Mikó Árpád – Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) 2. kötet (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/4)

Tanulmányok - MIKÓ ÁRPÁD: Reneszánsz, magyar reneszánsz, magyarországi reneszánsz. Részletek egy stíluskorszak kutatásának történetéből

133 AGGHÁZY MÁRIA: Balogh Jolán. Művészettörténeti Értesítő' 37 (1988) 164-165. 134 GARAS 1953, 5-12. 135 A szlovák művészettörténet-írás reprezentatív barokk kötete például nemrégiben is az 1600-as évszámot tekintette kezdő időpontnak (Bárok 1998). 136 MADAS 2002, 79. 137 Vö. CSAPODINÉ GÁRDONYI KLÁRA: Humanista kódexek nyomában. Budapest 1978,47-51. 138 Ld. Csapodi Csaba bibliográfiáját (TÓTH GÁBOR összeállításában): Jubileumi csokor Csapodi Csaba tiszteletére. Tanulmányok. Szerk. ROZSONDAI MARIANNE. Budapest 2002, 405-433, különösen: 409-413. 139 BALOGH 1966,

1—II. 140 GEREVICH 1966. 141 ZLINSZKY-STERNEGG, MÁRIA: Marqueterie Renaissance dans l'ancient Hongrie. Budapest 1966; Renaissance Inlay in Old Hungary. Budapest 1966. 142 HÉJJNÉ DÉTÁRI ANGÉLA: Régi magyar ékszerek. Budapest 1965. 143 R. TOMBOR ILONA: Régi festett asztalosmunkák a XV-XIX. században. Budapest 1967. 144 TOMBOR ILONA: Magyarországi festett famennyezetek és rokon emlékek. Budapest 1968. 145 RADOCSAY 1967. 146 RADOCSAY, DÉNES: Renaissance Letters Patent Granting Armorial Bearings in Hungary. I—

