Mikó Árpád – Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) 2. kötet (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/4)

Tanulmányok - BUZÁSI ENIKŐ: Portrék, festők, mecénások. A portré történetéhez a 16—17. századi Magyar Királyságban

Wolfgang Resch grazi festővel kapcsolatban maradt fenn. 1650. február 26-án a festő azt írja Batthyány Ádámnak, hogy a lakodalomra készített képeket akkor se küldje vissza, ha nem tetszenek, s hogy kevesebbet is elfogad értük (KOPPÁNY 1991-2001, 189). Koltai az adatot „menyasz­szonyt és vőlegényt ábrázoló" képre vonatkoztatja, megerősítve Galavics Géza szóbeli közlésére való hivatkozással, miszerint „a festmény ma is megvan a fraknói várban, igen rossz állapotban". A következőkben Ga­lavics Géza egyetértésével - tekintve, hogy szavait Koltai András félre­értette — szeretném ezt a tévedést kiigazítani, s megelőzni e nem létező képre való jövőbeli hivatkozásokat. A leírtak forrása egy 1991/92-ben Galavics Gézával és Cennerné Wilhelmb Gizellával közösen végzett gyűjtőmunka az Esterházyak fraknói gyűjteményében. A szóban forgó adat két nagyméretű (kb. 190 cm magas) esküvői dekorációra vonatko­zik, amelyek a Batthyányak és az Esterházyak címerképeit ábrázolják (ez utóbbi címer túlnyomó részét valamikor kivágták), alul esküvői la­událó (latin) felirattal, körben lombok közt váltakozó szívekkel és ró­zsákkal. Mindkettő meglehetősen igénytelenül kivitelezett munka, vászonra vont papíron, vízfestékkel és fedőfestékkel; az egyik kép hiá­nyos voltát leszámítva is nagyon rossz állapotban. Azonban állapotuk és színvonaluk ellenére is egyedülálló ritkaságok, mivel alkalmi dekoráci­óként azok közé az efemer alkotások közé tartoznak, amelyeket (miu­tán betöltötték szerepüket) nem őriztek meg. 134JEDLICSKA 1897, 90; MÁLNÁSl 1933, 4; GARAS 1953, 82; GALAVICS 1986, 57. 135 MERÉNYI 1900, 17. 136 Burg Forchtenstein, Esterházy Privatstiftung. Eljegyzési képként való meghatározására: BlIZÁSI 1995, 269—271 ; legújabban Esterházy-kincsek 2006, 48. kat. sz. (Buzási E.). 137 Adatait a kép korábbi irodalmával lásd első kötet, X-16. 138 Kivonat egy évszám nélküli számadási jegyzékből: „István és János úr­fiak arcképeiket festtették le, melyeket az iskolának ajándékoztak ... 24 kr. 12 schill "jEDLicsfCA 1910, 14; GAMS 1953, 82. 139 Csáky Anna Franciska priorissza levelei ifj. Csáky Istvánnak: 1640. már­cius 30. Pozsony: „Talán az élet is nem sokáig leszen, kire nézvén nincs nagy reménységem, hogy az kedves uj atyafiat én láthassam, hanem kérem szeretettel Kdet az én kedvemért írassa le az képét és küldje nekem." Magyar Leveles Tár II, 282; 1671. október 28. Pozsony: „Kérem Kdet, mint szerelmes öcsém uramat és mindenkor engedelmes fiamat, mutassa ebben is annyi szeretetit hozzám, írassa le az képét, s első alkal­matossággal nekem küldje meg, melyen nem kevés örömem lenne. Az mely kép most nálam vagyon, ha annak íratásának módját feltalálta volt Kd. maga szeretetiből, találja fel ennek is, mind maga szeretetiből, mind az én szeretetemnek nevelésére". Uo. 290. 140 Teleki Jánosné Bornemissza Anna levele Teleki Mihálynak, 1668. március 25. Görgényszentimréről, Teleki Mihály levelezése 281, 209. sz. levél. 141 Ld. az 54. és 55. j. idézett forrásokat. 142 Adataikat a képek korábbi irodalmával lásd első kötet, X-5. 143 Illésházy Katalin drágaságainak leltára, 1658. február 16., aláíró: Illés­házy Gábor: „56. Rézen való szegény asszony képe." Illésházy Katalin anyja, Széchy Éva, Illésházy Gábor harmadik felesége 1655-ben halt meg (KOLTAI 2002, 289), a leltárbejegyzés ennek alapján vonatkoztat­ható őrá. KADVÁNSZKY II, 332. 144 MOL Esterházy család hercegi ágának levéltára, P 108, Rep. 8, Fasc. C. Nr. 37b: p. 92. „[In altera Ladula] 17. Imago originális Ursulas quon(dam) Császár de Lánzér." 