Bakos Katalin - Manicka Anna szerk.: Párbeszéd fekete-fehérben, Lengyel és magyar grafika 1918–1939 (MNG, Warszawa–Budapest, 2009)

II. HÁROM SZÓLAMBAN A LENGYEL ÉS MAGYAR MŰVÉSZETRŐL, MŰVÉSZETTÖRTÉNETRŐL ÉS TÖRTÉNELEMRŐL - Tokai Gábor: Lengyelország és Magyarország művészeti kapcsolatai a két világháború között

Művészeti kapcsolatok A művészeti kapcsolatok hátterét a hivatalos szintű kulturális kapcsolatok biztosították, amelyek jobbára a politika függvényében alakultak. 1930-ban gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter európai körutazása során Lengyelországba is ellátogatott, ahol a magyar-lengyel szellemi kapcsolatok történetéről tartott előadást. 1933 őszén a Báthoryünnepség adott alkalmat a kapcsolatok kölcsönös látogatásokkal való élénkítésére. Ez alkalommal Magyarország hercegprímása és Kállay Miklós földművelésügyi miniszter utazott Krakkóba és Varsóba, majd rövidesen Budapestre érkezett Lengyelország hercegprímása és Leon Janta-Potczyński miniszter. 1934-es látogatása során írta alá Gömbös Gyula a két ország közti kulturális egyezményt. 1935-ben Hóman Bálint kultuszminiszter látogatott Varsóba, ahol ez alkalommal avatták fel a Magyar Intézetet, és hivatalos jegyzék született a budapesti Lengyel Intézet létrehozásáról is. amely azonban csak 1939 tavaszán nyitotta mega kapuit. A kulturális kapcsolatok szélesebb alapjait igyekeztek lerakni az egymás megismerését célzó kiadványok. Marian Zyndram-Kościałkowski miniszterelnök 1936-os látogatásának tiszteletére jelent meg egy reprezentatív, kétnyelvű Magyarország-Lengyelország album. A tekintélyes méretű kiadvány lengyel és magyar szakemberek írásain keresztül, laza szerkezetű párbeszéd formájában szándékozott bemutatni egymásnak a két országot, gazdag képanyaggal, lényegében az élet minden területét felölelve. A kötetben megjelent négy művészettörténeti tanulmány jobbára a történeti korok bemutatására koncentrál, Gerevich Tibor írása pedig kifejezetten a 15-16. századi lengyel-magyar művészeti kapcsolatokkal foglalkozik. Ezekre a többi szerző is kitér, akik azonban röviden a kortárs művészetet is bemutatják. Míg Lyka Károly a hivatalos kultúrpolitika által támogatott római iskola művészeire fordítja a legnagyobb figyelmet, Władysław Tatarkiewicz a Rytm csoport művészeit emeli ki. A korának művészeire is kitér Tadeusz Pomian Kruszyński sajátos lengyel szempontként az egyházművészetet tárgyaló tanulmányában. Az album egyik szerzője. Komoróczy György levéltáros mindenki számára elérhető, rövid és könnyen áttekinthető ismeretterjesztő művet állított össze a hatalmas tanulmánykötetből, A mai Lengyelország címmel.

5 A következő évben megjelent kötet jelentőségét a rövidség nem kisebbíti: a szerző számos eredeti forrást is felhasznált.

6 Egymás megismerését céloztáka kölcsönös bemutatkozó művészeti tárlatok is. Lengyelországban a külföldi kiállításokat a varsói TOSSPO (Tow. Szerzenia Sztuki Polskiej wśród Obcych - Lengyel Művészetet Külföldön Terjesztő/Propagáló Társaság).

7 míg Magyarországon 1920 tavaszától a „Külföldi kiállítások végrehajtó bizottsága''. 1922 végétől pedig a Magyar Országos Képzőművészeti Tanács külföldi kiállítási bizottsága szervezte.

8 A két ország külföldi művészeti kapcsolatai elsősorban nem egymás felé irányultak, de a törekvések hasonlóak voltak.

9 Mindkét állam a német nyelvterületen, Olaszországban és a skandináv-balti térség országaiban rendezte legtöbb kiállítását, melyek után. nagyjából egyforma arányban, Anglia, Hollandia és Belgium következelt. A két ország művészeti kapcsolatait az 1926-ban a Nemzeti Szalonban rendezett lengyel grafikai kiállítás nyitotta meg.

10 Ez korántsem véletlen: a háborút követő évek Magyarországán élénk érdeklődés mutatkozott a grafika iránt, és egy ilyen vándorkiállítást bizonyára könnyebb is volt elhozni. A kiállítás anyagát a varsói Képzőművészeti Egyesület állította össze, és Helsinki, Oslo, Koppenhága. Hága. Brüsszel. Párizs. Prága és Belgrád után érkezett Budapestre.

11 A katalógus előszavát, melynek nagy részét az 1890-1914 közti időszak ismertetése teszi ki. Witold Bunikiewicz Edmund Bartłomiejczyk, Janosik, 1922, 11/39