ami egyértelmű kritikai sikert hozott számára. Mindemellett akadt olyan kritikus is (Sztrakoniczky Károly), aki a Nyolcak művészetének hatását fedezte fel rajta. Ugyancsak Egyensúly címen kiállított nagyméretű tusvázlatát - amely vázlatszerűségénél fogva jóval erőteljesebb, mint a túlzottan letisztult festmény - a Szépművészeti Múzeum vásárolta meg, és Teherrel mozgó nőként vették leltárba.

17 Valószínűnek tűnik, hogy a kiállítás katalógusában Teherrel mozgó alak címen Vaszary a kompozícióhoz készített vázlatait és előtanulmányait állította ki, innen eredhet az átnevezés.'

3 Kortárs források alapján nem bizonyítható, hogy a festmény valóban a Levétela keresztről ábrázolásaként készült, mégis ezt támasztja alá, hogy terhet hordó férfiakról készült tanulmányrajzai között másképp komponált Levétel-ábrázolás is maradt fenn. 1911 -es itáliai korútját követően valóban megfigyelhető a vallásos témák megszaporodása Vaszary művészetében. Pályája kezdetén megrendelésre készített oltárképeket, s a megbízások hátterében legtöbbször rokona, Vaszary Kolos pannonhalmi apát, későbbi hercegprímás támogató szándéka állt. Az 1910-es évek elejétől folyamatosan foglalkoztatták olyan újszövetségi témák, mint a Krisztus siratása vagy a Keresztlevétel, igaz, végül a húszas évek Golgota-ábrázolásaiban alkotott maradandót. D. O. V.11. Vaszary János (1867-1939) Női arckép, 1912 korul Olaj, vászon, 69x55,7 cm J. n. MNG, Itsz.: 51.718 Proveniencia: Vaszary János hagyatékából, 1951. Kiállítva: 1912, Vaszary János gyűjteményes kiállítása, Művészház, kat. 142. (Profil, 3000 kor) R. 6.; 1940, Vaszary János emlékkiállítása, Gróf Almásy-Teleki Éva Művészeti Intézete, kat. 132. (Profil [A művész feleségének arcképe]); 1961, Vaszary János emlékkiállítása, MNG, kat. 78. (Női profil); 2007-2008, Vaszary János gyűjteményes kiállítása, MNG, kat. 93. R. Irodalom: Lázár Béla: Vaszary János. In: Uő.: Tizenhárom magyar festő. Budapest 1912 219-220.; (m. e.) [Magyar Elek]: Vaszary János gyűjteményes kiállítása. Magyarország, 1912. március 24. 13.; (N. M.) |Nemes Mihály]: Vaszary János kiállítása a Művészházban. Budapest, 1912. március 24. 10.; Gerő 1925. 241-252. R. 246.; Haulisch 1978. 23.; Vaszary 2007. 215. kat. 93. (Danyi Orsolya) R.