Bakos Katalin - Manicka Anna szerk.: Párbeszéd fekete-fehérben, Lengyel és magyar grafika 1918–1939 (MNG, Warszawa–Budapest, 2009)

III. KATALÓGUS - 2. HAGYOMÁNYKERESÉS - - Árkádia

Arkadia BK: „...a megbékélt ember, a természet és a régiek értelmében való szolid mesterség gondolata..."

15 A forradalmak, majd az ellenforradalom és a konszolidáció nyomán kialakuló konzervatív politika és kultúrpolitika, valamint az értelmiség, a művészek nagyszámú emigrációja hatalmas törést okozott az ország kulturális életében. A vesztett háború mélyreható gazdasági és társadalmi következményei megrázták az országot, az elcsatolt területek fájó hiánya uralta az élet minden területét. Az itthon maradt művészek számára a nyomasztó légkört még tetézte, hogy a nagy nemzetközi központoktól elzárva kellett újrakezdeniük az alkotómunkát. A Képzőművészeti Főiskola grafikai részlegének karizmatikus vezetője Olgyai Viktor volt. aki a századelőn elindította a grafikai oktatást, s 1921-ben megint újraindította, nemcsak grafikusokat, hanem festőket is odavonzva. Tanítványai számára a grafika szerepe nem az analízis, nem a médium sosemvolt közlésformáinak a felfedezése volt, ami egy új társadalom előhírnöke, ahogy ezt az emigráns művészek látták. Éppen ellenkezőleg, a klasszikus hagyományokat, az állandó értékek megragadását tartották szem előtt. A Szépművészeti Múzeum gyűjteményében őrzött manierista és barokk grafikai mesterművek tanulmányozásán kicsiszolt technikával megjelenített mitológiai és biblikus jelenetek, a portrék és a csoportos portrék azonban nem historizálást képviselnek, hanem a tízes évek avantgárdjának azt a kettősségét viszik tovább, ami innováció és tradíció összeegyeztetésében nyilvánult meg. A tízes évek kuboexpreszszív hagyományának a követését mutatja Aba-Novák Pihenő a szabadban című rézkarca. Újdonsága az erőteljes fényhatások kiaknázása, amelyben az Olgyai mester által az „ifjú rézkarcolók" elé például állított Rembrandt grafikáinak drámaiságára ismerhetünk. Patkó Károly Fürdőzők pihenője és Gyümölcsszedés című művei a művész jellegzetes, plasztikusan modelláló előadásmódjában készültek. A kerekded körvonalú, antik szobrokra emlékeztető emberi testek súlytalanok, mintha fény hatná át őket. Varga Nándor Lajos Allegória.„Örömfa alatt" című kompozíciója a sokalakos, mozgalmas, manierista mesterművek örököse. Az Árkádia-téma nagy hagyományokra tekinthet vissza a századelő modern magyar művészetében. Ami akkor egy boldog jövő vágyának extatikus kifejezése volt, az most a kataklizmákra következő higgadt, nem egyszer rezignált reflexió. A húszas évek közepétől a Szőnyi István köré csoportosuló fiatalok grafikában és festészetben is a hazai tájak felé fordultak, az időtlen szépség helyett a magyar vidéket és alakjait, a „paraszt-Árkádiát" jelenítve meg. Aba Nóvák Körmenet és Szőnyi István Röghöz kötöttek című munkái a paraszt zsáner műfajának ezt a modern, őszinte, átélt megújítását fémjelzik. Szőnyi István a festői Dunakanyarban elhelyezkedő Zebegényt választotta állandó lakhelyül, melynek csodás panorámáját grafikáiban is sokszor megörökítette. Varga Nándor Lajos, Alegoria. Pod drzewem radości I Allegória „Örömfa alatt" I Allegory "Under the Joy tree", 1927, 11/9