Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Belső utak képei – Art Brut Ausztriában és Magyarországon, Válogatás osztrák műhelyekből, valamint a budapesti Pszichiátriai Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/5)
Szücs György: „Meg nem írt novella főhőse" Gróf Teleki Ernő rajzai
iróniája, hogy 1945 után sem Socol, sem a miniszter Hatieganu nem állhatott ki Teleki Ernő mellett, mert hamarosan mindkettejüket börtönbe csukták. 7 Kelemen Lajos: Kolozsvár építészeti és művészeti emlékei a XIX. század közepéig. In: Uő: Művészettörténeti tanulmányok II. Bukarest, 1984.149. 8 Gróf Komis: i. m. (3.j.) 138. 9 A szobrok egy része a besztercei múzeumba került, több töredékkel együtt az Esterházy-címert B. Nagy Margit juttatta el a Kolozsvári Történeti Múzeumba. A világháború után a lakatlan kastély képeit elhordták. B. Nagy Margit: Stílusok, művek, mesterek. Bukarest, 1977. 13-23, jegyzetek: 142-143. Teleki Ernő 1974-es határidőnaplójába beragasztott egy 1941-ben készült fotót, amely az egyik paszmosi szobát ábrázolta. A falon függő nagyméretű kép két oldalán, egy-egy falfülkében embernagyságú Mária a gyermekkel-, illetve Nepomuki Szent János-szobor látható, valószínűleg ezek állhattak egykoron a főkapunál. A kastély jelenlegi állapotában romos, a bejárat feletti címerpár lezuhant, az épületet a megyei önkormányzat árusítja. Ld. ehhez: Ana Dragu: Ruinele castelor Teleki asteapta cumparatori. Romania libera, 31 Martié, 2008. Internetes változat: http://www.romanialibera.ro/editie-Nationala/domeniu-documentar.html 10 Itt szeretnék köszönetet mondani a Teleki családnak, Teleki Kálmánnak, Juliannának és Lászlónak, valamint Cs. Erdős Tibornak, Komis Gabriellának, Ludvig Daniellának, Murádin Jenőnek, dr. Szász István Tasnak, Szentkirályi Miklósnak, Tibori Szabó Zoltánnak, özv.Vetró ArtúrnénakésVetró Andrásnak, hogy segítségükkel pontosíthattam Teleki Ernő életrajzát. 11 Anavi Ádám: Az uradalom helyén (1950). In: Hazánk magyar költői. Szerk.: Székely János. Bukarest. 1953.1 1. 12 Gál Mária: D. O. (Kényszerlakhely). Az erdélyi föld és földbirtokosság sorsa a második világháború után. Kolozsvár, 1996. 13 I. m. 51. A kötetben közölt mácini visszaemlékezésekben nem fordul elő Teleki Ernő neve. 14 Teleki László 2008. június 18-án kelt levele a szerzőhöz. 15 Budapest, 1996. április 17. Földes Mária megkérdezése. Erzsi néni akkor találkozott vele, amikor Teleki Pál halálakor egy emlékérmet rendelt Ferenczy Bénitől. A Telekiérem repr.: Kontha Sándor: Ferenczy Béni munkássága a két világháború között. Művészettörténeti Értesítő 28 (1979) 164. Az ezüstből vert érem hátlapjának felirata: „Nagy fiának a Teleki nemzetség". 16 Repr.: Gróf Komis: i. m. (3. j.) 19. 