Mikó Árpád – Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) 2. kötet (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/4)
Tanulmányok - GALAVICS GÉZA: Festők és metszetelőképek a késő reneszánsz Magyarországon
Közép-Európában nagy karriert futott be, s vezető szerepet játszott a barokk mennyezetfestés itteni meghonosításában és elterjesztésében. Metszetelőkép-használata egy kora barokk művész képi világának formálódásán túl művészetének inspiráló közegébe s festői gyakorlatába is bepillantást enged. 21 * A 17. századi Szepességen és a bányavárosokban a legkorábbi és a leggyakoribb metszetmintakép-használat, nem véletlenül, az illusztrált bibliák (vagy önálló életre kelt bibliai illusztrációsorozatok) metszeteihez kapcsolódik. A reformáció tanainak elterjedésében az anyanyelvi bibliafordításoknak s az ezekre támaszkodó bibliamagyarázatoknak meghatározóan fontos szerepe volt. Ha a bibliakiadásokat metszetillusztrációk is kísérték, akkor ezek a legközvetlenebb módon szolgálhattak előképül megrendelőknek és festőknek egyaránt. A 17. században divatba jött lőcsei faragott és festett epitáfiumok közül a két legkorábbi, Georg Buchwaldé (fi602) és Daniel Hirschleré (fi 608) a Deutsche Bibel 1564-es frankfurti kiadásának egy-egy fametszete nyomán készült (4, 6, 7. kép). Ezeket az ifjabb Hans Bocksberger rajzai után Jost Amman készítette, s a Jákob álma (G. Buchwald) és a Jézus és a kafarneumi százados (D. Hirschler) vonalas, fekete-fehér fametszetei (3, 5. kép) negyven év múlva felnagyítva s kiszínezve, s részletekkel feldúsítva térnek vissza a lőcsei evangélikusok epitáfiumain. 22 Ezek a faragott és festett, néha többemeletes, oszlopos építménnyé formált epitáfiumok, együtt a kőből faragott, hasonlóképpen művészi igénnyel megformált síremlékekkel, a lőcsei polgárság szerencsés csillagzatú korszakában születtek, anyagi jólétüknek is, s protestáns önazonosságuknak is kiemelkedő, művészeti alkotásokban megjelenő formái. 23 Ami a festett epitáfiumok képeit illeti, ezeknél a helyi festők nem csak bibliai képsorozatok darabjait használták fel epitáfium- és oltárfestmények kompozíciós előképéül. A Hirschler-epitáfium oromzata képének Jákob á/ww-kompozíciójához a festő szintén a több évtizeddel korábban megjelent metszetsorozatból, Tobias Stimmer Neue Künstliche Figuren Biblischer Historien (Basel 1576) kötetéből választott előképet. 24 Voltak azonban köztük modernebb, az itteni festmények készítőihez közelebb eső metszetkiadások is. Ilyen volt például az idősebb Matthäus Merian bibliai képsorozata (Icônes Biblicae. Frankfurt am Main 1625/1630), amelynek kompozíciói a csetneki evangélikus templomban epitáfiumon - Jónást kiveti a cethal, Gelitnik Jónás epitáfiuma, 1635 (7. kép) —, és az oltár predelláján (Utolsó vacsora, 1636) is feltűnnek. Mindkettő meglehetősen pontos, invenciózusnak nemigen nevezhető, kiszínezett másolata előképének. Az ilyen típusú képsorozatok elérhetőek voltak akár a megrendelők, tehetősebb városi polgárok számára is, de tartozhattak a kor festőinek mintakészletéhez is. Ily módon akár a megrendelő, akár a festő is választhatott előképet, de hogy melyikük élt ennek lehetőségével, utólag nem állapítható meg. Van azonban a korai epitáfiumok közt egy, amelynél okkal tételezhető fel, hogy a kompozíciós előkép megválasztása a megrendelőhöz köthető. Ezt az Árva megyei nemes, Zmeskal Jób állíttatta 1600 júniusában meghalt felesége, Gelethfy Petronella emlékére. Eredetileg talán az Árva megyei Lestinen, a Zmeskálok székhelyén őrizhették, s csak később kerülhetett át mai helyére, a Sáros megyei Berzevicére 2. Georg Buchwald epitáfiuma, 1602 (Lőcse [Levoca], Szent Jakab-templom) (9. kép). 23 Az epitáfium formája meglehetősen szokatlan, mivel a főként városi polgároknak készült epitáfiumok, az evangélikus templomi oltárok és a hosszú latin szöveggel ellátott címeres sírkövek elemeit, funkcionális részleteit egyesíti egyetlen triptichon formává. A polgári epitáfium tagolási rendszerét a hangsúlyos középkép, itt a Megváltás keresztény allegóriája, s alatta az elhunyt családjának kettős, tükörképes sorba rendezett ábrázolása (balra Zmeskaljób és fiai, jobbra felesége és leányai) mutatja, míg az epitáfium legaljára helye 3. Jost Amman: Jákob álma, 1565 (fametszetes Biblia-illusztráció) 5 S
