Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Belső utak képei – Art Brut Ausztriában és Magyarországon, Válogatás osztrák műhelyekből, valamint a budapesti Pszichiátriai Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/5)

Szücs György: „Meg nem írt novella főhőse" Gróf Teleki Ernő rajzai

Szűcs György „Meg nem írt novella főhőse" Gróf Teleki Ernő rajzai A kezdetek már-már a feledés homályába vesznek. 1989 második felében történhetett, hogy Lengyel Beatrix, a Magyar Nemzeti Múzeum történésze „érdekes rajzok miatt" egy titokzatos találkára invitált. Alkonyodott, amikor becsöngettünk Kornis Gabriella lakására. Sovány, szemüveges, ősz hajú férfi nyitott ajtót, Elli néni éppen ott tartózkodó barátja: Esterházy Mátyás - mutatkozott be. Az ajtó becsukódott, s körülpillantva egy eltűntnek hitt világ szemmel láthatóan gondosan megőrzött töredékei - bútorok, metszetek, címerek - között találtam magam. Némi elfogódottsággal léptem be a szobába, hiszen előzőleg az akkor már második kiadásban is megjelent Termelési-regényegyik főszereplőjével,„a mester édesapjával" foghattam kezet. A teázás közben Elli néni néhány furcsa, meghökkentő, karikatúraszerű rajzot tett elém. Rögtön látszott, hogy nem tanult művész készítette őket, mégis volt bennük valami megfoghatatlan erő, ami arra késztetett, hogy a történet végére járjak. Az esti beszélgetésen újabb képletes ajtók tárultak fel: az erdélyi arisztokrácia 1945 utáni meghurcoltatásáról, az államosításról, a kitelepítésről, az egykor virágzó kastélyokról, az egyéni túlélés esélyeiről esett szó. A név - Teleki Ernő - akkor nem mondott semmit; az alkotó tulajdonképpen csak szikár adatokat tartalmazó életpályája akkor állt össze nagy vonalakban, amikor később Kolozsváron, a hagyaték gondozójánál nézegethettem a több száz lapos, különös rajzgyűjteményt.

1 Az Erdély és Magyarország történelmében oly nagy szerepet játszó grófi család két vonalán mindenki ismeri a morális politizálás tragikus sorsú képviselőit, Teleki Lászlót és Teleki Pált, a híres felfedezőt, az afrikai Teleki-vulkán névadóját, Teleki Sámuelt, az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban részt vevő és emigrációba kényszerített Teleki Sándort, vagya kufsteini várban raboskodó Teleki Blankát. A hivatalnoki vagy birtokosi életforma nagyfokú gyakorlatiasságot, s hagyományosan jogi és közgazdasági ismereteket kívánt meg, ugyanakkor az egyéni életpályákat nézve feltűnő a családban a különféle művészetek iránti vonzalom. A magyar nőnevelés úttörője,Teleki Blanka eredetileg képzőművésznek készült, a nagybányaiak között számon tartott Teleki Ralph édesanyja, a vele rendszeresen kiállító Teleki Bella élete végéig Munkácsy-tanítványnak vallotta magát, s az 1910 körül működő Művészház egyik fő mecénásának és elnökének, Teleki Gézának a nevét szintén megtaláljuk a Mintarajziskola egykori növendékei között. Sőt, a kalandos életű Teleki Sándort, a koltói „vad grófot", Petőfi Sándor, Liszt Ferenc, Victor Hugo barátját a Thieme-Becker lexikon nemes egyszerűséggel csak „Karikaturenzeichner"-nek nevezi.

2 Úgy tűnik, a kétfajta érdeklődés Teleki Ernőben és ikertestvérében, a műgyűjtőként is jelentős Andorban

3 egyszerre öltött testet. Mindketten gazdasági pályán mozogtak: a Budapesten közgazdasági tanulmányokat folytató Ernő 1926-ban, édesapja halála után hazatért, és átvette a paszmosi (PosmusJ birtok kezelését, Andor viszont a m agyar főváros ban maradt, a háború kitöréséig a M. Kir. Külkereskedelmi Hivatal párizsi delegátusa, utána alelnöke lett. (Ernő a harmincas években a bukaresti kirendeltség vezetőjeként dolgozott.) Andor személye Magyarországon jobban előtérbe került, 1937-ben a párizsi világkiállítás magyar pavilonjának kormánybiztos-helyettese volt, s megkapta a francia becsületrend lovagi fokozatát. A francia kereskedelmi kapcsolatot a későbbiekben sem szakította meg, ami a Teleki Pál miniszterelnök környezetét, rokonságát jól ismerő német politikai körök rosszallását váltotta ki.

4 AII. bécsi döntés (1940) után viszont az észak-erdélyi magyar vezetők egy részét behívták a magyar parlamentbe, s közéjük tartozott Teleki Ernő is, akit 1937-ben, még a román érában beválasztottak a hamarosan feloszlatott Magyar Párt intézőbizottságába, majd rövid ideig az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület tagjaként az „utódpárt", a Bánffy Miklós-féle Magyar Népközösség irányításában is közreműködött.

5 A világháború végjátékában még eljátszhatta arisztokrata életének egyik utolsó, ám annál izgalmasabb epizódszerepét. Az Észak-Erdélyben maradt, a zsidómentésben nagy szerepet vállaló dr. Aurel Socol kolozsvári ügyvédet és Emil Hatieganu román politikust 1944 őszén a magyar hatóságok bebörtönözték, és csak Teleki Bélának, a Magyar Párt elnökének közbenjárására helyezték át őket Győrbe, a püspöki palotába, hogy kivonják őket a Gestapo hatásköréből. Az akciót előzőleg Teleki Ernő egyeztette Apor Vilmos püspökkel, akinél ő maga személyesen is találkozott velük.

6 Teleki Ernő 1926-os hazatelepülése után kétlaki életmódot folytatott. Kolozsváron a Főtér közelében, a piarista templommal szemben fekvő, Egyetem u. 8. sz. alatti Esterházy-házba költözött vissza. Itt élt