145 Az Esterházy család budapesti könyvtárából származó archív felvétel je­lenlegi lelőhelye: Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok archívfotó-gyűjteménye 3319/1958 Fk. sz.A fotón jól látható felületi repedések alapján az eredeti egy igen kis méretű olajkép volt, a figura mellett kétfelől felirattal, amiből (nem tudni, hogy a fotó befoglalása vagy hiányos volta miatt-e) csak a következő látszik: (balra) „ATIS SUVE |OBIT 23 |[...] 1593." (jobbra) „VRSVL(a) CH(ligatúrában)ASS(ar)". Jobbra fent ugyancsak hiányosan látható címer. A felirat tehát lényegé­ben megegyezik a következő j. hivatkozott nagyméretű, egész alakos Császár Orsolya-képen lévővel. 146 KÖRNER 2006, 26,25. sz., itt 17. század elejére datálva. Felirata: „y£TA­TIS: SU/E:26: | OBIIT: 23: FEBR: 1593. | VRSVLA: CH(ligatúrában)ÁszÁR: DE: LÁNZÉR; | MAG(ni)F(i)ci: FRANCISCI: DERSFFY CONSORS:" 147 Burg Forchtenstein, Esterházy Privatstiftung, 219,2 x 136,7 cm, a kép felirata feltünteti Oláh zágrábi püspöki stallumát, valamint (1544-es év­számmal!) kancellári és 1553-ban történt esztergomi érseki kinevezé­sét, végül halála (1568. január 16.) idejét is. 148 Ld. RÓZSA 1960; GALAVICS 1990,403; Habsburg Mária 2005,261.VIII­12. kat. sz. (Ludiková, Z.); első kötet, 11-1. 1 49 MOL Esterházy család hercegi ágának levéltára, P 108, Rep. 8, Fasc. C. Nr. 37b: p. 71. „[Extra Armaria] 13. Imago paruula Cels. Principis Pauli Esteras cu(m) persona(m) Juditth egisset." 150 MOL Esterházy család hercegi ágának levéltára P 112, Fasc. 2098. Lel­tárak (27), Eszterháza ingóságleltára, 1856. június 17. p. 59. No. 5. „Ein Oelgemälde auf Blech die Judith mit dem Schwerte, die Rahm ver­goldet, mit der fürstlichen Wappen und Buchstabe L geziert, an der Wand hängend. Ist das Original Portrait des ersten Fürsten Paul Ester­házy in seinem 15 Lebensjahre, wie die latein Unterschrift deutet, als Judith in der Theaterstück." Valószínűleg későbbi bejegyzésként: „Was an dem Zettelchen mit 10 xr. taxirt anno 1868. Bubics. Jetzt im Salon des Fürsten." és „(Nach Wien abgegeben 1868.)" MTA Művészettör­téneti Intézet, levéltári gyűjtemény, A-I-22/7720/1 51-152. cédula. Valkó Arisztid gyűjtése. 151 Burg Forchtenstein, Esterházy Privatstiftung. 152 KOLTAI 2008, 424. 153 MOL P 108 Esterházy család hercegi ágának levéltára, Rep. 8, Fasc. C. Nr. 29. (Id. 110. j.) p. 6: „Item masadik Ferdiand Chaszar képe felesé­gével egiüt eg] Tablan; Item Capolna Aitaian feliül Leopold Herczegh keppe; Item az haz aitaian feliül elseő Mattias kirali kepe lovon"; p. 7: „Item az egyk aito felin az mostani chaszar es chasarne kepek; ... Item ... az megh holt chaszar, es Leonora kepe"; p. 10: „Item mellette ualo házban á hol a kemeneze két fele szolgai ...item az első Matthias királi, es Judith kepe." 154 Ld. BuzAsi 2001/2. 1 55 Irodalmát ld. a 3. j. 156 Ld. TOMPOS LILLA: A 16—18. századi magyar főúri viselet változása a források tükrében címmel készülő disszertációjában (amelybe betekin­tést nyerhettem) hivatkozott számtalan forrást ruhavásárlásra, ruhaké­szíttetésre, valamint hozomány-összeírásra, amelyek a nyugati típusú öltözeti darabok használatáról, divatjuk továbbéléséről szólnak a század második felében is. 157 Cornelis Sustermans műveként való meghatározását lásd első kötet, IX-9., a Csákyné Forgách Éva ugyancsak Sustermansnak attribuait képével közös tételben. 158 „Trophaeum Nobilissimae ac Antiquissimae Domus Estorasianae ...Vi­ennae Austriae, M.DCC" Jacob Hoffmann és Jacob Hermundt met­szeteivel. 159 Esterházy Mihály felesége, Anna Margarita Desana márkinő, 1693,Tro­phaeum 128. metszet; Esterházy Gábor felesége, Margareta Christina von Abensberg-Traun, 1694, Trophaeum 130. metszet. 160 Említve Németújvár 1673-as leltárában, MOL, mikrofilm, 4347. doboz, A herceg Batthyány család levéltára, Inventáritimok,Vegyes leltárak, Nr. 151: „Inventarium Arcium Német Uyvar et Szalonak 1673" fol. 19r. Ld. a következő j. hivatkozott irodalmat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom