Mikó Árpád – Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) 2. kötet (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/4)

Tanulmányok - Kiss ERIKA: Ötvösművek a 16-17. századi Magyarországon

43 Budapest, Magyar Országos Levéltár, Gyulafehérvári Káptalan Országos Levéltára, F 12, Lymbus. 20. es. fasc. XIX. f. 19. 44 1539-ben a nagyszebeniek váltottak levelet brassóiakkal a János király lakodalmára szánt ajándékok ügyében. Ezüstkupákat és mosdókészletet adtak, a brassóiak ráadásként még „duos tapétás mágnást" is küldtek.Vö. GYÁRFÁS 1912,202. 45 1549-ben Tarnóczy Andrásnak a bécsi adminisztráció duplakupát és egy páncélinget utal ki a budai pasa számára. Ld. Jahrbuch der kunsthistorischen Sammlungen des Allerhöchsten Kaiserhauses 7 (1888/11) 4852. szám. 46 Például 1555-ben a birodalmi gyűlésre az erdélyiek által hozott lavabóv. Jahrbuch der kunsthistorischen Sammlungen des Allerhöchsten Kaiserhauses 7 (1888/11) 4870. szám. 47 Vö. FRITZ 1982,83-85. 48 1625. május 17. „Domokos Jacabot és Ijvári Györgyöt öt bokor aranyos kupával biró uramékhoz ő kegyelmekhez küldvén Fejérvárra, hogy ha szükség kívánnya, ajándékban legyen mit adni". Kolozsvár város számadáskönyvei, 16/XXXIV, 270. 49 „Katonaj Mihalne azion adott be 1 ezüst araniozott serleg pohartt 2 girast kitt az ö adajaba be tudván kitett fl.29." (1603. dec. 12.) Kolozsvár város számadáskönyvei 1603/VIII, 98. 50 KISS 2003, 247-254. 51 Batthyány Ádám feljegyzése: 1630-ból: „Hogi az imperiomi varasak látására mentem vasallottam egiet mast." MTA Művészettörténeti Kutatóintézet Levéltári Gyűjteménye, Iványi Béla regesztái. 52 Batthyány Ádám „az attiamfianak" (feleségének) 345 forintért vásárolt egy nyakbavetőt valószínűleg Bécsben (1643). MTA Művészettörténeti Kutatóintézet Levéltári Gyűjteménye, Iványi Béla regesztái. 53 A mindent könyvelő Batthány Ádám 1642-ben Bécsben például elefántcsont palackot, különböző, közepes árfekvésű ezüstműveket és „2 oltára valló eöst tablaio kepett" vásárolt. MTA Művészettörténeti Kutatóintézet Levéltári Gyűjteménye, Iványi Béla regesztái. Ékszereket, általában köves aranymüveket Bécsben és Pozsonyban vesz. A legtöbbször nyakékről olvasunk, mellettük a gyűrűk említése gyakori. MTA Művészettörténeti Kutatóintézet Levéltári Gyűjteménye, Iványi Béla regesztái. 54 TAKÁTS 1902, 864-868. 55 A Fuggerek gazdasági hatalmát nem utolsó sorban a magyarországi nemesfémtermelésben való részvételük alapozta meg. Budán már 1514ben működött factomk, később a Thurzókkal működtek együtt ennek működtetésében. Vö. Magyarország története 1526-1686, I—II. Szerk. R.VÁRKONYI ÁGNES. Budapest 1987,1, 297-301; Bajorok és magyarok - egy ezeréves kapcsolat. Kiáll. kat. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest 2001, 165-172 (további irodalommal). 56 Például Brandenburgi Albert kardinálisnak. Az ő ezüstműveinek híres képes inventáriuma a Hallesche Hedtum.Vö. HALM, PHILIPP MARIA BERLINER, RUDOLF: Das Hallesche Heiltum. Berlin 1931; LIEB, NORBERT: Die Fugger und die Kunst im Zeitalter der hohen Renaissance. Studien zur Fuggergeschichte 14. München 1958,132-134. 57 „Az meli jubilaral Augostaban eösdmet csináltatom, ara atam f. 60." 1649. november 8. MTA Művészettörténeti Kutatóintézet Levéltári Gyűjteménye, Iványi Béla regesztái. 58 A kolozsvári számadáskönyvek alapján általában többedmagával utazik a jubilér. Melkau Fülöp jubilernek ügynökét is említik, Brindlein János személyében.Vö. RADVÁNSZKY 1888, 262. 59 Például: 28 lat „jóféle kiégettetett ezüst" esetében, 1653-ban a Batthyány udvarban: „Végére köll menni az jubiliroknál menniért veszi ennek az ezöstnek giraiat s a ki legh teöbet igerne érette, annak keöl adni, az Sidóknál keöl értekezni, talám azoknak drágában eladhatni." A kiégetést valószínűleg valamelyik várbéli ötvös végezte el. MTA Művészettörténeti Kutatóintézet Levéltári Gyűjteménye, Iványi Béla regesztái. 