Mikó Árpád – Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) 2. kötet (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/4)

Tanulmányok - BUZÁSI ENIKŐ: Portrék, festők, mecénások. A portré történetéhez a 16—17. századi Magyar Királyságban

egy új képmást.

139 Ahogy Bornemissza Anna is kedvesen vette unokái képét, habár, mint írta, inkább magukat akarta volna látni, mivel a képíró „nem úgy írta az képeket, az minemű az gyermekek".

140 Ezeknek az eseteknek a személyes, családi jellegéből inkább csak következtetni tudunk arra, hogy az ilyen alkalmakkor készült ábrázolások többnyire kisebb méretű változatok lehettek. Ahogy a leltárakból is úgy tűnik ki, hogy lényegesen nagyobb volt a számuk a meghittebb méretű, gyakran rézre festett portréknak, s szerepük is több volt, mint azt ma gondoljuk. Legkorábbi példáit ismét aló. századból ismerjük: 1581-ből egy aranyas „ezüstbe foglalt" — vagyis aranyozott ezüst keretű, tehát kisméretű - portrét tudunk a korábban említett Radéczy István egri püspökről, de 1587-es hagyatéki leltára szerint volt saját magáról kis képmása püspök kortársának, Mossóczy Zakariásnak is.

141 Ezeknél az adatoknál nem sokkal későbbiek azok a családi 24. Esterházy Pál udvari festője: Esterházy Mátyás (Burg Forchtenstein, Esterházy Privatstiftung) 25. Gyula vezér (Megjelent: Mausoleum Regni Apostoliéi Regum et Ducum. Norimbergae 1664.) darabok, amelyek Dobner Sebestyén soproni szenátorról, valamint feleségéről és fiáról maradtak fenn 1607-es datálással, s amelyek az összecsukható diptychon-portrék egyelőre egyetlen ismert hazai példái (X-5).

U2 Későbbi, de hasonlóan rézre festett kis kép szerepel Illésházy Katalin drágaságainak 1658-as leltárában is, anyjáról, Illésházy Gáborné Széchy Éváról.

143 A kis méretű — netán miniatűr — ábrázolásoknak a családi sorozatok, az ősgalériák felállítása idején lehetett igazán szerepük. A művekben legteljesebb, s ugyanakkor forrásokkal is legjobban dokumentált Esterházy-gyűjteményből hozható példák erre mutatnak. Az Esterházyak 1690-es évek elején készült egyik fraknói leltára megemlít egy ladulában tárolt, azaz egészen kisméretű képet Császár Orsolyáról, Esterházy Miklós első feleségének anyjáról.

144 Nem kizárt, hogy ebben az adatban arról a miniatűrről van szó, amelyről ma csak egy archív fotóval rendelkezünk,

143 s amely miniatűrről 1626 körül Miklós nádor a családi galéria egyik kezdeti darabjaként Császár Orsolyát egész alakban megörökíttette.

146 Az elegáns megjelenésű, finom igényességgel kivitelezett kép Nyáry Krisztina 1626-ra datált portréjával egyidejű, mi több, a részletek megformálásának egyezései alapján a két kép azonos festő munkája. Amennyiben a miniatűr a forrásban említet-