Bakos Katalin - Manicka Anna szerk.: Párbeszéd fekete-fehérben, Lengyel és magyar grafika 1918–1939 (MNG, Warszawa–Budapest, 2009)

III. KATALÓGUS - 1. VÁROS. TÖMEG. GÉP. A MODERNIZMUS ARCAI - - Az építés eszméje. Konstruktivizmus és geometrikus absztrakció

Oroszországban tanult, de jobbára Németországban képezték magukat ­ebben a két országban az avantgárd művészet teljes pompájában virágzott akkortájt. Sajnos a lengyel konstruktivisták műveinek többsége nem maradt fenn. sok mű csak a 20. század 1950-es, 1960-as éveiből származó rekon­strukcióban létezik. Witkacy találóan fogalmazta meg „a mai festészet »köny­nyűségét« a régi »nehézségéhez« viszonyítva": minden mostani ..képet sokkal könnyebb másolni, mint Tiziano képeit például". 7 Az avantgárd alkotók ese­tében a rekonstrukció nem csökkenti a mű értékét - ők egységesen a mecha­nizálás mellett foglaltak állást, és ellenezték a szélsőségesen individualista alkotói magatartást -, mégis, a művészet-történészek, főképp a muzeológu­sok számára ezek az első. eredeti absztrakt művek nagyobb értéket képvisel­nek, mint a háború után készített rekonstrukciók. Lengyelország első konst­ruktivista művészeti központja paradox módon a konzervatív Krakkóban volt: itt adta ki Tadeusz Peiper (1891-1969) a Zwrotnica (Váltó) című lapot. Ő úgy vélte, hogy a megszállások és a háború alatt tönkretett országnak mindenekelőtt arra van szüksége, hogy a városok kiépüljenek. Ehhez kapcsolódott Peiper negatív véleménye a népművészetről, amely - szerinte - ugyan segített meg­találni a nemzeti stílust, de valójában sablonosán készül vidéken. Leghíresebb cikkének címe: Város. Tömeg. Gép. A lengyel avantgárd alkotókat egyesítő legfontosabb csoportosulás a Blok (1924-1926) nevet viselte. A Blok című lapban jelentek meg többek között Moholy-Nagy László munkái is. A csoport szétesése után a tagok többsége átment a Praesens nevű tömörülésbe (1926-1929), amely programjában vállalta a ..tárgy nélküli képzőművészetet". ..a képzőművészeti alkotóelemek viszonyainak egyensúlyát kifejező" absztrakt művészetet 8 (ajánlotta még az aszimmet­rikus mérték alkalmazását is). A Praesens tagjai elvetették az alkotói individualizmust, és a művészi alkotás mechanizálását támogatták; javasolták a produktumok szabványosítását, és haszonelvű­séget követeltek, például hogy az építészetben az épület formája határozza meg a funkcióját. A Praesens szétbomlása után a szervezet tevékenységét az a.r. („artyści rewolucyjni", azaz for­radalmi művészek) elnevezésű csoportosulás folytatta 1929 és 1936 között. Központjuk a munkások lakta Lódź volt. itt helyezték letétbe az a.r. csoport híres Nemzetközi Művészeti Kollekcióját. Azokban az időkben az egyetlen kimondottan baloldali lap a Mieczysław Szczuka (1898-1927) által a Lengyel Kommunista Párt megbízásából szerkesztett Dźwignia (Daru) című folyóirat volt. Itt el kell mondanunk, hogy a Lengyel Kommunista Pártnak nem volt könnyű: 1919-ben betiltották működését a II. Köztársaság területén. A háború előestéjén pedig - jobboldali-nacionalista elhajlás vádjával - saját központja, vagyis a Kommunista Internacionálé Végrehajtó Bizottsága oszlatta fel. A Dźwignia hasábjain Szczuka, némi joggal, azért aggódott, mert „a politikai forradalmiság a kul­turális ügyek terén az abszolút elburzsujodással jár együtt", és mert ..a proletár jelleg elkerül­hetetlenül összekötődik a silánysággal". 9 Más avantgárd művészek, olyanok, mint Henryk Stażewski vagy Władysław Strzemiński, szintén pontosan megértették, hogy a modern művészet számára a Szovjetunió-féle totalitárius rezsimek fenyegetést jelentenek. Henryk Berlewi Hollandiában és Németországban tanult, és - Władysław Strzemiński, Henryk Stażewski valamint Mieczysław Szczuka mellett - a legkiválóbb konstruktivista avantgárd alkotók közé tartozott Lengyelországban, pedig jónéhány évre „elárulta" az avantgárdot, hogy színtisztán naturalista portréfestészettel foglalkozzon. Berlewi 1923-ban dolgozta ki mechanofaktúra-dmételét. Elképzelése szerint a modern kor követelményeinek megfelelő műalkotás minőségét alapvetően meghatározza a textúra, azaz „a megfestett kép felülete, az ecsetkezelés módja (iránya) és a festék felvitele, a festékréteg vékonysága vagy vastagsága, a mattság vagy a fényesség, szemcsésség vagy si­maság", valamint „a színek intenzitásának foka". A különböző anyagok (homok, üveg, újságpapír stb.) ekvivalenciáján alapuló, a változatos faktúrákat egységes rendszerré szervező alkotási folyamat Forbáth Alfréd, Kompozycja horyzontalna, lata 20. - lata 60. XX w. / Horizontális kompozíció, 1920-as évek/ 1960-as évek / Horizontal Composition, 1920's-1960's, 1/36

Next

/
Oldalképek
Tartalom