60 Az erdélyi rendszerre vonatkozóan ld. HUSZÁR - PAP - WINKLER 1996, 59-60. A bányavárosok gyakorlatára ld. MIHALIKJ. 1900. 61 Bethlen Gábor vásárlási könyveiben kassai jubiler is szerepel (RADVÁNSZKY 1888, 134). Reinprecht Pál jubdért többször is említik, egyszer egy Fogarasban lebonyolított üzlettel kapcsolatban (RADVÁNSZKY 1888, 134, 152). Érdemes megjegyezni, hogy Bethlen legtöbbször kifejezetten nagy értékű, sok drágakővel díszített ékszert vásárol a jubilerektől. 62 TAKÁTS 1900, 93—96. Wesselényi nádor, Nádasdy Ferenc országbíró és Pázmány Péter érsek is szerepel a megemlített főurak között. 63 Az Esterházy-kincstárról recens mű a források és a korábbi irodalom endítésével: Esterházy-kincsek 2006. Az Erdődyekre vonatkozóan: MÜLLER 1986, 148-151. Újabban: BUBRYÁK 2005, 41-71. 64 A 17. század első két harmada folyamán Kolozsváron Éppel Mihály, Filstich Péter és Brózer István ötvösök voltak ezek a mesterek. „Udvari ötvös"-nek azonban nem nevezhetők. 65 1572-ben Báthory István Kassáról kéret ötvösöket, hogy elkészíttesse nővérének szánt nászajándékát. KMETTY 1912, 61; Bethlen István huszti kapitány nagybányáról kér mestereket 1639-ben. Ld. BALOGH — OszócZKl 1919,129. 66 ERDŐSl 1991, 37. 67 Bethlen Gábor udvarában német és olasz ötvös volt. Ld. RADVÁNSZKY 1888, 231. II. Rákóczi György kútépítő mesterének conventióját közli: KovÁCS 2000, 68. Fejedelemi Számadások. 40. csomag 1486-1552. sz. 1 5.: „Conventio Joannis LauretaeVeneti Aquwae Ductoris nnostri cuius annus incipit die 1. Mártii Anno Domini 1650. Kézpénz fizetése per annum £1. 130. Bora urnarum.40. Ruházattyára s ételére fl. 10. Szénára, abrakra fl. 12. Fára curruuni No. 16. Gertia per diem No., 1. Datum Albaejuliae, die et anno supranotatis. Et hac provisor Albensis angariatim persolvat absque sollicitatione nostra. G. Rákoci." 68 Ballagi Aladár Csáky Istvánhoz szegődő konvenciós mestert említ 1630ból.Vö. BALIACI 1883, 202. 69 Kassa és a kontárok — „kiket az hadakozó uraim tartanak" - közötti öszszetűzésekre: MIHALIK 1899, 46. A kapitány alá tartozó „várbéli himpellérekről": THALY 1882,369. 70 A nagyvázsonyi várban működő vegyes céh artikulusai, mely a kiskomáromi végvárban működő céh artikulusai alapján készült. 1657. május 15. Fotómásolat a Magyar Nemzeti Múzeum Újkori Dokumentumgyűjteményében, Itsz.: Udgy. 1962.63. 71 Az aranyláncok között különösen nagy súlyú műveket találni. „Wesselényi Ferencz palatínus arany láncza, fele nagy öregh szem No. 88. Nyom 970 aranyat." (Nádasdy Ferenc sárvári tárháza.Takáts Sándor hagyatéka V384/17). A magyar arany 3,5 g körüli súlyát figyelembe véve ez közel 3,5 kg-ot jelent! Ezüstedények esetében sem mindennapi súly.Vö. HUSZÁR 1915,45. 72 A nyakbavető és a lánc között valószínűleg az ékszerek felépítésében volt különbség. Míg az előbbi esetében mindig köves, gyöngyös boglárokat említenek, a láncok valószínűleg egyszerűbb tagokból, szemekből álltak. A 17. század utolsó harmadában a nyakbavető kifejezéssel már ritkán találkozunk. Ekkor is említenek viszont olyan igen súlyos, értékes láncokat, melyekről feltételezhető, hogy nagyobb méretű, esetleg drágaköves szemekből álltak. 73 Bethlen Gábor 1622-ben, Bécsben 3000 tallérért vásároltatott egy gyémántos, gyöngyös nyakbavetőt függővel együtt. RADVÁNSZKY 1888, 67. 74 Például Thököly Éva hagyatékában, 1716-ban. 75 Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Ötvösgyűjtemény, Itsz.: 58.276.C. 76 TOMPOS /994,8-10. 77 RADVÁNSZKY 1888, 288. „Egy fekete virágos bársony koreovagyott". Kornis Margit Rhédey Jánosné nászhozománya 1627-ből. Történelmi Tár 1885.398-401, 398. Vö. TOMPOS 1993,89-98.