17 Dr. Szász István Tas közlése, illetve 2008. július 21-én kelt levele a szerzőhöz. Szász István Tas a műemléki munkát 1959-ben édesapja, dr. Szász István révén kapta meg, aki korábban az EMGE ügyvezető alelnöke,Teleki Béla munkatársa, majd a Bolyai Egyetem alapító tanárainak egyike volt. A jogi- és közgazdasági fakultás, majd más intézményeknél a magyar tanszékek folyamatos megszüntetése után segédmunkási besorolásban, lényegében raktárosként és munkaszervezőként dolgozott együtt a hasonló státuszba került Teleki Ernővel. Már korábbról ismerték egymást, mert az 1936-ban induló Hitel folyóiratot Szász István Vulcan utcai házában szerkesztették. Az itt tartott összejöveteleknek beszélgető-vitatkozó kültagja volt Teleki Ernő is. 18 Kuncz Aladár: Fekete kolostor. Feljegyzések a francia internáltságból. Bp., é.n. [1938] 8 57-58. 19 A rajzokról sokan tudtak, de csak kevesen láthatták őket. Szentkirályi Miklós restaurátor 1968-1972 között tanult Kolozsváron a Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémián, s ezalatt az idő alatt gyakran megfordult Teleki Ernőnél, aki egyszer neki is megmutatta rajzait. 20 A rajzstílus változatlanságát a dr. Szász István Tasnál található, eredetileg az édesapjának ajándékozott 35 lap dokumentálja, amelyek 1958-1968 között készültek. Az egyik karikatúra barátját ábrázolja a„dr. Szász István 1963 XII. 16TE"felirattal. 21 A gernyeszegi kastély utolsó tulajdonosáról Id.: Marosi Ildikó: Örökbe hagyott beszélgetés gróf Teleki Mihállyal. Bp., 1999. 22 A szintén a piaristáknál tanuló, két évvel idősebb Passuth László önéletrajzi kötetében fel is villantja a két matrózblúzos grófi csemete alakját: Kutatóárok. Bp., 1966.106. 23 Határidőnaplójának bejegyzései szerint barátai elsősorban a művészvilágból kerültek ki (Cs. Erdős Tibor, Tassy Demian, Fülöp Antal Andor, Miklóssy Gábor, Nagy Imre, Vetró Artúr). A róla készült rajzokból, szobrokból, plakettekből külön kis kollekció állítható össze. A Magyar Nemzeti Galériába került hagyatékban a Szent Mihály-templom falképrestaurátorának, Darkó Lászlónak négy portréja (kettő 1958-ból, kettő 1961-ből), a kolozsvári akadémia festészeti tanárának, Cs. Erdős Tibornak három (kettő 1958-ból, egy 1973-ból), valamint a szobrásztanár Vetró Artúrnak egy 1958-as rajza található, amely egy patinázott gipsz, terrakotta és fémöntvény változatban is elkészült dombormű alapjául is szolgált. Kolozsváron Vetró-hagyatékban még egy 1969-es terrakotta fej (Ernesto), Gergely István hagyatékában pedig egy gipsz plakett maradt fenn. Nagy Imre 1965-ben készült rajzát a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban őrzik (Itsz.: 2085). Csomafáy Ferenc Erdélyi arcképcsarnokom című fotókiállításának anyagába szintén beválogatta Teleki Ernő portréját. Az anyagot először 2002-ben Kolozsváron mutatták be, azóta erdélyi és magyarországi vándorkiállításon szerepel. 24 Kelemen Lajos: Régi műtárgyak kiállítása Kolozsváron. Művészeti Szalon, 1926.3. sz. 11. 25 Ne feledjük, hogy a Telekiek közvetlen környezete, a barokk mitológiai szobrok, a valódi és képzelt címerállatok (a Teleki-címerben: vadkecske, kétfejű sas, unikornis, kettős farkú oroszlán), az angolkertek groteszk figurái vagy a kastélyok festett termeiben lévő növényi-állati ornamentika mennyi ötletet adhat egy fantáziavilág létrehozásához. Például a gernyeszegi kastélyban található 18. századi „kerti törpék" olyan karikatúraszobrok voltak, amelyek XVI. Lajost, Mirabeaut és két „vásárcsarnoki nőt" gúnyoltak ki. Bíró József: A gernyeszegi Teleki-kastély. Bp., 1938.62-63. A fantasztikus ornamentikához Id.: Fantastische Formen. Ornamente von Dürer bis Boucher. Ausstellungskatalog. Hrsg.: Gerd Unverfehrt. Göttingen, 1992. 