II. Acta Históriáé Artium 11 (1965) 241-264, és 12 (1966) 71-82. 147 L'art du gothique et de la Renaissance (1300—1500). Bibliographie raisonnée des ouvrages publiés en Hongrie. Szerk. BOSKOVITS, MIKLÓS. Budapest 1965, I—II. 148 A magyar irodalom története 1600-ig. Szerk. KLANICZAY TIBOR. Budapest 1964; A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig. Szerk. KLANICZAY TIBOR. Budapest 1964. 149 ARADI NÓRA: Előszó. In: TÍMÁR 1973, 7. Ld. még TÍMÁR2000, 6-11. 150 BEKE LÁSZLÓ: Megjegyzések a magyarországi művészet történetének korszakolásához, illetve: A periodizációs vita hozzászólásai. In: TÍMÁR 1973, 131-155, illetve 157-160. 151 GALAVICS 1973, 41-90. 152 Magyarországi reneszánsz és barokk 1975. 153 VOIT PÁL - HOLL IMRE: Hunyadi Mátyás budavári majolikagyártó műhelye. Budapest Régiségei 17 (1956) 73-150; BERTALAN VILMOSNÉ: Budavári majolika padlótéglák. Archaeologiai Értesítő 79 (1952) 186-190; BERTALAN VILMOSNÉ: Faenzai majolikatálak a budavári ásatások anyagából. Művészettörténeti Értesítő 3 (1954) 106-113; ill. legutóbb: BERTALAN VILMOSNÉ: Majolikaművészet Mátyás király udvarában. (Import tárgyak és a budai műhely) In: Pannónia regia 1994, 378—380. A budai műhelyről a legújabb álláspont: KOVÁCS ESZTER: A budai majolikák — a budai majolikaműhely. In: Mátyás 2008, 351-353, és FÉNYES GABRIELLA: Majolika padlócsempék a budai palotából. In: Mátyás 2008, 354-356. 154 ZLINSZKY-STERNEGG, MÁRIA: Renaissance Inlay in Old Hungary. Budapest 1966. A kötet megjelent franciául és németül is; magyarul sajnos nem. 155 Bibliográfiája 2002-ig, Bardoly István összeállításában: Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára. Tanulmányok. Szerk. BARDOLY ISTVÁN — HARIS ANDREA. (Művészettörténet - Műemlékvédelem, 11.) Budapest 2002, 29-33. 156 Vö. DÁVID FERENC hozzászólásával az MTA Művészettörténeti Kutatócsoportjának 1974. november 11—13-án rendezett felolvasó ülésén: Ars Hungarica 3 (1975) 350. 157 DÉTSHY 1963. 158 DÉTSHY, MIHÁLY: I maestri cinquecenteschi del castello di Sárospatak. Acta Technica 67 (1970) 105-124; DÉTSHY 1989; DÉTSHY 1996; DÉTSHY MIHÁLY: Sárospatak várának egykori kertjei és szőlői. In: Magyar Műemlékvédelem XI. (Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal évkönyve, 1991-2001.) Budapest 2002, 153-171. 159 DÉTSHY MIHÁLY: Rákóczi Zsigmond szerencsi vár- és templomépítkezésének adatai. Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35—36. Miskolc 1988, 229-242; DÉTSHY MIHÁLY: A pocsaji Rákóczi-udvarház. Bihari Múzeum Évkönyve, 3. Berettyóújfalu 1983, 93-122; DÉTSHY 1972/2, 348-3 78. 160 DÉTSHY 1966, 26-30. 161 DÉTSHY 1973, 51-93. 162 Bibliográfiája, 1998-ig, Bardoly István összeállításában: Koppány Tibor hetvenedik születésnapjára. Szerk. BARDOLY ISTVÁN - LÁSZLÓ CSABA. (Művészettörténet - Műemlékvédelem, 10.) Budapest 1998, 25-33. Öszszegyűjtött cikkei (köztük 1998 után megjelentek is): KOPPÁNY TIBOR: A castellumtól a kastélyig. Tanulmányok a magyarországi kastélyépítés történetéből. Budapest 2006. Összefoglaló műve, sok késő középkori (gótikus és reneszánsz) épületekre vonatkozó adattal: KOPPÁNY 1999. 163 G. SÁNDOR 1984. 164 Röviden: HORLER- H. TABAJDI MÁRTA: A simontornyai vár. Szekszárd 1987. 165 FELD ISTVÁN: Kutatás-dokumentálás-rekonstrukció. Műemlékvédelmi Szemle 1999/1-2, 27-56. 166 B. NAGY 1970; B. NAGY 1973; B. NAGY 1977. Teljes bibliográfiája: KOVÁCS 2007/2, 359-366. 167 KOVÁCS 2007/2, 364/10. 168 Uo. 169 TÍMÁR 2000, 7-9. A kötet szinopszisai: RADOCSAY 1972, 37-46; ENTZ GÉZA: Magyarországi művészet 1470 és 1630 között. Operatív tanulmány a magyarországi művészettörténeti kézikönyv III. kötete számára. Művészettörténeti Értesítő 25 (1976) 269-272. 170 A művészet története Magyarországon 1983. 171 Bibliográfiája, Farbaky Péter és Bardoly István összeállításában: Ars Hungarica 14 (1986) 11-15. Rövid életrajza: FARBAKY PÉTER-MELIS KATALIN: Tóth Rózsa, F. In: Arcképcsarnok 2002, 900-901. 172 Például azt írja, hogy Vitéz János könyvgyűjteménye „Mátyás híres, 1470 táján alapított Corvina könyvtárába került", jóllehet nem került Vitéz öszszes könyve a Corvinába, amelyet egyébként nem „1470 táján" alapítottak, hanem egyáltalán nem tudjuk, hogy lett volna alapítási dátuma. Lindvai Bánfi Miklós adománylevelet, az enyingi Török család pedig címeres nemeslevelet kapott. Az, hogy az egész probléma egyetlen, 18 soros bekezdést kapott, mutatja, mennyire tartotta a szerző fontosnak a könyvtárat és a miniatúrafestészetet a Mátyás-kori reneszánsz fejezetben szinte egyeduralkodó építészethez és a kőfaragókhoz képest (FEUERNÉ TÓTH RÓZSA: A korai reneszánsz. In: A művészet története Magyarországon 1983, 150). 173 Monográfiája (1981-ben írt kandidátusi disszertációja) postumus jelent meg, Farbaky Péter gondozásában: FEUERNÉ 1987, 1—53; ill. angolul: FEUER-TÓTH, RÓZSA: Art and Humanism in Hungary in the Age of Matthias Corvinus. (Studia Humanitatis, 8) Budapest 1990. 174 Muco 1989, 37-40. 175 FEUERNÉ 1987, 20. 176 Nem szabad királyi városában vagy személynöki városában; Bandinit egyébként aligha érdekelte egy magánlevélben a terminológia. Az ekkorra elnéptelenedett, Mátyás által újra feléleszteni kívánt Visegrád különleges jogi státuszáról ld. VÉGH ANDRIS: Visegrád város kárhozatos szabadságairól. In: „Es tu scholaris" Ünnepi tanulmányok Kubinyi András 75. születésnapjára. Szerk. F. ROMHÁNYI BEATRIX - GRYNAEUS ANDRÁS MAGYAR KÁROLY - VÉGH ANDRÁS. Budapest 2004, 71-76. 177 Vö. MIKÓ2007, 121-122. 178 FEUERNÉ 1977/2, 7-29. 179 FEUERNÉ 1977. 180 DERCSÉNYI DEZSŐ: Románkori építészet Magyarországon. Budapest 1972; ENTZ GÉZA: Gótikus építészet Magyarországon. Budapest 1974;