Mikó Árpád – Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) 2. kötet (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/4)
Tanulmányok - GALAVICS GÉZA: Festők és metszetelőképek a késő reneszánsz Magyarországon
Identitása többrétegű volt, mint oly sokaknak az akkori Magyarországon. A Zmeskal család lengyel eredetű, de ő és testvérei már Magyarországon születtek, a magyar nemességhez tartoztak, s Zmeskal Jób magának magyar feleséget választott (11. kép). Identitásának ilyenformán volt magyar rétege is, amelyről az epitáfium latin búcsúversének az a költői játéka is tanúskodik, amelyben a vers szerzője az Árva megye magyar nevét a szó eredeti jelentésével többször is a latin szövegbe illesztette, s ezt a képet a búcsúzó Zmeskal Jóbra vonatkoztatta. így például az ÁRVA EA VOX HVNNVS ORBA PARENTE SVO EST - azaz „Árva a hunok nyelvén azt jelenti, hogy elhagyott" - verssorral, ezáltal a magyar nemesség kedvelt ideája, a hun—magyar rokonság/azonosság gondolatköre is bekerült a versbe. 28 Az Árva megyei birtokán élő Zmeskal Jób Thurzó György Árva megyei főispánnak, a későbbi nádornak, a magyarországi evangélikus egyház legnagyobb pártfogójának volt a familiárisa. Nevét a Thurzó-udvarban az egyik nagyszabású Thurzó-esküvő szervezői és vendégei közt említik. 29 Epitáfiumának szöveges része azt mutatja, hogy magasabb műveltséggel rendelkezett, metszetelőkép-választása pedig azt, hogy nagyon tudatosan élt evangélikus hite és az ahhoz kapcsolódó képi ábrázolás összekapcsolásának lehetőségével. 30 Hogy ennek a két tényezőnek a művészetek által lehetséges összekapcsolás milyen fontos volt Thurzó György környezetében, azt az egy évtizeddel később a főúr árvái várának kápolnájába rendelt oltár, az ún. necpáli oltár (1611) mutatja legjobban. Thurzó Györgynek — 1609 után Magyarország nádorának — két jelentős, építészeti kialakításában is reprezentatív birtokközpontja volt, Biccse és Árva vára. 31 A 17. század elején mindkét helyen jelentős átalakításokat végzett a korábban épült várakon, s Biccsén egy új épület, a Nászpalota, Árva várában pedig a korábbi épületekből kialakított várkápolna őrzi legjellegzetesebben emlékezetét. Az árvái várkápolna két szintet átfogó, nagy belmagasságú épület. Reneszánsz ornamentikájú bejárati ajtaja, stukkókból formált gótikus hálóboltozata, gótikus mérműves ablakai éppúgy a 17. század elején készültek, mint a falpillérek előtt szabadon álló, két karcsú reneszánsz oszlop is (12. kép). Az egy évszázaddal a Bakóczkápolna után épült, reprezentatív, máig eredeti állapotában megmaradt, egyházi funkciójú épület Thurzó György egész alakos síremlékével, a Thurzók ravatalképeivel és mortuáriumaival együtt a legegységesebben ránk maradt szakrális késő reneszánsz belső tér Magyarországon. 32 Ebbe készült, s másfél évszázadon át itt is állt a mintegy tíz méter magasságú, a kápolna boltozatáig érő főoltár, amelyet a vár későbbi katolikus urai a 18. század közepén barokk oltárra cseréltek. Ekkor került a régi oltár az evangélikus Justh család kegyurasága alá tartozóTuróc megyei Necpál templomába (13. kép). Maga az oltár egy nagy középkép (380 x 260 cm) köré rendeződik. A predellával és oromképpel ellátott, oszlopos architektúrába foglalt oltárépítményben nyolc különböző nagyságú festmény kapcsolódik hozzá. Az egybekomponált képegyüttes középképe fölött ott áll a széles, majuszkulás felirat, SPECVLVMIVSTIFICATIONIS, amely az egész oltár programjaként hirdeti, hogy az oltár a megrendelő és a hívek számára „A megigazulás tüköré" kíván lenni. A reformáció Luther Márton által képviselt irányzatának e kardinális hittételét, pontosabban annak képi együttessé formálását a középső nagy képre bízták (15. kép). Sűrűn egymás mellett 12. Árva (Oravsky hrad), a várkápolna mennyezete, 1610-es évek ábrázolt, egymással nem feltétlenül képi kapcsolatban álló bibliai jelképekre és a hozzájuk tartozó szöveges bibliai paszszusokra, ezek együtt alig áttekinthető szövevényére. Ehhez járul még kétoldalt, rögzített szárnyakon két-két ó- és újtestamentumi képi párhuzam, Jónás a cethallal és Dániel küzdelme az oroszlánnal az egyik, s a Bűnbeesés és a Megváltás (Golgota) jelenete a másik oldalon. A gondolati sort képi elemekkel a predellán az Utolsó vacsora s annak két ótestamentumi párhuzama - A manna csoda Mózessel és a Vízfakasztás -, fent az oromzaton pedig az Utolsó ítélet jelenete zárja, a megrendelő Thurzó György és felesége, Czobor Erzsébet címerétől közrefogva. Az oltáregyüttes és annak értelmezése közel egy évszázadon át megoldhatatlan rejtély volt a 17. századi magyarországi művészettel foglalkozók számára. Visegrádi János az Archaeologiai Értesítőben már 1911-ben részletesen leírta az oltárt, annak már akkor is nehezen olvasható felirataival együtt. 33 Csak négy évtized múlva irányult rá újra a figyelem, amikor 1953-ban a 17. századi magyarországi festészetről szóló kötetében Garas Klára több mint egy oldalt szentelt az oltárnak. Akkor illesztette be a hazai művészet történetébe, rámutatva a hangsúlyos teológiai összefüggésekre, a festőnek a 16. századi németalföldi manieristákhoz kötődő stílusára, s feltételezve, hogy a középkép kompozíciója talán egy metszetelőkép alapján készült. 34 Maga a Thurzó-oltár csak újabb négy évtized múltán lett ismét - de most már részletes - elemzés tárgya. Jozef Medvecky másfél évtizedes kutatásai során több lépcsőben jutott egyre közelebb az oltár keletkezésének történetéhez, értelmezésének kibontásához, festőjének azonosításához. 1994-ben az általános protestáns ikonográfia felől kísérelte meg a Thurzó-oltár képi és teológiai értelmezését, rokonjelenségeket keresve a protestáns képértelmezések és a necpáli oltár részletei között. Felvázolta a Thurzó György körül tevékenykedő protestáns lelkészek és
