Bakos Katalin - Manicka Anna szerk.: Párbeszéd fekete-fehérben, Lengyel és magyar grafika 1918–1939 (MNG, Warszawa–Budapest, 2009)

III. KATALÓGUS - 2. HAGYOMÁNYKERESÉS - - Könyvillusztráció

Könyvillusztráció BK: A húszas évek Magyarországon a rézkarc fénykora volt. ezt az évtized végétől a fametszet dominanciája váltotta fel. A nyomdai sokszorosításra is alkalmas magasnyomású technika előtérbe kerülése összefüggésben volt a könyvművészet fellendülésével. A minőségi könyv fontosságát hangsúlyozták az új iparművészeti programok szerzői, akik a háborús veszteségek feletti kétségbeesést félretéve aktív tevékenységre bíztattak a magyar kultúra fejlesztése érdekében. A gazdasággal szoros kapcsolatban álló iparművészet nemzetközi szintű, de sajátosan magyar produkciójában a nemzet életerejének bizonyítékát látták, s a magyar kultúra ápolását a többi nemzet közötti fennmaradás egyik alapfeltételének tekintették. Ennek a felfogásnak a jegyében a könyvművészet korábbi műhelyeihez, a vidéki, kis családi vállalkozásként működő Kner és Tevan kiadókhoz újak csatlakoztak, közülük az Amicus játszotta a legfontosabb szerepet a könyvművészet szempontjából. Vezetője, Reiter László maga is grafikus volt. aki a szakmai testületek, mint például az 1921-ben megalakult Magyar Bibliophil Társaság vezetőségének tagjaként szervező szerepet töltött be. A művészek maguk is keresték az irodalmi szöveghez kötődő kifejezési módokat. A hatalmas történelmi traumákon átment, súlyos társadalmi problémákkal küzdő Magyarországon sok művész elvetette az esztétikai kísérletezést, és - tudatosan szembefordulva a l'art pour Tart elvével, hangsúlyozottan tartalmi művészet hirdetett. Átfogó korértelmezésre törekedtek, s ehhez a világirodalom emblematikus műveiben, a kortárs irodalom remekei-ben és a Bibliában nyertek támpontokat. A húszas évek elején született bibliofíliáknál még gyakori volt a mély- és a síknyomású technika. Gara Arnold színes rézkarc technikával készített /4/7>'eg//z-illusztrációit igen magasra értékelte a kritika. A mívesen kidolgozott, dekoratív lapok és az ötletes stílusidézet módszere a festőként induló, sokoldalú art deco iparművész kezére vallanak. Fáy Dezső először litografált könyvillusztrációival szerzet hírnevet. 1929-ben a nagy Franklin kiadó kérte fel Arany János A nagyidai cigányok című komikus verses eposzának illusztrálására. Fáy, a középkori német tradícióhoz visszanyúlva, a vékony vonalas fametszetet használta fel a 19. század Magyarországát megidéző karakterfigurák, groteszk jelenetek megelevenítésére. Dante Isteni színjátékának illusztrációiban már a 20. századi fametszet előrevivője, az expresszionizmus hatása érezhető, kiegyensúlyozott a fekete és fehér aránya, a vonal és a foltszerepe. Bár a sorozatot méltató korabeli kritika említette a Révai kiadó nevét, és az irodalmi életben valóságos Dante-revival zajlott, Fáy illusztrációi nem jelentek meg könyv formában. Bartoniek Anna megbízás nélkül, saját érdeklődésétől hajtva készítette el Dante-illusztrációit. 1932-ben Goethe halálának 100. évfordulója alkalmából nemzetközi kiállítás nyílt Lipcsében. Goethe előtt tisztelegve 100 tipográfus készített kompozíciót, és 100 grafikus nyomtatott néhány lapot a Faust egy tetszőleges jelenetének ábrázolásával. A magvarok mindkét kategóriában szerepeltek, a grafikusok közül heten vettek részt. Molnár-C. Pál és Divéky József itt bemutatott munkáit modernitás és archaizálás harmonikus egyensúlya jellemzi. A Könyvbarátok Szövetsége megrendelésére készült Szabó Lőrinc Reggeltől estig. Eg\' repülőutazás emléke című versciklusának kiadása Molnár-C. Pál illusztrációival. Szabó Lőrinc szabadversekben örökítette Gara Arnold, Na balu u regenta, il. do Eugeniusza Oniegina I A kormányzó bálján ill. a Jevgenyij Anyeginhez I At the Governor's party, 1920, 11/13