Mikó Árpád – Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) 2. kötet (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/4)

Tanulmányok - MIKÓ ÁRPÁD: Reneszánsz, magyar reneszánsz, magyarországi reneszánsz. Részletek egy stíluskorszak kutatásának történetéből

ZÁDOR ANNA: A klasszicizmus és romantika építészete Magyarországon. Budapest 1981. 181 Balogh Jolán a budai palota Mátyás-kori kó'faragványainak - számára hozzáférhető- proveniencia-adatait közölte nagymonográfiájában (1966). 182 HOLL IMRE: Művelődéstörténet — középkori régészet és az első kiállítás. Tanulmányok Budapest Múltjából 32 (2004-2005). 183 BALOGH 1966,1, 109, 123, 130. 184 Képe: FEUERNÉ 1977/2, 1. kép 185 VÉGH ANDRÁS: A budai királyi palota reneszánsz kőfaragványai. Vörösmárványok. (Megjelenik a Művészettörténeti Értesítőben.) 186 Az összeállítás ma is tanulmányozható a múzeum kiállításán. Fotója: FEUERNÉ 1977, 24-25. kép. 187 Uo., 14. kép. Balra látható az oszlop sziluettje. Az oszlopot tartó építmény elemeihez ld. VÉGH ANDRÁS: Szobortalapzatok a budai várpalotában. In: Pannónia regia 1994, 339-340. 188 A Nemzeti Múzeum középkori és kora újkori lapidáriumát — a földszinti kerek csarnokban — Biczó Piroska rendezte, mintaszerűen; megnyílt 1998-ban. Biczó PiROSKA: A Középkori és Kora Újkori Kőfaragványok Gyűjteménye. In: A 200 éves Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményei. Szerk. PINTÉR JÁNOS. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest 2002, 172. 189 A Magyar Nemzeti Galéria reneszánsz kőtárát Török Gyöngyi kezdte szervezni az ezerkilencszázhetvenes évek végén, Balogh Jolán segítségével. A schallaburgi/budavári Mátyás-kiállítás kó'faragványaival jelentősen kibővült anyagból 1985-ben nyílt meg végül a kőtár; a munka Balogh Jolán szellemi irányításával, Török Gyöngyi és Szentkirályi Miklós tervei szerint, e sorok írójának részvételével folyt. A reneszánsz kőtárat azután én rendeztem át 2003—2004-ben (a múzeum előcsarnokának átalakítása miatt), kitűnő restaurátor-kollégám, Nagy Miklós segítségével. A kövek puritán installálása nem változott. 190 Nyomtatott kiadvány nem jelent meg a kiállításhoz. A dokumentumok egy része megtekinthető a CEU honlapján: http://www.osa.ceu.hu/ 191 MAROSI ERNŐ: Forrásfoglalás. Restaurálások Székesfehérvárott, Esztergomban és Visegrádon a 2000. évben. BUKSZ 12 (2001/4) 348-362; ROSTÁS TIBOR: A hamis emlékezet. A visegrádi palota újjászületése. Magyar Narancs 14 (2002. január 17.) 26-28; ROSTÁS TIBOR: A műemlékvédelem a magyar Millenniumban. Műemlékvédelmi Szemle 2003/1, 121-162. 192 Vö. RITOÓKNÉ SZALAY ÁGNES: A magyar humanizmus-kutatásról Schallaburg után. In: RlTOÓKNÉ 2002, 9-21. 193 Mátyás király és a magyarországi reneszánsz, 1458—1541. Szerk. TÖRÖK GYÖNGYI. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1983. 194 Egyszer már megtettem — mintegy tizenöt évvel ezelőtt — az Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz Osztályának egyik felolvasó ülésén. (A szöveg nyomtatásban nem jelent meg.) 195 MAROSI 1990, 434-444; MAROSI 1993, 11-38; MAROSI ERNŐ: Mátyás király udvari művészete: stílus és politika. Korunk (harmadik folyam) 9 (1998/5) 4-11 ; MAROSI ERNŐ: „Mátyást mostan választotta mind ez ország királyságra." Mátyás király kora és udvara a művészettörténetben. Korunk (harmadik folyam) 19 (2008/7) 4-11. 196 Eredetileg a Reneszánsz és Barokk Kutatócsoport nevének rövidítése, amely az MTA Irodalomtudományi Intézetén belül működött. Mai utódja az intézet Reneszánsz Osztálya. 197 RITOÓKNÉ 2000, 297-298. 198 RITOÓK-SZALAY 1983, 67-74; RITOÓKNÉ SZALAY ÁGNES: A római föliratok gyűjtői Pannoniában. In: Pannónia regia 1994, 318—325, ill. RITOÓKNÉ SZALAY ÁGNES: A Corvinus-legenda és a régészeti emlékek. In: Történelem — kép 2000, 258-261. (Mindhárom újra közölve, részben más illusztrációkkal: RITOÓKNÉ 2002, 87-102, 75-86, 103-108.) 