26 1961-ben Teleki Ernő például 533 db régi érmét adott el a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumnak (Itsz.: III./3048). Teleki Cécile halála után unokaöccse, DegenfeldSchonburg Pál a Szépművészeti Múzeumnak ajándékozta Giovanni Andrea Sirani (1610-1670) Eszter Ahasvérus e/óftcímű festményét (Itsz.: 83.7). Testvére, Sándor pedig 1992-ben két, több darabból álló, 19. század végi férfi díszmagyar öltözéket adományozott az Iparművészeti Múzeumnak (Itsz.: 92.44.1-4, 92.45.1-5). A tárgyak eredetileg Teleki Andor, illetve Ernő gyűjteményében voltak. 27 A külső és belső emberi tulajdonságok állati analógiáinak kultúrtörténetéhez, a zoomorfizmushoz Id.: Vígh Éva: „Természeted az arcodon". Fiziognómia és jellemábrázolás az olasz irodalomban l-ll. Szeged, 2006. 28 A tudatosságra, a művészettörténeti analógiák ismeretére utal, hogy 1977-es határidőnaplóját egy neki küldött Bosch-képeslappal indította. Hagyatékában pedig fennmaradt egy feltehetően levélben kapott, illusztrált újságcikk, amelyben a Feliksz Juszupov herceggel, Raszputyin egykori gyilkosával készült riport számos Telekiéhez hasonló groteszk rajzot reprodukált. Edmondé Charles-Roux: Prince Youssoupoff. Vogue, 1 January, 1965.131-132. 29 Karnevál. A Pesti Napló Képes Melléklete, 1935. február 2.4. Repr.: Molnos Péter: Gróf Batthyány Gyula. Az elveszett Magyarország festője. Bp., 2007. 225; Kupleráj, 1920. Magántulajdon. Repr.: A magyar festészet rejtőzködő csodái. Válogatás magyar magángyűjteményekből II. 1920-1984. Szerk.: Virág Judit -Törő István. Mű-Terem Galéria, Bp., 2005.133. 30 Fresques et frasques par Ben Myll (1923). Fakszimile kiadás: Politikusportrék. Bánffy Miklós karikatúrái 1921. Bp.-Kolozsvár, 2006. Korabeli riport: Barabás Loránd: Látogatás gróf Bánffy Miklósnál, aki vígjátékot ír, rajzol, olvas és nem foglalkozik politikával. Pesti Napló, 1925. december 25.17. 31 Bánffy Miklós: Maskara. Bolondság három felvonásban. Bp., é.n. [1926].„A carricatura pedig már önmagában is úgy kiéli a nevetségest, hogy cselekvényfejlesztésre nem alkalmas s további leleplezésre nem szorul. A carricatura tulajdonkép csak mind állókép, mind rajz hatásos, mert önmagában befejezett szemlélet s cselekvénybonyolításra nincs benne erő" - írta kritikájában Kristóf György irodalomtörténész, egyetemi tanár: Maskara. Pásztortűz, 1926. május 23. 239. 32 Illés Endre: A dilettáns. (Arcképvázlat Bánffy Miklósról). Kortárs, 1965. 1. sz. 67. (További közlései Illés Endre gyűjteményes köteteiben). 33 Jakab Irén: Képi kifejezés a pszichiátriában. Pszichiátriai és művészeti elemzés. Bp., 1998. 34 A rútság története. Szerk.: Umberto Eco. Ford.: Sajó Tamás. Bp., 2007. 35 Teleki Ernő 1979. december 4-én kelt levele dr. Farkas Tibornak. Magántulajdon. 36 Dr. Czakó Józsefné sz.Teleki Julianna 2008. június 9-én kelt levele a szerzőhöz. 37 Teleki Ernő 1980-as határidőnaplója néhány bejegyzés, kusza próbálkozás kivételével már teljesen üres volt.
