Gömöry Judit – Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: A Művészház 1909–1914, Modern kiállítások Budapesten (A Magyar Nemzeti galéria kiadványai 2009/2)
KATALÓGUS - V. Egyéni kiállítások I.
V.4. Rippl-Rónai József (1861-1927) Apám és Lajos öcsém, 1906 Olaj, lemezpapír, 72x100 cm J. j. f.: Róna Magántulajdon Proveniencia: báró Kohner Adolf, majd Wertheimer Adolf, illetve Wertheimer Ilona tulajdonában. Kiállítva: 1907, I. csoportkiállítás, Nemzeti Szalon, kat. 78. R.; 1911, Rippl-Rónai József retrospektív kiállítása, Művészház, kat. II/37. [Apám és Lajos öcsém hegedűvei 4000 kor); 1998, Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása, MNG, kat. 82. A kettős portrén a művész kisebbik öccsét, Lajost és idős édesapját örökítette meg, a harmadik szereplő pedig a testvér kedves időtöltésére utaló hangszer, a hegedű. A kettős portré kedvelt képformája volt Ripplnek, az első ilyen típusú alkotás 1895 körül a szüleiről készült szembenéző portréja, ezt követi majd a kukoricás korszak számos, barátait és testvéreit ábrázoló olajképe. A Művészház 1911-es retrospektív tárlatán a festmény egy kiállítási egységben volt látható a Kalitkás nővel, a szülőket ábrázoló teljes alakos képpel és a Karácsony című 1903-as festménnyel. Ez nem volt véletlen, hiszen mindegyik mű fontos állomása az életműnek, egy-egy korszakhatárt vagy korszakváltást jelez. A meleg tónusokból, barna és fekete színekből alkotott férfias kép még magán hordozza az enteriőrképek érzelmi bensőségességét, azonban az egységes, minden korábban megszokott részletet, kedves tárgyat nélkülöző dekoratív háttér már stílusbeli változást sejtet. F. M. V.5. Kernstok Károly (1873-1940) Agitátor a gyár kantinjában (Agitátor), 1897 Olaj, vászon, 169x220 cm J. j. I.: Kernstok Károly 897 MNG, Itsz.: 1528 Proveniencia: 1897-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium vette meg a művésztől, így került a debreceni Déry Múzeumba. Később a Szépművészeti Múzeum, majd a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona. Kiállítva: 1897, Tavaszi tárlat, OMKT, Műcsarnok, kat. 252. (Agitátor egy gyár kantinjában, 2000 kor.) R.; 1900, Exposition Universelle de 1900, Párizs, kat. 64. (Cantine d'une fabrique); 1911, Kernstok Károly retrospektív kiállítása, Muvészház, kat. 26. Irodalom: Kernstok Károly: Vacsorán Munkácsynái A Toll, 1936. 86. sz. 98.; Végváry Lajos: A Munkácsy-iskola. Szabad Művészet, 1950. 4. sz. 193.; Végváry Lajos: Réti István Agitátor című képérői Szabad Művészet, 1954. 5. sz. 220.; Horváth Béla: Lenin a margón. Művészettörténeti Értesítő 14(1965) 2. sz. 143-147.; Horváth 1968 442-443.; Dévényi 1970 5. Pályája elején Kernstok a Münchenben és Párizsban elsajátított plein air naturalista stílusban festett, azonban kortársaival ellentétben előszeretettel választott komoly témát. A századelő munkássztrájkjai idején aktuális témának számító agitátor alakját több művén is megjelenítette. Választásában hatással lehetett rá Munkácsy Mihály Sztrájk (1895) című műve, melyet volt alkalma látni 1895-ben Párizsban, amikor a mester vasárnapi ebédre invitálta tobb fiatal festővel egyetemben. Igazi apropóját valószínűleg egy új rokon, Porth György, a magyar szociáldemokrácia egyik jelentős alakja szolgáltatta, aki 1890-ben házasodott be a Kernstok családba, és 1894-től egy fedél alatt lakott velük. Elképzelhető, hogy a Porth által szervezett 1897-es téglagyári sztrájk közvetlen előképe volt a festménynek Az Agitátor a gyár kantinjában a kedélyes hangvételt mellőző témaválasztásával, és Courbet naturalista műveiről ismert, óriási léptékű alakjaival kimagaslott a korszak szórakoztató, adomázó jellegű zsánerképeinek színvonalából. Amikor 1897-ben a Műcsarnok tavaszi tárlatán bemutatta a festményt, a kezdő művész jelentős sikert aratott. A kritikusok megdicsérték, az állam pedig megvásárolta a merész témájú alkotást. K. B.