199 RITOÓKNÉ SZALAY ÁGNES: Egy ideális fejedelem és ideális városa a morva reneszánsz kezdetén. In: Művészettörténeti tanulmányok Mojzer Miklós 60. születésnapjára. A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1991. Budapest 1991, 79-82. (Újra közölve, képek nélkül: RlTOÓKNÉ 2002, 147154.) 200 RITOÓKNÉ SZALAY ÁGNES: Humanista veszprémi főpapok. In: Tudomány és művészet Veszprémben a 13—15. században. (Veszprémi Múzeumi Konferenciák, 6) Veszprém 1996, 90-98; RITOÓKNÉ SZALAY ÁGNES: A veszprémi Camena. In: Klaniczay-emlékkönyv. Tanulmányok Klaniczay Tibor emlékezetére. Szerk. JANKOVICSJÓZSEF. Budapest 1994, 101-109. (Utóbbi újra közölve: RITOÓKNÉ 2002, 137-145.) 201 RITOÓKNÉ 1984. (Újra közölve: RITOÓKNÉ2002, 219-241.) 202 KULCSÁR PÉTER: A Corvinus-legenda. In: Mátyás király 1458-1490. Szerk. BARTA GÁBOR. Budapest 1990, 17-40. 203 KARSAY ORSOLYA: A fenséges könyvtár dicsérete. Magyar Könyvszemle 107 (1991) 316-324; KARSAY ORSOLYA: Uralkodók és studiolók. In: Uralkodók és corvinák 2002, 19—35. 204 PAJORIN KLÁRA: Humanista irodalmi művek Mátyás király dicsőítésére. In: Hunyadi Mátyás. Emlékkönyv Mátyás király halálának 500. évfordulójára. Szerk. RÁzsó GYULA - V. MOLNÁR LÁSZLÓ. Budapest 1990, 333-361. 205 PAJORIN KLÁRA: AZ eszményi humanista könyvtár. Magyar Könyvszemle 120 (2004) 1-13. 206 Összefoglalóan: ROZSONDAI MARIANNE: A Corvin Mátyás számára készített aranyozott bőrkötésekről. In: A holló jegyében 2004, 193—210. 207 Ács PÁL: Katolikus irodalom és kultúra a reformáció korában. Vigilia 64 (1999) 360-374; Ács PÁL: Apocalypsis cum figuris. A régi magyar irodalom történelemképe. In: Történelem - kép 2000, 48-62; Ács PÁL: A Szent Makkabeusok nevei. Erasmus és a magyar protestáns martirológia kezdetei. In: Acs2001, 165-185; Ács PÁL: „Egy út készíttetik" - Balassi Bálint apoteózisa RimayJános Epícédiumában. In: Ács PÁL: „Elváltozott idők." Irányváltások a régi magyar irodalomban. Budapest 2006, 119—139; Ld. még Ács Pál tanulmányát az első kötetben, a 36-50 lapokon. 208 Árpád-kori kőfaragványok. Katalógus. Szerk. TÓTH MELINDA - MAROSI ERNŐ. Budapest -Székesfehérvár 1978. 209 Pannónia regia 1994. 210 Történelem - kép 2000. 211 Bibliotheca Corviniana, 1490—1990. Nemzetközi corvina-kiállítás. Szerk. FÖLDESI FERENC. Budapest 1990. 212 Uralkodók és corvinák 2002. 213 Nel segno del corvo. Libri e miniature della biblioteca di Mattia Corvino re d'Ungheria (1443-1490). Modena 2002. (Magyar változata: A holló jegyében 2004.) 214 Habsburg Mária 2005 (Angol kiadása: Mary of Hungary. The Queen and Her Court 1521-1531. Editors: RÉTHELYI, ORSOLYA - F. ROMHÁNYI, BEATRIX - SPEKNER, ENIKŐ - VÉGH, ANDRÁS. Budapest 2005.) A kiállítás részben szűkített, részben bővített változatát bemutatták Pozsonyban, a Slovenská národná galériában is. LUDIKOVÁ, ZUZANA: Mária Uhorská, 1505-1558. Bratislava 2006. 215 Csillag a holló árnyékában. Vitéz János és a humanizmus kezdetei Magyarországon. Szerk. FÖLDESI FERENC. Országos Széchényi Könyvtár, Budapest 2008. 216 Mátyás 2008. 217 Ennek a katalógusát (a második kötetet) tartja kezében az olvasó. 218 Beatrix hozománya. Az itáliai majolikaművészet és Mátyás király udvara. Szerk. BALLÁ GABRIELLA. Iparművészeti Múzeum, Budapest 2008. 219 BALOGH 1966,1, 102—132. 220 FARBAKY 1988, 143-171 ; FARBAKY, PÉTER: Der Königspalast von Buda im Zeitalter der Renaissance. In: Budapest im Mittelalter 1991, 259-271 ; FARBAKY PÉTER: A budai királyi palota Mátyás és a Jagellók idején. Tanulmányok Budapest Múltjából 29 (2001) 205-216; FARBAKY PÉTER: Chimenti Camicia, a Florentine Woodworker-Architect, and the Early